Mi foglalkoztatja a nagybecskereki magyarságot?
Szili Katalin Nagybecskereken (Fotó: Kónya-Kovács Otília)
December 3-án a nagybecskereki Petőfi MME-ben újraindított, Találkozások az Úri utcában című (második) est vendége Szili Katalin volt, a Magyar Országgyűlés egykori (MSZP-s) elnöke, miniszterelnöki megbízott „a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban”,[1] aki „az uniós kisebbségvédelemről, autonómiáról és a magyar nemzetpolitikáról beszélt”.[2]
– Klemm József, a találkozások-sorozat egyik megálmodója elmondta, azt tervezték, hogy olyan személyeket hoznak el, akiknek van mondandójuk a külhoni magyarságnak, elsősorban pedig a szórványmagyarságnak, mint amilyen a nagybecskereki magyarság is.[3]
A Vajdaság Ma tudósítója szerint „Szili Katalin örömmel fogadta a meghívást, mert igencsak fontosnak tartja, hogy az anyaországban tudniuk kell arról, a határtól mintegy 120 kilométerre levő nagybecskereki magyarságot milyen kérdések foglalkoztatják, hogy milyen a jövőképük, hogyan képzelik el egyébként a magyar közösség megmaradását ezen a tájon”.[4]
– Nagyon fontos egyrészről arról beszélni, hogy Európa egyáltalán hogyan képzeli ma a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek jövőjét. Ebből a szempontból számunkra egy fontos kérdés az, hogy Szerbia minél előbb az Európai Unió teljes jogú tagja legyen. És ez jót tenne nekünk is, hiszen jó példát tudna mutatni azzal Szerbia, hogy a Vajdaságban tud olyan önigazgatást, önrendelkezést biztosítani nemzeti közösségeknek, amelyek a széles körű kulturális autonómiát, sőt más tipizálások szerint mondhatjuk azt, hogy egy adminisztratív autonómiát biztosítanak a közösségnek, hiszen oktatási, kulturális, média és finanszírozási kérdésekben és intézmények kérdésében önállóan dönthetnek – mondta Szili Katalin.[5] […]
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által gyakorolt autonómiát Szili Katalin – az MTI-nek nyilatkozva – „mind Kárpát-medencei, mind európai uniós szinten példaértékűnek nevezte” és kiemelte, „azért is lenne fontos, hogy Szerbia mihamarabb az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, hogy példát mutasson a többi tagország számára”.[6]
A miniszteri megbízott szerint azért is lehetnének a vajdasági magyarok a nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának a motorjai, mert a Vajdasági Magyar Szövetség, a legnagyobb délvidéki magyar párt, „nemcsak hogy kormányzati tényező, de a legutóbbi választások alkalmával meg is tudta duplázni a parlamenti mandátumainak a számát”, így tevékenyen hozzá tud járulni Szerbia minél előbbi csatlakozásához. Ezzel a vajdasági magyarság is európai polgárrá válna, ahogy a Kárpát-medencei magyarság túlnyomó többsége is európai polgár. […]
Kiemelte, fontos pont, hogy az új alkotmány szerint „Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért", ami a korábbi, passzív „felelősséget érez" helyett már aktivitást és napi operativitást jelent. Emellett az is fontos – hangsúlyozta Szili Katalin –, hogy a Vajdaság volt az első határon túli terület, ahol megkezdődött a magyar kormány szülőföldön maradást és gyarapodást segítő gazdaságfejlesztési programja – közölte az MTI.[7]
Az anyaországnak Szili Katalin személyében autonómiaügyekkel megbízott miniszterelnöki képviselője is van. Orbán Viktor még 2015. március 1-jén nevezte ki erre a tisztségre.[8] Az utóbbi, majd hét év azonban a vajdasági/délvidéki magyar közösség autonómiájában azonban semmilyen előrelépést nem hozott.
A miniszteri megbízott Nagybecskereken valójában nem sok újat mondott, többnyire megismételte a már jól ismert, sok helyen hangoztatott álláspontjait, amelyeket legutóbb a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) a „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2021” című online konferenciáján (november 4-6.) is elmondott.[9]
Mivel az aktuális magyar kormány mandátuma (reméljük) tavaszra lejár, ideje volna Szili Katalinnak legalább egy rövidke jelentést/elemzést készíteni arról, hol is tart jelenleg a „példaértékű” vajdasági/délvidéki magyar autonómia és mit kellene tenni annak érdekében, hogy az valóban megvalósuljon és működjön is? Ennek megírásához azonban szükség lenne az itteni magyarság helyzetének tárgyilagosabb ismeretére is.
Az is érdekes lenne számunkra, hogy elmondja, a tisztsége alatt Vajdaságban, habár többször is járt itt, „egyeztetett”-e a Vajdasági „Magyar” Szövetség tisztségviselőin kívül bárkivel is az autonómia ügyében?
Az MNT által „gyakorolt” autonómiát Szili Katalin „adminisztratív autonómiának” nevezte. Ez alatt pedig nem lehet mást érteni, minthogy az MNT főként a Magyarországról érkező (nem kevés) pénz „adminisztratív” elosztásával foglalkozik – azzal is a VMSZ hatékony irányítása alatt. Hol van ez még az autonómiától?
Ha Szili Katalin ismerné a szerbiai belpolitikai helyzetet, tudnia kellene, hogy a VMSZ azért tudta „megduplázni” szerb parlamenti képviselőinek a számát, mert az ellenzéki magyar szervezetek (is) bojkottálták a választásokat.
A Pásztor István listára – alternatíva hiányában – mindössze 71.893-an szavaztak, vagyis a legjobb esetben is a magyarok alig egyharmadának (és a Vranje melletti Neradovac falu lakosainak)[10] szavazatával delegálhatott 9 képviselőt a köztársasági képviselőházba. Mennyi mandátumot fog szerezni az április 3-ára tervezett választásokon?
Magától értetődik, hogy a miniszteri biztos a főnöke, Orbán Viktor politikáját hirdeti, aminek a lényege, hogy „Szerbia minél előbb az Európai Unió teljes jogú tagja legyen”. Ez is csak erősíti az állítást, miszerint a magyar hatalmi politikusok, sajnos, nem ismerik a szerbiai állapotokat. Az ország pedig jelenleg nagyon mesze áll (és egyre távolodik) az uniós tagfelvételi követelmények teljesítésétől, ideérve az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, védelmét is! Mások szerint, Szerbia az aktuális haladó-szocialista-véemeszes irányítással, már-már a polgárháború szélére sodródott.
A demokrácia hiányát és az intézmények működésképtelenségét már az Európai Parlamentben is felismerték. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság (EB) legutóbbi (2021. október 19-ei – B.A.) Szerbiáról szóló jelentése kompromittált, és hogy Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos „téves ember téves helyen”.[11] A hivatásos politikusoknak nem csak ismerni, de figyelembe is kellene venni a történéseket és a tényeket!
A tudósításokból az sem tűnik ki, hogy Szili Katalint különösebben érdekelte volna, hogy „a nagybecskereki magyarságot milyen kérdések foglalkoztatják, hogy milyen a jövőképük, hogyan képzelik el a magyar közösség megmaradását ezen a tájon”.[12] Ezek a kérdések továbbra is megválaszolatlanok!
A Klemm József újságíró (Székelykeve, 1954),[13] a Találkozások az Úri utcában egyik ölet gazdája, aki sehogy nem akar nyugdíjba vonulni (akárcsak Pásztor István, Kern Imre, Ökrész Rozália, stb.), feladni a VRTV bizonyára nem kevés fizetéssel járó vezérigazgató-helyettesi tisztségét. Egy véemeszes happeningnek tűnő estet szervezett a jobb sorsra érdemes, egyre fogyatkozó nagybecskereki magyaroknak, amelyen – a VRTV december 4-ei esti híradójának képsora alapján – jelen volt Kovács Elvira, a párt alelnöke, a szerb parlament alelnöke, a „legdrágább” szerbiai képviselője” is.
Ennek az ellenkezője csak akkor lesz (el)hihető, ha a következő találkozásra Klemm meghívja a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség és/vagy a Magyar Mozgalom, illetve együttesen mindkét szervezet képviselőjét, hogy ők is elmondják, hogyan látják az itteni magyarság helyzetét!
– Klemm József, a találkozások-sorozat egyik megálmodója elmondta, azt tervezték, hogy olyan személyeket hoznak el, akiknek van mondandójuk a külhoni magyarságnak, elsősorban pedig a szórványmagyarságnak, mint amilyen a nagybecskereki magyarság is.[3]
A Vajdaság Ma tudósítója szerint „Szili Katalin örömmel fogadta a meghívást, mert igencsak fontosnak tartja, hogy az anyaországban tudniuk kell arról, a határtól mintegy 120 kilométerre levő nagybecskereki magyarságot milyen kérdések foglalkoztatják, hogy milyen a jövőképük, hogyan képzelik el egyébként a magyar közösség megmaradását ezen a tájon”.[4]
– Nagyon fontos egyrészről arról beszélni, hogy Európa egyáltalán hogyan képzeli ma a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek jövőjét. Ebből a szempontból számunkra egy fontos kérdés az, hogy Szerbia minél előbb az Európai Unió teljes jogú tagja legyen. És ez jót tenne nekünk is, hiszen jó példát tudna mutatni azzal Szerbia, hogy a Vajdaságban tud olyan önigazgatást, önrendelkezést biztosítani nemzeti közösségeknek, amelyek a széles körű kulturális autonómiát, sőt más tipizálások szerint mondhatjuk azt, hogy egy adminisztratív autonómiát biztosítanak a közösségnek, hiszen oktatási, kulturális, média és finanszírozási kérdésekben és intézmények kérdésében önállóan dönthetnek – mondta Szili Katalin.[5] […]
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által gyakorolt autonómiát Szili Katalin – az MTI-nek nyilatkozva – „mind Kárpát-medencei, mind európai uniós szinten példaértékűnek nevezte” és kiemelte, „azért is lenne fontos, hogy Szerbia mihamarabb az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, hogy példát mutasson a többi tagország számára”.[6]
A miniszteri megbízott szerint azért is lehetnének a vajdasági magyarok a nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának a motorjai, mert a Vajdasági Magyar Szövetség, a legnagyobb délvidéki magyar párt, „nemcsak hogy kormányzati tényező, de a legutóbbi választások alkalmával meg is tudta duplázni a parlamenti mandátumainak a számát”, így tevékenyen hozzá tud járulni Szerbia minél előbbi csatlakozásához. Ezzel a vajdasági magyarság is európai polgárrá válna, ahogy a Kárpát-medencei magyarság túlnyomó többsége is európai polgár. […]
Kiemelte, fontos pont, hogy az új alkotmány szerint „Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért", ami a korábbi, passzív „felelősséget érez" helyett már aktivitást és napi operativitást jelent. Emellett az is fontos – hangsúlyozta Szili Katalin –, hogy a Vajdaság volt az első határon túli terület, ahol megkezdődött a magyar kormány szülőföldön maradást és gyarapodást segítő gazdaságfejlesztési programja – közölte az MTI.[7]
Az anyaországnak Szili Katalin személyében autonómiaügyekkel megbízott miniszterelnöki képviselője is van. Orbán Viktor még 2015. március 1-jén nevezte ki erre a tisztségre.[8] Az utóbbi, majd hét év azonban a vajdasági/délvidéki magyar közösség autonómiájában azonban semmilyen előrelépést nem hozott.
A miniszteri megbízott Nagybecskereken valójában nem sok újat mondott, többnyire megismételte a már jól ismert, sok helyen hangoztatott álláspontjait, amelyeket legutóbb a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) a „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2021” című online konferenciáján (november 4-6.) is elmondott.[9]
Mivel az aktuális magyar kormány mandátuma (reméljük) tavaszra lejár, ideje volna Szili Katalinnak legalább egy rövidke jelentést/elemzést készíteni arról, hol is tart jelenleg a „példaértékű” vajdasági/délvidéki magyar autonómia és mit kellene tenni annak érdekében, hogy az valóban megvalósuljon és működjön is? Ennek megírásához azonban szükség lenne az itteni magyarság helyzetének tárgyilagosabb ismeretére is.
Az is érdekes lenne számunkra, hogy elmondja, a tisztsége alatt Vajdaságban, habár többször is járt itt, „egyeztetett”-e a Vajdasági „Magyar” Szövetség tisztségviselőin kívül bárkivel is az autonómia ügyében?
Az MNT által „gyakorolt” autonómiát Szili Katalin „adminisztratív autonómiának” nevezte. Ez alatt pedig nem lehet mást érteni, minthogy az MNT főként a Magyarországról érkező (nem kevés) pénz „adminisztratív” elosztásával foglalkozik – azzal is a VMSZ hatékony irányítása alatt. Hol van ez még az autonómiától?
Ha Szili Katalin ismerné a szerbiai belpolitikai helyzetet, tudnia kellene, hogy a VMSZ azért tudta „megduplázni” szerb parlamenti képviselőinek a számát, mert az ellenzéki magyar szervezetek (is) bojkottálták a választásokat.
A Pásztor István listára – alternatíva hiányában – mindössze 71.893-an szavaztak, vagyis a legjobb esetben is a magyarok alig egyharmadának (és a Vranje melletti Neradovac falu lakosainak)[10] szavazatával delegálhatott 9 képviselőt a köztársasági képviselőházba. Mennyi mandátumot fog szerezni az április 3-ára tervezett választásokon?
Magától értetődik, hogy a miniszteri biztos a főnöke, Orbán Viktor politikáját hirdeti, aminek a lényege, hogy „Szerbia minél előbb az Európai Unió teljes jogú tagja legyen”. Ez is csak erősíti az állítást, miszerint a magyar hatalmi politikusok, sajnos, nem ismerik a szerbiai állapotokat. Az ország pedig jelenleg nagyon mesze áll (és egyre távolodik) az uniós tagfelvételi követelmények teljesítésétől, ideérve az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, védelmét is! Mások szerint, Szerbia az aktuális haladó-szocialista-véemeszes irányítással, már-már a polgárháború szélére sodródott.
A demokrácia hiányát és az intézmények működésképtelenségét már az Európai Parlamentben is felismerték. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság (EB) legutóbbi (2021. október 19-ei – B.A.) Szerbiáról szóló jelentése kompromittált, és hogy Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos „téves ember téves helyen”.[11] A hivatásos politikusoknak nem csak ismerni, de figyelembe is kellene venni a történéseket és a tényeket!
A tudósításokból az sem tűnik ki, hogy Szili Katalint különösebben érdekelte volna, hogy „a nagybecskereki magyarságot milyen kérdések foglalkoztatják, hogy milyen a jövőképük, hogyan képzelik el a magyar közösség megmaradását ezen a tájon”.[12] Ezek a kérdések továbbra is megválaszolatlanok!
A Klemm József újságíró (Székelykeve, 1954),[13] a Találkozások az Úri utcában egyik ölet gazdája, aki sehogy nem akar nyugdíjba vonulni (akárcsak Pásztor István, Kern Imre, Ökrész Rozália, stb.), feladni a VRTV bizonyára nem kevés fizetéssel járó vezérigazgató-helyettesi tisztségét. Egy véemeszes happeningnek tűnő estet szervezett a jobb sorsra érdemes, egyre fogyatkozó nagybecskereki magyaroknak, amelyen – a VRTV december 4-ei esti híradójának képsora alapján – jelen volt Kovács Elvira, a párt alelnöke, a szerb parlament alelnöke, a „legdrágább” szerbiai képviselője” is.
Ennek az ellenkezője csak akkor lesz (el)hihető, ha a következő találkozásra Klemm meghívja a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség és/vagy a Magyar Mozgalom, illetve együttesen mindkét szervezet képviselőjét, hogy ők is elmondják, hogyan látják az itteni magyarság helyzetét!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. december 5.
Újvidék, 2021. december 5.
__________
[1] Miniszterelnöki megbízottak. https://akadalymentes.2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/miniszterelnoki-megbizottak?cid=12649
[2] (MTI ) Szili Katalin: a vajdasági magyarok Szerbia uniós csatlakozásának a motorjai lehetnek https://www.magyarszo.rs/hu/4792/vajdasag_nagybecskerek/255414/Szili-Katalin-a-vajdas%C3%A1gi-magyarok-Szerbia-uni%C3%B3s-csatlakoz%C3%A1s%C3%A1nak-a-motorjai-lehetnek-Szili-Katalin.htm, 2021. december 3. 20:06, és https://szmsz.press/2021/12/03/szili-katalin-a-vajdasagi-magyarok-szerbia-unios-csatlakozasanak-a-motorjai-lehetnek/, 2021. december 3. 19:13
[3] Kónya-Kovács Otília: Nagybecskerek: Szili Katalin volt a vendége a Találkozások az Úri utcában sorozatnak https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/27178/Nagybecskerek-Szili-Katalin-volt-a-vendege-a-Talalkozasok-az-Uri-utcaban-sorozatnak.html, 2021. december 3. 22:57
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Lásd a 2-es alatti jegyzetben.
[7] Uo.
[8] Miniszterelnöki megbízott marad Szili Katalin
https://ma7.sk/kozelet/hethatar/miniszterelnoki-megbizott-marad-szili-katalin, 2018. május 22. 18:41
[9] Bővebben lásd a KJI KONFERENCIA c. írásom.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14026, 2021. november 12.
Lásd még a Szembenézni a tényekkel! (Autonómia egyeztetés?) c. írásom.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13932&fbclid=IwAR3jooNd2mdz91lsRz9hiSXSe7SQjHzIC7B92FCy-BYbgQOgJ3gp5XThwLM
[10] Vranje mellett egy egész falu a VMSZ-re szavazott https://www.rtv.rs/hu/v%C3%A1laszt%C3%A1sok-2020/vranje-mellett-egy-eg%C3%A9sz-falu-a-vmsz-re-szavazott_1139099.html, 2020. június 26. 9:27
[1] Miniszterelnöki megbízottak. https://akadalymentes.2015-2019.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/miniszterelnoki-megbizottak?cid=12649
[2] (MTI ) Szili Katalin: a vajdasági magyarok Szerbia uniós csatlakozásának a motorjai lehetnek https://www.magyarszo.rs/hu/4792/vajdasag_nagybecskerek/255414/Szili-Katalin-a-vajdas%C3%A1gi-magyarok-Szerbia-uni%C3%B3s-csatlakoz%C3%A1s%C3%A1nak-a-motorjai-lehetnek-Szili-Katalin.htm, 2021. december 3. 20:06, és https://szmsz.press/2021/12/03/szili-katalin-a-vajdasagi-magyarok-szerbia-unios-csatlakozasanak-a-motorjai-lehetnek/, 2021. december 3. 19:13
[3] Kónya-Kovács Otília: Nagybecskerek: Szili Katalin volt a vendége a Találkozások az Úri utcában sorozatnak https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/27178/Nagybecskerek-Szili-Katalin-volt-a-vendege-a-Talalkozasok-az-Uri-utcaban-sorozatnak.html, 2021. december 3. 22:57
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Lásd a 2-es alatti jegyzetben.
[7] Uo.
[8] Miniszterelnöki megbízott marad Szili Katalin
https://ma7.sk/kozelet/hethatar/miniszterelnoki-megbizott-marad-szili-katalin, 2018. május 22. 18:41
[9] Bővebben lásd a KJI KONFERENCIA c. írásom.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14026, 2021. november 12.
Lásd még a Szembenézni a tényekkel! (Autonómia egyeztetés?) c. írásom.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13932&fbclid=IwAR3jooNd2mdz91lsRz9hiSXSe7SQjHzIC7B92FCy-BYbgQOgJ3gp5XThwLM
[10] Vranje mellett egy egész falu a VMSZ-re szavazott https://www.rtv.rs/hu/v%C3%A1laszt%C3%A1sok-2020/vranje-mellett-egy-eg%C3%A9sz-falu-a-vmsz-re-szavazott_1139099.html, 2020. június 26. 9:27
[11] Bővebben lásd AZ EB SZERBIAI JELENTÉSE KOMPROMITTÁLT! c. írásom.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14040&fbclid=IwAR3COYjCKS8suXdj5ot9np3ztsTJWAaJn7C-nM1F_1gAMqXS9DuORF4lJTc, 2021. november 15.
[12] Uo.
[13] Klemm József http://mail.mnt.org.rs/111-Klemm-Jozsef
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14040&fbclid=IwAR3COYjCKS8suXdj5ot9np3ztsTJWAaJn7C-nM1F_1gAMqXS9DuORF4lJTc, 2021. november 15.
[12] Uo.
[13] Klemm József http://mail.mnt.org.rs/111-Klemm-Jozsef
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése