Az Európai Parlament 2022. július 6-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2021. évi jelentéséről (2021/2249(INI))[1]
Ülésezik az Európai Parlament (Fotó: Európai Unió)
Az Európai Parlament (EP) nagy szavazattöbbséggel 2022. július 6-án elfogadta a szerbiai országjelentésről szóló állásfoglalást. A határozatot 523-an támogatták és csak 78-an voksoltak ellene. A beszámolót Vladimír Bilčík, az Európai Unió (EU) szerbiai jelentéstevője készítette.[2]
Az EP a dokumentum bevezetőjében „1. kifejezi támogatását Szerbia jövőbeli uniós tagsága iránt, és emlékeztet arra, hogy a hiteles bővítési perspektíva politikai akaratot, fenntartható erőfeszítéseket és visszafordíthatatlan reformokat, valamint az európai normák és értékek iránti rendíthetetlen elkötelezettséget kíván meg minden területen, különösen a jogállamisághoz kapcsolódó területeken; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy valóban hajtsák végre a szükséges reformokat, és tereljék vissza az országot az uniós integráció felé vezető helyes útra, ezáltal megvalósítva Szerbia európai törekvéseit”.
Az állásfoglalás több pontban is foglalkozik a szerbiai nemzeti kisebbségek/közösségek jogállásával, helyzetével:
[…]
5. üdvözli, hogy a 2022. április 3-i választásokon nőtt a részvételi arány, valamint visszatértek a plurálisabb, számos nemzeti kisebbséget képviselő pártot is felölelő nemzetgyűléshez; sajnálja, hogy a kampány erősen polarizált politikai környezetben zajlott, amelyet az egyenlő versenyfeltételek hiánya, korlátozott médiapluralizmus és a választókra gyakorolt kiterjedt nyomás jellemzett; sajnálja, hogy a kormánypárti képviselők által elkövetett hivatali visszaélések a kampány során is folyamatos problémát jelentettek;
[…]
30. hangsúlyozza a decentralizációs folyamat előnyeit, és kéri Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreinek megerősítését; emlékeztet arra, hogy a szerb alkotmány értelmében a Vajdaság Autonóm Tartomány finanszírozásáról szóló törvényt 2008 végéig el kellett volna fogadni, és ösztönzi a jövőbeli kormányt, hogy haladéktalanul terjessze az ügyet a nemzetgyűlés elé;
[…]
33. elégedettségének ad hangot amiatt, hogy az új szerb nemzetgyűlésben a kisebbségi pártoknak és koalícióknak összesen 13 képviselője lesz, akik a bosnyák, magyar és horvát nemzeti közösségeket képviselik;[3] aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a romáknak nem lesznek saját képviselőik a nemzetgyűlésben;
[…]
58. felszólítja Szerbiát annak biztosítására, hogy a kisebbségi csoportok egyenlő esélyekkel rendelkezzenek, különösen az oktatás, a kisebbségi nyelvek használata, a médiához és a vallási szertartásokhoz kisebbségi nyelveken történő hozzáférés, a politikai és kulturális életben való megfelelő képviselet, az állami tulajdonú média, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén, továbbá hogy teremtsen kedvező légkört a kisebbségi nyelveken nyújtott oktatás számára, és fokozza a kisebbségi nyelvű tankönyvek kiadását; felhívja Szerbiát, hogy védje és mozdítsa elő nemzeti kisebbségeinek kulturális örökségét, nyelveit és hagyományait; felszólítja Szerbiát, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi kormányzati szint összetétele tükrözze az adott területen élő lakosság nemzetiségi összetételét;
[…]
70. hangsúlyozza Szerbia elkötelezettségét aziránt, hogy együttműködjön a szomszédos országokkal az eltűnt személyek ügyének kezelése érdekében, és kiemeli, hogy a szomszédos országokkal való megbékélés a regionális kapcsolatok normalizálásának előfeltétele; aggodalmát fejezi ki a kulturális örökségről szóló törvény elfogadása miatt; felszólít a kulturális örökség teljes körű tiszteletben tartására és a kulturális együttműködés előmozdítására, és megismétli, hogy fontos a szerbiai nemzeti kisebbségek nyelveinek védelme a szomszédos országokkal kötött törvényekkel és kétoldalú megállapodásokkal összhangban;
[…]
82. tiltakozik az elítélt háborús bűnösök, például Veselin Šljivančanin, Dragoljub Ojdanić és Nikola Šainović növekvő médiajelenléte ellen, melynek keretében a szerbiai nemzeti kisebbségekkel szembeni gyűlöletet és intoleranciát hirdetik;
[…]
115. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Szerbia elnökének, kormányának és nemzetgyűlésének.
***
Az EP határozta világos, egyértelmű és mindenki számára érthető álláspontokat fogalmazott meg arról, hogy Szerbiának milyen elvárásokat kell(ene) teljesíteni a nemzeti kisebbségek/közösségek jogainak és helyzetének rendezése érdekében ahhoz, hogy az Európai Unió (EU) teljes jogú tagja lehessen.
Szükséges ezeknek az állásfoglalásoknak Szerbia belső jogrendjébe való mielőbbi implementálása és gyakorlati megvalósítása. Az országnak a mindennapi életben eleget kell tenni és alkalmazni a nemzetközi szerződésekben, valamint a belső jogszabályokban vállalt nemzeti kisebbségvédelmi kötelezettségeket.
Az álláspontok maradéktalan alkalmazása elengedhetetlen feltételként (conditio sine qua non) való meghatározása nélkül a délvidéki/vajdasági magyar pártoknak, szervezetnek nem kellene részt venni a hatalmi szervek munkájában, a hatalom gyakorlásában pedig végképp nem! Ezek megvalósításáról, érvényesítéséről folyamatosan értesíteni kell az Európai Parlamentet.
Újvidék 2022. július 17.
[1] Az Európai Parlament 2022. július 6-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2021. évi jelentéséről (2021/2249(INI)). https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2022-0284_HU.html
[2] Izglasana rezolucija EP o Srbiji: Napredak u pregovorima tek posle sankcija Rusiji i reformi vladavine prava [Az EP megszavazta a Szerbiáról szóló jelentést: Haladás a csatlakozási tárgyalásokon az Oroszországi szankciók és a joguralom reformja után]. https://europeanwesternbalkans.rs/izglasana-rezolucija-ep-o-srbiji-napredak-u-pregovorima-tek-posle-sankcija-rusiji-i-reformi-vladavine-prava/
Kapcsolódó írások: UZ: Újabb pofont kapott a szerb rezsim. https://delhir.info/2022/07/06/ujabbpofont-kapott-a-szerb-rezsim/. Elfogadták a Szerbiáról szóló jelentést, szankciókat követelnek Oroszországgal szemben. https://szmsz.press/2022/07/06/elfogadtak-a-szerbiarol-szolo-jelentest-szankciokat-kovetelnek-oroszorszaggal-szemben/, 2022. július 6. 13:01; Vučić: Nem vezetünk be szankciókat az oroszok ellen és nem ismerjük el Koszovót! https://szmsz.press/2022/07/06/vucic-nem-vezetunk-be-szankciokat-az-oroszok-ellen-es-nem-ismerjuk-el-koszovot/, 2022. július 6. 18:28 (EWB); Végel László: Vučić nyíltan szembefordult az EU-val.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14646, 2022. július 10; Sofija Popović: Rezolucija EP o Srbiji: Prekritičan dokument ili jasan pokazatelj višegodišnjih problema u Srbiji? [Az EP Szerbiáról szóló határozata: Túl kritikus dokumentum vagy a többéves problémák világos mutatója?] https://europeanwesternbalkans.rs/rezolucija-ep-o-srbiji-prekritican-dokument-ili-jasan-pokazatelj-visegodisnjih-problema-u-srbiji/, 2022. július 14.
[3] 2022. július 5-én kihirdették az április 3-én megtartott választások végeredményét, miszerint a Vajdasági Magyar Szövetségnek 5, a Mufti hagyatéka listának 3, az Együtt Vajdaságért listának 2, a Sandžaki SDA-nak 2 és a Völgy albánjai koalíciónak 1 mandátuma lesz az új összetételű szerb képviselőházban. P.E.: Közzétették a választások végeredményét. Magyar Szó, 2022. július 6. 1. és 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése