„Az unióban nincs helye a népirtás és más háborús bűncselekmények tagadásának.”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

https://szmsz.press/2022/01/29/az-unioban-nincs-helye-a-nepirtas-es-mas-haborus-buncselekmenyek-tagadasanak/

Az egyszólamúság uralma

Nincs magyar civil érdekvédelem!

Az Európai Parlament küldöttsége az újvidéki civil szervezetek képviselőivel tárgyal
(2005. január 30. – az Árgus archívuma)

Szerb nyelvű sajtó január 27-én közölte 54 közéleti személyiségnek a demokratikus ellenzéki pártokhoz és koalíciókhoz címzett „Összehangolni a haladó rendszer elleni küzdelem elveit” c. felhívását.[1]
Logikus a kérdés, hogy a délvidéki/vajdasági magyar független értelmiség miért nem foglal(t) állást, miért nem hangoztatja/hangoztatta véleményét a magyar közösség helyzetének, jogainak érvényesítésével kapcsolatosan, a szerbiai állapotok és az április választások függvényében?

Ennek több oka is lehet.

Az egyik bizonyára az, hogy az itteni független értelmiség számbelileg jelentősen megcsappant, az elköltözés és az elhalálozás miatt.
A másik, pedig – akiknek lenne mondanivalója –, kevés kivételével, a saját állásukat vagy a családjuk egzisztenciáját féltve, esetleg azért, nehogy valamilyen díjtól, előléptetéstől, stb. elessenek, nem mernek megszólalni, a háttérben elégedetlenkednek, zúgolódnak.
A magyar közösségnek ma már, sajnos, nincsenek olyan tekintélyű független és elkötelezett értelmiségi vezetői, mint amilyen például dr. Ribár Béla (1930-2006)[2] akadémikus volt, aki maga köré tudta gyűjteni a fiatalabb, a közösségért tenni akaró és tudó értelmiségieket is.

A tanár úr, ahogyan nevezetük, – a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT) elnökeként – számos tudományos tanácskozást is tartott, amelyeken álláspontok megfogalmazására is sor került közösségünk fontos kérdéseiről. Ezeknek komoly társadalmi visszhangja is volt.
Ilyen tanácskozások voltak például A magyar tannyelvű oktatás helyzete, kulcskérdései és távlatai a Vajdaságban (2002), A vajdasági magyarság és az autonómia (2003), Rémuralom a Délvidéken (az 1944/45-ben Délvidéken lezajlott magyarellenes vérengzésről – 2004), Vagyon-visszaszármaztatás a rendszerváltó országokban (2005),[3] stb.
Jelenleg nincsen olyan kiemelkedő személyiség, se szervezet, amely közösségi kérdésekben összefogná, megszervezné és mozgósítaná az értelmiségieket. Így, azok közös hangja sem hallatszik. Nagy baj ez!

Amióta Pásztor István a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) vezére, pontosabban 2007. május 5. óta (!!),[4] a Délvidéken/Vajdaságban két különböző, merőben eltérő politikát, a magyar közösség érdekeinek képviselete iránti élesen elhatárolódó viszonyulást lehet(ett) világosan megkülönböztetni:
Az egyik, ellenzéki oldalon, a magyar civil szervezetek és (a VMSZ-en kívüli) politikai pártok együttes és határozott kiállását a közösség kollektív és egyéni jogainak érvényesítéséért, a nemzetközi és a belső jog normáival összhangban.
A másik, hatalmi oldalon, a VMSZ-nek – anyaországi támogatással – a magyar érdekvédelem feláldozását, a Szerb Haladó Párttal minden áron, nem ritkán a közösség kárára történő együttműködését. Pásztor valamint közeli (párt)társai hatalmának a megőrzése érdekében.
A VMSZ-nek a Szerb Haladó Párttal (SNS) való 2016. augusztus 14-ei hatalmi szövetkezése óta[5] úgyszólván meg is szűnt a hatékony magyar érdekvédelem.

Az ilyen helyzet kialakulásához valószínűleg az is hozzájárul, hogy az itteni magyar közösségnek már (jó)néhány éve csak egyetlen működő független érdekvédelmi szervezete van – a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE). Ezt a szakmai szervezetet azonban még a (véemesz vezérlésű) Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem méltányolja.[6]
A 2000. októberi 5-ei hatalomváltás után a Délvidéken/Vajdaságban erőteljes és – nemzetközi szinten is – elismert és hatékony civil szervezeti együttműködés a közösségi jogokért való kiállás alakult ki, amelyben részt vettek a magyar pártok és mozgalmak is – a véemeszen kívül, amelyik rendre elutasította a felkéréseket.
A civil szervezetek és a pártok közös tevékenysége 2017 közepétől – habár később is volt még együttes kiállásuk – fokozatosan csökkent, majd (2018-tól) teljesen megszűnt.
Ennek okai leginkább az újvidéki civil szervezetek vezetőinek kiöregedésében, előbb dr. Gaál György (2006)[7] majd Papp Ferenc (2014)[8] elhalálozásában, a szabadkai Magyar Remény Mozgalom (MRM) politikai tevékenységének 2014. szeptember 25-ei „felfüggesztésében”,[9] az újvidéki Árgus kisebbségjogi szervezet 2018. március 22-ei megszűnésében, a szenttamási Emberi Jogi Központ tevékenységnek ugyanabban az évben való leállásában,[10] a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) és a Magyar Egység Pártnak (MEP) a  VMSZ-be való beolvasztásban/„bedarálásában”, valamint az utóbbinak a Szerb Haladó Párttal (SNS) való szövetkezése miatti párbeszéd iránti érdektelenségében is kereshetők.
Voltak/vannak, persze, olyanok is, akik a nagyobb fizetés miatt, az előléptetés érdekében, vagy mert a VMSZ „kilóra megvette” őket, elhagyták a közösségi jogokért folytatott küzdelem terét.
Ezt a folyamatot a civil szervezeteknek az anyaországi hivatalos szervek részéről elmaradt erkölcsi és anyagi támogatása, valamint az Európai Parlament és az Európa Tanács magyar képviselőinek összetételében történt változások csak serkentették.

Az újonnan alakult civil szervezetek vezetőségeibe, mint például a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE),[11] befészkelte magát a VMSZ[12] (Nyilas Mihály az elnök, a párt elnökségének tagja,[13] Szakállas Zsolt a titkár[14]). Csakúgy, mint a tudományba,[15] az egyetemre,[16] a sajtóba és számos művelődési egyesület vezetőségébe is.
A Magyar Nemzeti Tanács „alapította”, de közpénzekből működő és közszolgálati tájékoztatási kötelezettséggel rendelkező Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Szabadkai Magyar Rádió a VMSZ közvetlen vagy közvetett (az MNT által) való irányítás alá került.
Az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ elnöke a városi képviselő-testület véemeszes tagja,[17] stb.
A délvidéki/vajdasági civil szervezetek és pártok tevékenységének ignorálása, mellőzése, semmibe vétele nagy (politikai) hiba volt az anyaországi hivatalos szervek részéről is! Ezt a tevékenységet és kapcsolatot mielőbb újra kellene éleszteni, mert könnyen megtörténhet, hogy a magyar közösség jogainak érvényesítése továbbra is egy párt alkujának tárgya lesz.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a soknemzetiségű tartományban egyetlen független intézmény se nincsen, amelyik a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetével, jogainak érvényesülésével foglalkozna!  A politikusok a kényükre-kedvükre értékelhetik a nemzetek közötti és egyéb viszonyokat!

A délvidéki/vajdasági magyar közösségben ma már egyáltalán nincsenek tudományos és szakmai konferenciák és intézményi állásfoglalások, nem folyik semmilyen párbeszéd. 

Csernik Árpád, a Magyar Mozgalom (MM) képviselőjelöltje az április 3-ai választásokon, az utóbbit így fogalmazta meg: „A véleménykülönbség szitokszóvá vált”.[18]
A közösség sorsát meghatározó kérdésekről egy központban, vagyis a VMSZ vezetőségében határoznak, pontosabban egy személy, Pásztor István elnök és közvetlen környezete dönt. Függetlenül attól, hogy jók azok, vagy rosszak a közösség számára. A „nemzetegyesítés” ürügye alapján eluralkodott az egypártiság, az egyszólamúság. A kommunista időkből jól ismert monolitizmus „dohos levegője”!
Azokkal a vezetőkkel, akik ennek a helyzetnek a kialakulásában/kialakításában részesek, akik a hatalommal együttműködve helyrehozhatatlan károkat okoztak a közösségnek, nem fogadható el semmilyen választás előtti se utáni együttműködés, de még a párbeszéd „újraindítása” se.
Az április 3-ai szavazás erről is szól!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2022. január 30.

__________
[1] Apel javnih ličnosti strankama i koalicijama demokratske opozicije
Usaglasiti principe u borbi protiv naprednjačkog režima. Danas, 2022. január 27. 9. és/vagy https://www.danas.rs/dijalog/licni-stavovi/usaglasiti-principe-u-borbi/, 2022. január 27. 10:14; Apel više od 50 javnih ličnosti opoziciji: Zajednički kandidat i još 7 zahteva [Több mint 50 közéleti személyiség felhívása az ellenzékhez: Közös jelölt és még 7 követelés] https://nova.rs/vesti/politika/apel-vise-od-50-javnih-licnosti-opoziciji-zajednicki-kandidat-i-jos-7-zahteva/, 2022. január 27. 15:06 > 15:08
Bővebben lásd az ÖSSZEHANGOLNI A HATALOMVÁLTÁST! c. írásom https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14220, 2022. január 28.
[2] Ribár Béla (Torontálvásárhely, 1930. szeptember 5. – Újvidék 2006. március 22.), a VMTT egyik alapító tagja és első elnöke https://hu.wikipedia.org/wiki/Rib%C3%A1r_B%C3%A9la
[3] Vajdasági Magyar Tudományos Társaság http://www.vmtt.org.rs/kiadvany.html
Lásd még a „Meddig jutottunk?” c. írásom http://bozokiantal.blogspot.com/2019/07/meddig-jutottunk.html, 2019. július 12.
[4] Pásztor István (politikus) https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor_Istv%C3%A1n_(politikus)
[5] A Koalíciós Szerződés időközben eltűnt a http://www.vmsz.org.rs/sites/default/files/user-images/Koalicios_szerzodes_hu.pdf oldalról
A 2020. november 13-ai koalíciós szerződés szövegét a mellékletekkel lásd a https://www.vmsz.org.rs/o-nama/dokumentum/koalicios-szerzodes-2020 oldalon.   

[6] Bővebben lásd az „Az oktatási helyzet súlyosbodott”! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14190, 2022. január 17.

[7] Elhunyt 2006. február 5-én Újvidéken.
[8] Elhunyt 2014. október 12-én Újvidéken. Schmitt Pál magyar államfő, 2011. november 12-én, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Papp Ferencnek, az újvidéki Nagy Sándor Magyar Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület elnökének. Ternovácz István: A rettenhetetlen és a szilárd jellemek közül való. http://www.vajma.info/cikk/tukor/4521/A-rettenhetetlen-es-szilard-jellemek-kozul-valo.html, 2011. november 12. [18:51]
[9] Az MRM felfüggeszti a politikai tevékenységét http://www.mrm.rs/
[10] Az EJK honlapján az utolsó bejegyzés 2018. október 15-ei keltezésű. http://www.humanrightscenter.net/hu
[11] Vajdasági Magyar Jogász Egylet https://www.vmje.rs/onamalist.php
[12] Elnökség https://www.vmje.rs/aboutlist.php?tekst_id=10
[13] Elnökség https://www.vmsz.org.rs/rolunk/elnokseg
[14] Szakállas Zsolt https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/szakallas-zsolt
[15] Lásd A VMSZ befészkeli magát a tudományba (is) c. írásom
https://bozokiantal.blogspot.com/2019/12/a-vmsz-befeszkeli-magat-tudomanyba-is.html, 2019. december 23.
[16] Lásd az Ünneprontó beszéd c. írásom https://bozokiantal.blogspot.com/2019/10/unnepronto-beszed.html, 2019. október 30.
[17] A polgárok sugallataira vagyunk kíváncsiak https://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/polgarok-sugallataira-vagyunk-kivancsiak, 2020.09.26 - 11:19
[18] Tómó Margaréta: „A véleménykülönbség szitokszóvá vált”. Családi Kör, 2021. január 27. 8.

Világos, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) a 100 euróval az új függők lelkét vásárolja meg és még egy ügyfélcsoportot hoz létre. A nyugdíjasok, a taxisofőrök, a professzorok és a tanárok, az orvosok és az egészségügyi alkalmazottak, a nevelők, a katonák és a rendőrök, a munkanélküliek és a koszovói szerbek után… az ifjúság is sorra került a bér (dózis) kiosztására.
Brkić, Miša

A mosoly a legjobb módja a fogak megmutatásának.
Krčmar, Vaso

Mindent meg fognak tenni, de éppen mindent, hogy ezek a választások tragikomédiává váljanak, amelyben minden szinten győznek. Amennyiben a Szerb Haladó Párt (SNS) értékelése tovább csökken, nem kizárt, hogy valamikor a választások előtt lesz „Reichstag felgyújtás” is, és az „államellenség” különböző letartóztatása is.
Sejdinović, Nedim

Az elnök közölte a szavazás eredményét, mert a Választási Bizottság szégyellte.
Szeresd felebarátodat, ha külföldön van.
Simić, Milan R.

Lehet, hogy eljött az ideje, hogy az elnök-pártfőnök közölje az áprilisi választások eredményét!? Minden esetre.
Tomić, Zoran

Fordította
Bozóki Antal

ÖSSZEHANGOLNI A HATALOMVÁLTÁST!

Több mint 50 szerbiai közéleti személyiség felhívása az ellenzékhez

Illusztráció (N1)

Szerb nyelvű sajtó tegnap, azaz január 27-én, közölte 54 közéleti személyiségnek a demokratikus ellenzéki pártokhoz és koalíciókhoz címzett „Összehangolni a haladó rendszer elleni küzdelem elveit” c. felhívását.[1]

A Felhívás a szerb társadalom állapotát leíró, értékelő hat bevezető bekezdésből és nyolc pontban megfogalmazott követelésből áll.
A bevezető szerint „kevés azt mondani, hogy a szerb társadalom teljes összeomlás előtt van. A pusztulás, ami a haladó rendszer után marad olyan méretű, hogy a következményeivel a jövő nemzedékeinek kell szembenézni.”
– Az erkölcsi hanyatlás, a politikai és a természet szennyezettsége, a kulturális hagyaték tönkretétele és az ízléstelenség dicsőítése az általános korrupcióba süllyedt társadalom megnyilvánulása. Ha az állam, az állami intézmények, a közvagyon, a városok és a természet tönkretételét azonnal meg nem állítják, magának az országnak a megmaradása is, gazdasági, művelődési, népesedési értelemben, megkérdőjeleződik.
Szerbiának nincsen ideje a megosztásokra, a külön pártérdekekre, nincs ideje a határozatlanságra, az elvtelenségre és a következetlenségre.
Az intézmények lepusztítása, kétségbeejtő médiafeltételek, a polgárokra végzett nyomások ellenére, az a véleményünk, hogy Szerbiában az utóbbi hónapokban a polgárok polgári, környezetvédelmi és politikai tudatébredésére került sor, amely jelentős változást hozhat. Úgy véljük, hogy ez a változás a választásokon lehetséges lesz.
Szerbiának nem csak hatalomváltásra van szüksége, hanem az új politikákért való felelősségvállalásra is, amely felkészülten szembeszáll a felgyülemlett problémákkal – áll egyebek mellet a Felhívás bevezetőjében.

Az aláírók, „abban a meggyőződésben, hogy Szerbia polgárai nagy számának akaratát közlik”, a demokratikus ellenzéki pártokhoz és koalíciókhoz nyolc követelést intéztek. Ezek, tömörítve, a következők:
1. Az elkövetkező választásokon és a választási kampány folyamán minden párt és szövetség a saját autentikus politikai programját képviseli, de kötelezően tiszteletben tartva és kiemelve a közös célt – ez pedig a jelenlegi hatalom leváltása.
2. A választási folyamat és a szavazóurnák közös és összehangolt védelme.
3. Az ellenzéki pártok félreérhetetlenül és nyilvánosan vállaljanak kötelezettséget, hogy semmilyen választás előtti együttműködésre és szövetségre nem lépnek azokkal a pártokkal, polgári egyesültekkel és egyénekkel, amelyek közvetlenül, vagy közvetve visszaéltek a legfőbb állami intézményeknek az alkotmánnyal meghatározott illetékességével.
4. A választások minden résztvevője már most vállaljon kötelezettséget, hogy a hatalomváltás után biztosítják az esetleges visszaélések zavartalan kivizsgálását, amelyeket a jelenlegi hatalmi politikai szerveztek nevében vagy érdekében elkövettek és az elkövetők büntetését.
5. A választásokon részt vevő ellenzék garantálja az igazságügy függetlenségét és fenntartás nélkül támogatja minden személy ellen az eseteleges büntető eljárás folytatását és bűnvádi felelősségének a megállapítását, akik részt vettek azokban a botrányokban, amelyek lepusztították Szerbiát a haladópártiak tízéves uralma alatt.
6. A hatalomváltás után azonnal, egy külön, a tudomány, a művelődés és a jog területén tekintélyes párton kívüli személyekből álló testület ajánlására, állítsanak le minden vitás projektumot, amelyik veszélyezteti az egészséget, a természetet, a kulturális örökséget és a felépítményt, valamint, hogy eljárásokat indítsanak a jelenlegi hatalom által megvalósított korrupt, jogellenes, egészséget veszélyeztető és művelődésileg vitás projektumok ügyében.
7. A pártok és a koalíciók, a demokratikus és polgári értékek nevében, amelyekért kiállnak, világosan, nyilvánosan és alternatíva nélkül nyilvánítsák ki törekvésüket Szerbia az Európai Uniós tagságra.
8. A pártok és a koalíciók állapodjanak meg egy közös köztársasági elnöki jelölt személyében, aki hozzáértően képviseli a mai, európai Szerbia értékeit, és aki racionálisan és felelősségteljesen képviseli az ország minden polgárának érdekeit, az együttélés, az együttműködés, az országban és a környezetben élő minden nép kölcsönös tisztelete és a megbékélése általános értékeit hirdetve.

A neves közéleti személyek a Felhívás végén felszólítják a szerbiai demokratikus erőket, amelyek az áprilisi választásokon szándékoznak részt venni, hogy „a polgárok előtt nyilvánosan vállaljanak kötelezettséget a felsorolt elvek támogatására”, és ezzel „küldjenek üzenetet, hogy összefogva és elvszerűen reális esély van a rendszer valós és gyökeres megváltoztatására”.
A Felhívás, amennyiben az ellenzéki pártok elfogadják, fordulópontja lehet a választások előtti eseményeknek, új impulzusa a jelenlegi haladó-szocialista-véemeszes hatalom lebontásának.
Magyar szempontból fontos, hogy az aláírók között van Bódis Gábor, Budapestre származott neves újságíró, az Újvidéki RTV magyar szerkesztőségének a „joghurt-forradalom” előtti főszerkesztője személyében.

A Kreni-promeni [Indulj-változtass] szervezet tagjai, környezetvédelmi aktivisták és polgárok január 27-én este Belgrádban a köztársasági elnöki hivatal előtt ismét a lítium és a bór kitermelésének betiltását követelték
Savo Manojlović, a mozgalom illetékese azt mondta, „amennyiben nem vezetnek be moratóriumot a kitermelésre, akkor a választások napján is útlezárásokat szerveznek, és akadályozni fogják a választások megtartását”.[2]

Szerbiai Pszichológusok Egyesületének [Društvo psihologa Srbije] legutóbbi közleményében a pszichológusok is „nyilvánosan kifejezik mélységes aggodalmukat a jelenleg is zajló folyamatos társadalmi válság miatt, amely a politikai, gazdasági, társadalmi, környezeti, egészségügyi és egyéb következmények mellett, jelentősen rontja az állampolgárok mentális egészségét, amint azt a közelmúltban számos pszichológiai tanulmány is bizonyítja”.[3]
A szakmai egyesület kifejti, hogy „a hatalom rossz társadalmi légkört teremtett, ezt meg kell változtatni”.[4]

A sűrűsödő eseményekből a szerbiai ellentétek/feszültségek választások előtti növekedésre és a néptömegeknek a jelenlegi helyzettel való egyre nagyobb elégedetlenségére lehet következtetni.
 
A délvidéki/vajdasági állapotokra jellemző, hogy a magyar nyelvű média – e sorok írásáig – még csak hírt sem közölt a szerbiai közéleti személyek felhívásáról.
Ennek az egyik oka az lehet, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „alapította” és a közszolgálati sajtó azért nem közölte, mert ez nem felel meg a Szerb Haladó Párt (SNS) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) érdekeinek, mivel az utóbbi párt is részt vesz a hatalom gyakorlásában (és az MNT irányításában).
A másik pedig, hogy ma már – az önmagukat függetleneknek nevező médiákban se – nincsenek, sajnos, vérbeli, bátor hírlapíró újságírók, akiknek „újságírói vénája” van, akik megérzik, tudják, hogy mi a hír, minek van hírértéke, ami fontos, amit közölni kell a nyilvánossággal.
Ezzel megvonják a magyar olvasóközönségtől a tárgyilagos, hiteles, idejében történő tájékoztatásra való jogot!
Az április 3-ai szavazás erről is szól!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2022. január 28.

__________
[1] Apel javnih ličnosti strankama i koalicijama demokratske opozicije
Usaglasiti principe u borbi protiv naprednjačkog režima. Danas, 2022. január 27. 9. és/vagy https://www.danas.rs/dijalog/licni-stavovi/usaglasiti-principe-u-borbi/, 2022. január 27. 10:14; Apel više od 50 javnih ličnosti opoziciji: Zajednički kandidat i još 7 zahteva [Több mint 50 közéleti személyiség felhívása az ellenzékhez: Közös jelölt és még 7 követelés] https://nova.rs/vesti/politika/apel-vise-od-50-javnih-licnosti-opoziciji-zajednicki-kandidat-i-jos-7-zahteva/, 2022. január 27. 15:06 > 15:08
[2] „Ha nem tiltják be a lítiumbányászatot, a választások napján is útlezárás lesz” https://szmsz.press/2022/01/28/ha-nem-tiltjak-be-a-litiumbanyaszatot-a-valasztasok-napjan-is-utlezaras-lesz/ 2022-01-28 7:33
[3] Saopštenje za javnost [Sajtóközlemény] http://dps.org.rs/163-vesti/1529-saopstenje-za-javnost , 2022. január 28. 10:46
[4] Pszichológusok: A szerb hatalom rossz társadalmi légkört teremtett, ezt meg kell változtatni https://szmsz.press/2022/01/28/pszichologusok-a-szerb-hatalom-rossz-tarsadalmi-legkort-teremtett-ezt-meg-kell-valtoztatni/