Jó napot kívánok!
A legfontosabb híreink ma reggel:
- A finnek és a svédek szerint a kurdoknak is vannak jogaik, ezért vétózza meg Törökország a két skandináv nemzet NATO-csatlakozását
- Az állam most tönkreteheti azokat, akik segítettek az Ukrajnából menekülőknek
- Sztoriban – Brüsszel is kíváncsi a 35 éves autópálya-koncesszióra, a kormány titkolja a számításokat
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára úgy vélekedett,
hogy minden bizonnyal gyorsan jóvá fogják hagyni a hagyományos semleges
észak-európai államok csatlakozását. Recep Tayyip Erdoğan török elnök
azonban világossá tette, hogy megvétozza a finnek és svédek csatlakozását a NATO-hoz.
A jelenleg harminc országot tömörítő katonai szervezet minden tagja
vétójoggal rendelkezik a bővítés kérdésében. Ankarának az nem tetszik,
hogy a skandináv országok kiállnak a kurdok jogai mellett.
Különvélemény
Mihail Hodarjonok nyugalmazott ezredes és ismert védelmi szakértő az
állami narratívától markánsan eltérő, az orosz katonai helyzetet sokkal
borúsabban látó véleményt fogalmazott meg a helyi köztévében.
Két nappal később visszament, hogy elmondja, hogy már teljesen más a
szakmai véleménye. Hodarjonok ezúttal már ugyanúgy látta a helyzetet,
mint az orosz közmédia többi szakértője.
A Szabad Európa öt orosz városban kérdezett helyieket arról, hogy szerintük hogyan kellene elkölteni a pénzt,
amibe az ukrán háború kerül. Volt, aki szerint iskolákat kéne építeni,
és emelni a tanárok bérét, mások inkább a nyugdíjakat rendeznék, de
voltak, akik bíznak az elnökükben és a különleges katonai művelet
sikerében, ezért költenének a háborúra is.
Soros-adó, titkok
Az elmúlt tizenkét évben az Orbán-kormányok feltűnően gyakran az
adórendszeren keresztül próbáltak leszámolni politikai ellenfeleikkel,
vagy megszerezni a számukra vonzónak tartott céget.
A magyar állam még politikai termékként hozta be
a Soros-adót, csakhogy most szinte minden civil szervezet és egyház az
alanyává vált, akik segítették az Ukrajnából menekülők áttelepedését az
EU-ba.
Másfél hónapig üldöztük a NAV-ot, hogy árulják el, ki ellen terveznek a
beígért szigorral fellépni. A végén közölték: lehet, hogy ez ügyben soha
semmilyen tájékoztatást nem adhatnak.
A jogerős bírósági döntés ellenére sem hozták még nyilvánosságra
azokat az adatokat, amelyek alátámasztanák, miért jó az, hogy 35 évre
koncesszióba adja a teljes hazai gyorsforgalmi úthálózatot az állam.
Nyertes már van, és a média ismét Mészáros Lőrincet emlegeti. Kollégánk elmondja, miért.
Szép napot!
Wiedemann Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése