Jó napot kívánok!
A legfontosabb híreink ma reggel:
- Moszkvaiakat kérdeztünk arról, hogy szerintük mikor lesz vége a háborúnak
- Újabb EU-s szankciók Oroszországgal szemben
- „Mi minden kurzus alatt ellenzékiek vagyunk” – frekvencia nélkül maradhat a Tilos Rádió
„Ha egy kormány fel akarja számolni a sajtószabadságot, akkor nincs sok esély a javulásra”
Kedden volt a sajtószabadság világnapja. Erre a napra időzítve jelent meg a Riporterek Határok Nélkül (RSF) idei Sajtószabadság-indexe. Az index hátteréről a szervezet európai uniós és balkáni országokkal foglalkozó részlegének vezetőjét, Pavol Szalait kérdeztük. Szalai többek arról beszélt, hogy Magyarországon első sorban gazdasági nyomásgyakorlás érvényesül a független sajtóval szemben. A szakértő szerint ha a kormány kifejezetten fel akarja számolni a sajtószabadságot, nem sok esély van arra, hogy javuljon a média helyzete
Ami a felmérés nemzetközi részét illeti, az RSF azt emelte ki, hogy „hír- és információs káosz” katasztrofális hatásokkal jár, és hogy a szabályozatlan közösségi térben szinte korlátlanul terjedhetnek az álhírek és a propaganda. Külön kitérnek arra, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja pusztító következményekkel jár a térség sajtószabadságára. Újságírók haltak és sebesültek meg, miközben a háborúról tudósítottak, és Oroszországban a szovjet időszak óta nem látott mértékű a cenzúra és a – külföldre is kiterjedő – tömeges dezinformáció.
Ami pedig a gyakorlatot illeti, épp a sajtószabadság világnapja előtti hetekben derült ki, hogy a Médiatanács nem hosszabbította meg a 31 évvel ezelőtt indult Tilos Rádió frekvenciaengedélyét. A közösségi rádió így szeptembertől az online térbe kényszerülhet. „Mi minden kurzus alatt ellenzékiek vagyunk” – Csabai Gábor Papóval, a Tilos Rádió ügyvezetőjével kérdeztük a rádió múltjáról, szerepéről és a jövőbeli kilátásairól.
Ukrajnában március 12-én orosz katonák elrabolták és nyolc napig fogva tarották Oleh Baturin újságírót. Egy ismerőse hívta találkozóra, ám helyette orosz katonák várták. „Kiugrottak a kocsiból, és elkezdtek verni. Megbilincseltek, berángattak a kocsiba, és elvittek Nova Kahovkába”. Baturin a Szabad Európa ukrán szolgálatának beszélt elrablásáról és fogva tartásáról.
Ukrajna: orosz offenzíva keleten, rakétatámadások nyugaton
Kedd este rakéta talált el egy elektromos állomást és egy vasútállomást Kárpátalján. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta ez első eset, hogy a Magyarországgal határos megyét támadták. Legkevesebb három orosz rakéta találta el az elektromos erőműveket a nyugati Lviv környékén is, közel a lengyel határhoz kedden késő este. Oroszország eközben nagy offenzívát indított Kelet-Ukrajnában, Donyeckkel és Luhanszkkal a fókuszban.
Ursula von der Leyen szerda reggel bejelentette, az Oroszországgal szembeni újabb szankciókat. E szerint az EU fél éven belül teljesen beszünteti a kőolajvásárlást Oroszországból. A behozatali tilalom vonatkozik minden orosz tengeri és csővezetékes olajra, a nyersolajra és a finomítottra. Finomított olaj 2022 végéig érkezhet az unióba Oroszországból. További személyeket (főleg katonatiszteket, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában) vesznek fel azok listájára, akikkel szemben beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelnek el. A legnagyobb orosz bankot, a Sberbankot is kizárják a SWIFT-ből, a nemzetközi átutalási rendszerből. Teljesen kitiltanak az EU-ból három nagy, orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatót.
Eközben Oroszország is szankciókkal fenyegette meg a Nyugatot. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy felmondhatja az exportot és a megállapodásokat. Ez volna a Kreml eddigi legkeményebb válasza az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek az ukrajnai orosz invázió miatt bevezetett szankcióira.
A Szabad Európa oroszországi munkatársai Moszkvaiakat kérdeztek arról, hogy szerintük mikor lesz vége a háborúnak. Van, aki szerint csak akkor lesz vége a háborúnak, ha Putyin leköszön vagy meghal, mások szerint pusztítóbb fegyvereket kell bevetni, sőt egyenesen el kell törölni a föld színéről Ukrajnát.
Kellemes napot,
Keller-Alánt Ákos
Kedden volt a sajtószabadság világnapja. Erre a napra időzítve jelent meg a Riporterek Határok Nélkül (RSF) idei Sajtószabadság-indexe. Az index hátteréről a szervezet európai uniós és balkáni országokkal foglalkozó részlegének vezetőjét, Pavol Szalait kérdeztük. Szalai többek arról beszélt, hogy Magyarországon első sorban gazdasági nyomásgyakorlás érvényesül a független sajtóval szemben. A szakértő szerint ha a kormány kifejezetten fel akarja számolni a sajtószabadságot, nem sok esély van arra, hogy javuljon a média helyzete
Ami a felmérés nemzetközi részét illeti, az RSF azt emelte ki, hogy „hír- és információs káosz” katasztrofális hatásokkal jár, és hogy a szabályozatlan közösségi térben szinte korlátlanul terjedhetnek az álhírek és a propaganda. Külön kitérnek arra, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja pusztító következményekkel jár a térség sajtószabadságára. Újságírók haltak és sebesültek meg, miközben a háborúról tudósítottak, és Oroszországban a szovjet időszak óta nem látott mértékű a cenzúra és a – külföldre is kiterjedő – tömeges dezinformáció.
Ami pedig a gyakorlatot illeti, épp a sajtószabadság világnapja előtti hetekben derült ki, hogy a Médiatanács nem hosszabbította meg a 31 évvel ezelőtt indult Tilos Rádió frekvenciaengedélyét. A közösségi rádió így szeptembertől az online térbe kényszerülhet. „Mi minden kurzus alatt ellenzékiek vagyunk” – Csabai Gábor Papóval, a Tilos Rádió ügyvezetőjével kérdeztük a rádió múltjáról, szerepéről és a jövőbeli kilátásairól.
Ukrajnában március 12-én orosz katonák elrabolták és nyolc napig fogva tarották Oleh Baturin újságírót. Egy ismerőse hívta találkozóra, ám helyette orosz katonák várták. „Kiugrottak a kocsiból, és elkezdtek verni. Megbilincseltek, berángattak a kocsiba, és elvittek Nova Kahovkába”. Baturin a Szabad Európa ukrán szolgálatának beszélt elrablásáról és fogva tartásáról.
Ukrajna: orosz offenzíva keleten, rakétatámadások nyugaton
Kedd este rakéta talált el egy elektromos állomást és egy vasútállomást Kárpátalján. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta ez első eset, hogy a Magyarországgal határos megyét támadták. Legkevesebb három orosz rakéta találta el az elektromos erőműveket a nyugati Lviv környékén is, közel a lengyel határhoz kedden késő este. Oroszország eközben nagy offenzívát indított Kelet-Ukrajnában, Donyeckkel és Luhanszkkal a fókuszban.
Ursula von der Leyen szerda reggel bejelentette, az Oroszországgal szembeni újabb szankciókat. E szerint az EU fél éven belül teljesen beszünteti a kőolajvásárlást Oroszországból. A behozatali tilalom vonatkozik minden orosz tengeri és csővezetékes olajra, a nyersolajra és a finomítottra. Finomított olaj 2022 végéig érkezhet az unióba Oroszországból. További személyeket (főleg katonatiszteket, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában) vesznek fel azok listájára, akikkel szemben beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelnek el. A legnagyobb orosz bankot, a Sberbankot is kizárják a SWIFT-ből, a nemzetközi átutalási rendszerből. Teljesen kitiltanak az EU-ból három nagy, orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatót.
Eközben Oroszország is szankciókkal fenyegette meg a Nyugatot. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy felmondhatja az exportot és a megállapodásokat. Ez volna a Kreml eddigi legkeményebb válasza az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek az ukrajnai orosz invázió miatt bevezetett szankcióira.
A Szabad Európa oroszországi munkatársai Moszkvaiakat kérdeztek arról, hogy szerintük mikor lesz vége a háborúnak. Van, aki szerint csak akkor lesz vége a háborúnak, ha Putyin leköszön vagy meghal, mások szerint pusztítóbb fegyvereket kell bevetni, sőt egyenesen el kell törölni a föld színéről Ukrajnát.
Kellemes napot,
Keller-Alánt Ákos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése