Új parlament – régi nóta

A VMSZ-es képviselők továbbra is a Vučić-féle Szerb Haladó Párt (SNS) szekerét tolják

A VMSZ/BMC képviselői: II. Pásztor (Bálint – Szabadka, 1979), frakcióvezető, Kovács Elvira (Szentmihály, 1982), a helyettese, Fremond Árpád (Topolya, 1981), Ökrész Rozália (Temerin, 1957) és Újvári Zsombor (Magyarkanizsa, 1982) – „Ezek ugyanazok”, mint az előző mandátumban – Újvári kivételével (Fotó: Ótos András)

Az április 3-ai parlamenti választások után, a képviselők eskütételével, augusztus 1-jén megalakult végre a köztársasági képviselőház 13. összetétele.

Az új összetételű parlament alakuló ülését Vladeta Janković, a képviselők közül a legidősebb vezette, az Egyesült Szerbia győzelméért listáról.

Sokéves élet- és politikai tapasztalatára hivatkozva, Janković „a parlament dicsőségéről és különösen a választások fontosságáról” fejtette ki nézeteit.

– Bármelyik országban, amelyikben tíz évig nem lennének igazi és tisztességes választások, az elkerülhetetlenül megkérdőjelezné minden választott testület legitimitását. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy megfelelő mértékben és alapos gyanúba kerülnének a képviselőházi döntések, valamint a képviselőházi intézmények hatályossága is. Bármelyik ország a világban, amelyikben ez megtörténne, olyan egypártrendszerbe kerülne, mint amilyenbe mi is, amelyben egy politikai párt, a sérthetetlen vezetőjével, a társadalom nagy részét – tudatosan és szándékosan – tudatlanságban tartja és megvonja tőle az alapvető szabadságokat és jogokat.

Nem nevezte meg ugyan, hogy pontosan mire gondol, de hozzáfűzte, „a végrehajtó hatalom  nem a parlamentben összegyűlt képviselők által közvetve kifejezett népakarat szerint jár el, hanem a vezér közvetlen diktátuma alapján.  És az igazságszolgáltatás esetében sem szabad, hogy így legyen. Ha az igazságszolgáltatás részrehajló és passzív, a polgárok védtelennek és tehetetlennek érzik magukat”.[1]

Beszédét üzenettel fejezte be, miszerint „a szabad és tisztességek választásoktól megfosztott Szerbia nem lehet boldog és tisztelt ország. Tisztességek választások nem lesznek és nem is lehetnek, amíg minden, Szerbia legtávolibb élő polgára is minden nap nem láthatja az RTS híradójában, mit tesz, és mit mond a hatalom, de azt is, hogy mit mondanak erről azok, akik nem részesei a hatalomnak. Tisztességek választások nem lesznek és nem is lehetnek, amíg megvesztegetés, zsarolások, nyomásgyakorlás és erőszak lesz, amíg a nemzeti médiatér nem lesz mindenki számára hozzáférhető, amíg a választási bizottságok arra várnak, hogy helyettük a vezető politikusok hozzák meg a döntéseket, illetve amíg egy személy szeszélyei az Alkotmány felett állnak, különösen pedig amíg a bíróságok hallgatólagosan támogatják ezt – zárta mondatait Janković.[2]

„Beszédét több alkalommal az ellenzék soraiból feltörő taps szakította meg, illetve a többségi lista képviselőinek nem tetsző moraja.”[3]

A parlamentben összesen 16 képviselői csoport alakult (a 12 választási lista alapján).

A legnagyobb politikai erőt most is, 104 mandátummal (a 250 képviselőből) az Aleksandar Vučić – Együtt mindent elérhetünk (SNS) képviselői csoport képezi. Következik az Ivica Dačić – Szerbia Szocialista Pártja (SPS) 23 képviselővel és a Marinika Tepić vezette Egyesülve (SSP, PSG, Preokret, Sloga) frakció 16 képviselővel,[4] stb.

A parlamentbe került öt kisebbségi lista közül a legtöbb mandátummal a Vajdasági „Magyar” Szövetség rendelkezik, összesen 5 képviselővel (a fotón).

A parlament elnökének Vladimir Orlićot választották, akit az ellenzéki képviselők nem támogattak, mivel „a kampányi időszakban az agresszív fellépés bajnoka volt, aki nem hajlandó meghallgatni a másik véleményét, így azzal számolnak, hogy elnöksége alatt az ellenzék nem tud majd kellő mértékben érvényesülni a parlamenti üléseken”.[5]

Ezzel szemben Pásztor Bálint a VMSZ képviselő csoportjának vezetőjeként – és az SNS fogadatlan (?) prókátoraként – „arra mutatott rá, hogy Vladimir Orlić tapasztalt politikus, negyedik mandátumban képviselő, fiatal, és nem csupán a politikával foglalkozott, hanem a tudomány terén is bizonyított. Kiemelte, nem mindegy, hogy az előttünk álló nehéz időszakban ki a parlament elnöke, ugyanis ő az államvezetés második legfontosabb embere. Szerinte Orlić eleget tud tenni a kihívásoknak.”[6]

A Danas c. belgrádi napilap Orlić jelölése kapcsán azt írja, hogy ő volt „a legélesebb a független média, valamint az ellenzéki politikusok elleni támadásokban és Szerbia elnökének magasztalásában valamint ’védelmében’.[7]

Kovács Elvirát, a VMSZ (egyik) alelnökét, stb. („aki ’valamiért’ nem vette még fel a férje, Voislav Milosavljević nevét),[8] második alkalommal választották meg a köztársasági képviselőház – a hét közül az egyik – (fikusz) alelnöki posztjára.

A Magyar Szó nevű véemeszes újságnak Kovács elmondta: „az alelnök feladata nemcsak a parlamenti ülések vezetésében merül ki, hanem diplomáciai kérdésekkel is foglalkozik”.[9]

– Fontos, hogy amikor külföldi vendéggel találkozunk, vagy beszélgetünk, megmagyarázzuk Szerbia specifikus helyzetét, illetve rámutassunk a kisebbség, az én esetemben a vajdasági magyarság helyzetére is – emelte ki Kovács.[10]

Parlamenti munkáját – elmondása szerint – „az eurointegrációs bizottság elnökeként fogja folytatni”. – Parlamenti alelnökként is több lehetőség adódik arra, hogy azoknak a külföldi politikusoknak a számára, akik barátian közelítenek Szerbia felé, ám nem értik az ország specifikus helyzetét, és az itt élő kisebbség helyzetét, hogy segítsünk annak megértésében – hangsúlyozta – tette hozzá.[11]

Pásztor Bálint már a parlament alakuló ülésén nem hagyott kétséget afelől, hogy a VMSZ-es képviselők az új összetételű parlamentben is a Vučić-féle nacionalista és retrográd Szerb Haladó Párt (SNS) szekerét fogják tolni, s nem a magyar közösség érdekeit képviselik.

Kovács Elvira személyében lesz aki „a külföldi vendégeknek” (értsd: nemzetközi szervezteknek) elmagyarázza „a vajdasági magyarság helyzetét is”. Már ahogyan azt a Vajdasági Magyar Szövetség látja! Hogy Vučić és Orbán „aranykorában élünk”! Bizonyára büszkék is rá a Szentmihályiak!

Folyatódik, tehát a Pásztor Pista féle „nem konfrontálódunk, együttműködünk” politika,[12] amely a vajdasági magyar közösségnek az utóbbi másfél évtizedben éppen semmi jót nem hozott!

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. augusztus 17.

__________
[1] P.D.: Vladeta Janković: Srbija bez slobodnih izbora ne može biti srećna i poštovana [Szabad és tisztességek választások nélkül Szerbia nem lehet boldog és tisztelt ország]. Danas, 2022. augusztus 2. 4., és mh: Megalakult az új összetételű köztársasági képviselőház. Magyar Szó, 2022. augusztus 2. 4.
[2] P.D. az 1-es jegyzetben.
[3] mh az 1-es jegyzetben.
[4] Narodna skupština Srbije [Szerbia Népképviselőháza]. Poslaničke grupe [Képviselői csoportok]. http://www.parlament.gov.rs/narodna-skupstina-/sastav/poslanicke-grupe/poslanicke-grupe.901.html
[5] Vladimir Orlić a parlament új elnöke. Magyar Szó, 2022. augusztus 3. 1.
[6] Uo, 4.
[7] A.P.: Vladimir Orlić, napadač na medije, u odbrani Vučića i njegove porodice [Vladimir Orlić, médiatámadó, Vučić és családja védelmében]. Danas, 2022. augusztus 1, 3.
[8] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja?
http://regi.delhir.info/index.php/cimlap/friss-hireink/63636-2017-04-29-20-16-05
[9] mh: Normális hangnemben, becsülettel. Magyar Szó, 2022. augusztus 3. 4, és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4996/kozelet/269615/Norm%C3%A1lis-hangnemben-becs%C3%BClettel-parlament-Kov%C3%A1cs-Elvira-k%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1gi-k%C3%A9pvisel%C5%91h%C3%A1z.htm
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Bővebben lásd a „Nem konfrontálódunk, együttműködünk” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14634, 2022. július 6.