Kibocsátották az idei kárpótlási kötvényeket
Az értékpapírokkal való kárpótlás 2023. január 14-én kezdődik – Március 31-én kifizetik a megállapított kárpótlási összeg 10 százalékát
A Szerb Köztársaság első ízben bocsátott ki olyan államkötvényeket, melyekkel a vonatkozó törvény alapján a második világháború után elkobzott vagyon egykori tulajdonosait, illetve azok örököseit kárpótolja – közölte hétfőn a Pénzügyminisztérium.
Az idén kibocsátásra kerülő állampapírok összértékét a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség által meghozott, 2020. július 1-je és 2021. június 30-a között jogerőre emelkedett határozatok (végzések) alapján határozták meg, és ez 69,45 millió eurót tesz ki. A kötvények 5, 10 és 12 éves futamidejűek, azaz ennyi idő alatt fizetik ki az értéküket. A kötvényekkel való kárpótlás 2023. január 14-én kezdődik, és a kötvény futamidejének lejártáig évente egyszer fizetnek.
Azoknak a kárpótlásra jogosult személyeknek, akiknek a Restitúciós Ügynökség által kiadott végzése 2021. június 30-án lépett jogerőre, és akik benyújtották a számlanyitásról szóló dokumentációt, már bejegyezték az államkötvényeiket az értékpapírok központi jegyzékébe. Mindazoknak, akik még nem juttatták el az ügynökségnek a számlák megnyitására vonatkozó dokumentumokat, a kötvényeket egy ideiglenes számlára jegyezték be; nekik mielőbb számlákat kell nyitniuk, és erről értesíteniük az ügynökséget.
A közlemény szerint a Pénzügyminisztérium 2022. március 31-én a kárpótlás megállapított összegének 10 százalékát pénzben kifizeti azoknak az egykori tulajdonosoknak, illetve örököseiknek, akiknek a kárpótlási végzése 2021. június 30-áig jogerős lett.
A kötvényekkel kapcsolatban tudni kell, hogy ezek névre szóló és átruházható értékpapírok, kifizetésük euróban történik. A törvény szerint a kötvények birtoklása és forgalmazása adómentes.
Strahinja Sekulić, a Restitúciós Ügynökség igazgatója a Szerbiai Rádió és Televízió műsorában elmondta, hogy a kárpótlási folyamat végéig minden év januárjában újabb kötvénycsomagot bocsát ki az állam. A kamat 2 százalékos, és elsőrendű, biztonságos kötvényekről van szó, kereskedni lehet velük. Az ügynökség eddig 63.000 tárgyban döntött, és még 11.500 beadványról kell határoznia.
A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt több mint 10 évvel ezelőtt, 2011 szeptemberében hozták meg, akkor ez volt az EU-s tagjelöltségi státusz elnyerésének egyik feltétele. A jogszabály eredetileg úgy rendelkezett, hogy a kötvényeket 2015 elején bocsátják ki, ám az ügyintézés bonyolultságára, a dokumentáció begyűjtésének nehézségeire hivatkozva többszöri halasztás következett. 2018 novemberében már harmadszor módosították az előírást, mégpedig olyan értelemben, hogy három évvel később, azaz csak 2021. december 15-én fizettethetik meg a károsultak az első kötvényeket. A 10 százalékos előleget akkor 2020. március 31-ére ígérték, majd még egy tervmódosítás következett.
Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról rendelkező törvény a földreformról, államosításról és szekvesztrálásról (lefoglalásról, kisajátításról) szóló előírások, valamint az államosításról szóló aktusok alapján természetes személyektől és bizonyos jogi személyektől a Szerbia területén 1945. március 9-e után elkobzott, majd általános népi, állami, társadalmi vagy szövetkezeti tulajdonba átruházott vagyon visszajuttatásának és a vagyon utáni kárpótlásnak a feltételeit, módját és eljárását szabályozza. Ugyanezt a törvényt alkalmazzák a holokauszt következményeként elkobzott vagyonnak a visszaszármaztatására is. A jogszabály szerint az elkobzott vagyont természetes formában származtatják vissza, vagy kárpótlást biztosítanak államkötvényekben, illetve pénzben.
Magyar Szó, 2022. január 19. 5., és/vagyhttps://www.magyarszo.rs/hu/4829/gazdasag/257967/Kibocs%C3%A1tott%C3%A1k-az-idei-k%C3%A1rp%C3%B3tl%C3%A1si-k%C3%B6tv%C3%A9nyeket.htm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése