Jó napot kívánok!
A legfontosabb híreink ma reggel:
- A kormány szerint egészségtelen a töltött tészta és a müzli, ezért megadóztatja
- Először teknősöket akart menteni Mexikóban, de végül úgy döntött, inkább embereket ment Magyarországon
- Új kampányba kezdett, hirtelen főispánokat, vármegyéket akar a kormány
A
népegészségügyi termékadónak nevezett adó emelése és kiterjesztése új
árukra is szerepel az extraprofitadókról szóló rendeletben. Emiatt
július 1-jétől az olyan, kevésbé egészségtelennek gondolt áruk, mint a
müzli, a gabonapehely és például a spenótos töltött tészta után is
adózni kell. Durván emelkedni fog néhány élelmiszer ára.
Szük Balázs a PwC szakértője szerint új fejlemény, hogy a jogalkotó a cukor és édesítőszer minden kombinációját lefedte, vagyis míg korábban azok a gyártók, amelyek édesítőszerrel pótolták a termékek receptúrájában a cukrot, mentesülhettek a neta megfizetése alól, most már viszont adókötelezetté váltak.
„Ez a módosítás rengeteg terméket beemel az adó hatálya alá – tette hozzá. A PwC szakértője azt is elmondta a Szabad Európának, hogy új elemként bekerültek a sós snack kategóriába például a puffasztott gabonatermékek is. „Szintén nagy horderejű változás, hogy két kategóriával bővül az adóköteles termékek köre. Új termékkörként ugyanis bekerül az adóköteles termékek közé a csemege és az előrecsomagolt édes, sós tészta termékkör” – mondta.
„Ezt elég keményen meg fogja mindenki érezni a pénztárcáján, nagymértékű áremelés lesz” – mondta a Szabad Európának egy, a nagy élelmiszerláncoknak beszállító importőr vezetője. A neve elhallgatását kérő szakember szerint a gyártók és a forgalmazók egyértelműen beépítik az áraikba a netaadó-emelés költségeit.
Csicskák, kizsákmányolt emberek és a menekülthullám hatásai
Lehetett volna hegedűművész is, de végül maga mögött hagyta a komolyzenei karriert, és a legelesettebbeknek segít megmenekülni. De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programvezetője több mint tíz éve menti a magyarokat a rabszolgaságból. Szexuálisan kizsákmányolt nők, ház körüli rabszolgaságban sínylődő férfiak a kliensei. 2019-ben nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter, hanem az amerikai külügyminiszter is elismerte a munkáját. Nagyinterjú arról, hogy sokszor miért láthatatlanok Magyarországon a modern kori rabszolgák.
„Magyarországon kisebb településeken a ház körüli rabszolgatartás némely helyeken olyan elfogadott, hogy a gyerekek is tudják az iskolában, hogy melyik háztartásban vannak rabszolgák, és kinek hány van. Olyan, mintha teljesen természetes lenne. Nem feltétlenül vannak tisztában az emberek azzal, hogy ez emberkereskedelem és bűncselekmény, hogy a másikat a méltóságától megfosztani, kizsákmányolt helyzetbe hozni bűncselekmény” – mondta De Coll Ágnes.
„Azt gondolom, hogy ezek jó kis örökségek, mint a falu bolondja, ami mindig volt, akit mindenre lehetett használni. Prostituáltként is lehetett használni. Vagy meg sem fizették, de használták a testét mindenre. Dolgoztatták háztartásban is, szexualizáltak is. Mindenki röhögött rajta. Jellemző az is, hogy ezek az emberek, akik az úgynevezett falu bolondjai voltak, valamilyen fogyatékkal élnek. Azt gondolom, hogy ezek sajnos még nem koptak ki a társadalomból. A másik az, hogy nem érinti az egyén kövezetlen biztonságát. Ez nem olyan, mint egy rablás, nem olyan, mint egy betörés” -magyarázta a szakértő a lapunknak adott interjúban.
Már megint újraírnák az alkotmányt, jöhetnek a vármegyék és a főispánok
Váratlanul kisebb átnevezési kampányba kezdett a Fidesz. Varga Mihály egy salátatörvényben átnevezné a megyéket vármegyére, Kocsis Máté pedig az alkotmányba íratná, hogy főispánok legyenek kormánymegbízottak helyett. A változás a néven kívül semmilyen különbséggel nem járna. A vármegye ötlete 2011-ben egyszer már megbukott.
Az indoklás szerint a kormány ezzel történelmi hagyományokat kíván tisztelni és újraéleszteni. Emellett felidézik, hogy más országokban is előfordul, hogy régies tisztségnevek maradtak fenn bizonyos településeken, például Angliában vagy Hollandiában. Varga Mihály szerint a főispánság visszahozatala lehetőséget teremt arra, hogy „ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.
2011-ben, az új Alaptörvény parlamenti elfogadásakor már erősen felmerült a Fidesznél a vármegyék visszahozatala. Az akkori módosító javaslat ellen a fideszes Lázár János kelt ki nyíltan.
Magyarországon a legdrágább a vasúti szállítás az EU-ban, ezért olcsóbb kikerülni
Minden európai stratégia és előírás arra tolja a tagállamokat, hogy többet szállítsanak vasúton, mint közúton. Ennek elsősorban klímavédelmi-környezetvédelmi okai vannak, hiszen több tucat kamiont is ki tud váltani egy nagyobb vasúti szerelvény. Az EU-s irányelvek alapján 2030-ra a közúti szállítás 30 százalékát át kellene terelni vasútra. Csakhogy van egy ország az EU-ban, ahol az elmúlt hónapokban a vasúton szállított áru aránya csökkent, miközben a közúti nőtt. Ez az ország Magyarország – írja cikkében a 444.
Nagyon drága lett ugyanis a vasúti áram, szaknyelven "a pályahasználati díjban megjelenő vontatási villamos energia" ára. Annyira, hogy a nemzetközi vasúti szállítók egyre többször akkor is kikerülik Magyarországot, ha sokkal rövidebb lenne átmenni rajta.
Szép napot!
Báthory Róbert
Szük Balázs a PwC szakértője szerint új fejlemény, hogy a jogalkotó a cukor és édesítőszer minden kombinációját lefedte, vagyis míg korábban azok a gyártók, amelyek édesítőszerrel pótolták a termékek receptúrájában a cukrot, mentesülhettek a neta megfizetése alól, most már viszont adókötelezetté váltak.
„Ez a módosítás rengeteg terméket beemel az adó hatálya alá – tette hozzá. A PwC szakértője azt is elmondta a Szabad Európának, hogy új elemként bekerültek a sós snack kategóriába például a puffasztott gabonatermékek is. „Szintén nagy horderejű változás, hogy két kategóriával bővül az adóköteles termékek köre. Új termékkörként ugyanis bekerül az adóköteles termékek közé a csemege és az előrecsomagolt édes, sós tészta termékkör” – mondta.
„Ezt elég keményen meg fogja mindenki érezni a pénztárcáján, nagymértékű áremelés lesz” – mondta a Szabad Európának egy, a nagy élelmiszerláncoknak beszállító importőr vezetője. A neve elhallgatását kérő szakember szerint a gyártók és a forgalmazók egyértelműen beépítik az áraikba a netaadó-emelés költségeit.
Csicskák, kizsákmányolt emberek és a menekülthullám hatásai
Lehetett volna hegedűművész is, de végül maga mögött hagyta a komolyzenei karriert, és a legelesettebbeknek segít megmenekülni. De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programvezetője több mint tíz éve menti a magyarokat a rabszolgaságból. Szexuálisan kizsákmányolt nők, ház körüli rabszolgaságban sínylődő férfiak a kliensei. 2019-ben nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter, hanem az amerikai külügyminiszter is elismerte a munkáját. Nagyinterjú arról, hogy sokszor miért láthatatlanok Magyarországon a modern kori rabszolgák.
„Magyarországon kisebb településeken a ház körüli rabszolgatartás némely helyeken olyan elfogadott, hogy a gyerekek is tudják az iskolában, hogy melyik háztartásban vannak rabszolgák, és kinek hány van. Olyan, mintha teljesen természetes lenne. Nem feltétlenül vannak tisztában az emberek azzal, hogy ez emberkereskedelem és bűncselekmény, hogy a másikat a méltóságától megfosztani, kizsákmányolt helyzetbe hozni bűncselekmény” – mondta De Coll Ágnes.
„Azt gondolom, hogy ezek jó kis örökségek, mint a falu bolondja, ami mindig volt, akit mindenre lehetett használni. Prostituáltként is lehetett használni. Vagy meg sem fizették, de használták a testét mindenre. Dolgoztatták háztartásban is, szexualizáltak is. Mindenki röhögött rajta. Jellemző az is, hogy ezek az emberek, akik az úgynevezett falu bolondjai voltak, valamilyen fogyatékkal élnek. Azt gondolom, hogy ezek sajnos még nem koptak ki a társadalomból. A másik az, hogy nem érinti az egyén kövezetlen biztonságát. Ez nem olyan, mint egy rablás, nem olyan, mint egy betörés” -magyarázta a szakértő a lapunknak adott interjúban.
Már megint újraírnák az alkotmányt, jöhetnek a vármegyék és a főispánok
Váratlanul kisebb átnevezési kampányba kezdett a Fidesz. Varga Mihály egy salátatörvényben átnevezné a megyéket vármegyére, Kocsis Máté pedig az alkotmányba íratná, hogy főispánok legyenek kormánymegbízottak helyett. A változás a néven kívül semmilyen különbséggel nem járna. A vármegye ötlete 2011-ben egyszer már megbukott.
Az indoklás szerint a kormány ezzel történelmi hagyományokat kíván tisztelni és újraéleszteni. Emellett felidézik, hogy más országokban is előfordul, hogy régies tisztségnevek maradtak fenn bizonyos településeken, például Angliában vagy Hollandiában. Varga Mihály szerint a főispánság visszahozatala lehetőséget teremt arra, hogy „ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.
2011-ben, az új Alaptörvény parlamenti elfogadásakor már erősen felmerült a Fidesznél a vármegyék visszahozatala. Az akkori módosító javaslat ellen a fideszes Lázár János kelt ki nyíltan.
Magyarországon a legdrágább a vasúti szállítás az EU-ban, ezért olcsóbb kikerülni
Minden európai stratégia és előírás arra tolja a tagállamokat, hogy többet szállítsanak vasúton, mint közúton. Ennek elsősorban klímavédelmi-környezetvédelmi okai vannak, hiszen több tucat kamiont is ki tud váltani egy nagyobb vasúti szerelvény. Az EU-s irányelvek alapján 2030-ra a közúti szállítás 30 százalékát át kellene terelni vasútra. Csakhogy van egy ország az EU-ban, ahol az elmúlt hónapokban a vasúton szállított áru aránya csökkent, miközben a közúti nőtt. Ez az ország Magyarország – írja cikkében a 444.
Nagyon drága lett ugyanis a vasúti áram, szaknyelven "a pályahasználati díjban megjelenő vontatási villamos energia" ára. Annyira, hogy a nemzetközi vasúti szállítók egyre többször akkor is kikerülik Magyarországot, ha sokkal rövidebb lenne átmenni rajta.
Szép napot!
Báthory Róbert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése