Nincs felelőse a közmédiában elhangzott állításoknak

 

Jó napot kívánok!

A legfontosabb híreink ma reggel:

• Az állami televízióban és rádióban nem felel senki a közszolgálatiság követelményének betartásáért
• Oroszország fojtogató befolyása a világ nukleárisenergia-termelésére
• Brüsszeli blog: Orosz szankciók, a magyar vétó és a hosszú út

 
Úgy tűnik, senki nem felelős a közmédia tartalmaiért, és a Médiatörvényben megfogalmazott követelmények be nem tartását sem lehet senkin számonkérni.
Még azt is titkolják, ki az a személy, aki a közszolgálati média nevében teljesen szabad kezet ad az MTVA-nak, amely a törvény szerint nem köteles megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek.
Legalábbis erre lehet következtetni azokból a dokumentumokból, amelyeket másfél év és egy bírósági döntés után a Duna Médiaszolgáltató végül megküldött szerkesztőségünknek.
Az kiderült például, hogy Bende Balázs Világ című műsora külső gyártásban készült, de azt már kitörölte a Duna, ki adta le a megrendeléseket.

Orosz függésben az atomenergia
Azóta, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, az Egyesült Államok, az Európai Unió és más nyugati országok több szankciócsomagot vezettek be a jövedelmező orosz energiaipart – főként a kőolaj-, a földgáz- és a szénágazatot – megcélozva. Ezek az országok erőfeszítéseket tesznek, hogy felszámolják az orosz energiától való függőségüket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy adjon határozottabb választ, és tiltsa be az orosz importot egy újabb ágazatból: az atomenergiából.
De az orosz urán-, reaktor- és nukleáris technológiaszállítások blokkolásáról és kiváltásáról könnyebb beszélni, mint megvalósítani a világ többi részén. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan játszik vezető szerepet Oroszország a világ nukleáris ciklusában.
Eközben az elmúlt napokban látványos ellentámadást indított az ukrán hadsereg. Közel háromezer négyzetkilométernyi területet hódítottak vissza az orosz alakulatoktól. Ebben a képgalériában mutatjuk meg az ukrán offenzíva sikereit.

Gorbacsov rendszerének sötét oldala
Világszerte özönlettek az elismerő szavak Mihail Gorbacsovról, aki augusztus 30-án, 91 éves korában hunyt el. Az utolsó szovjet vezetőként reformjai segítettek véget vetni a hidegháborúnak, és felszabadítani Kelet-Európát a kommunizmus alól, de a Szovjetunió összeomlásához is vezettek.
De vannak, akik a Gorbacsov-éra sötét és tragikus eseményeire emlékeztetnek. Gorbacsov nem volt hajlandó elfogadni Litvánia 1990 márciusában kikiáltott függetlenségét, gazdasági és politikai nyomásgyakorlással igyekezett meghiúsítani.
Amikor nem sikerült, szovjet csapatokat küldött be, hogy helyreállítsák a rendet. Az ország fővárosában, Vilniusban 1991 januárjában lezajlott összecsapásban legalább tizennégy ember meghalt és több mint hétszázan megsebesültek.

Budapesti rulett
Budapest három oligarcha – Aliser Uszmanov, Pjotr Aven és Viktor Rasnyikov – levételét kérte a listáról ahhoz, hogy beleegyezését adja a szankciórendszer egészének kiterjesztéséhez. Magyarország végül 24 órán belül látványos fordulatot hajtott végre, állítólag több magas szintű telefonhívás és brüsszeli diplomáciai nyomásgyakorlás után.
A héten láthattuk az első igazi kihívást az EU egyre erősödő, Oroszország elleni szankciórendszerével szemben. Kiszámítható módon Magyarország fenyegetőzött azzal, hogy kisiklatja a több mint 1200 embert és száz céget érintő vízumtilalom és vagyonbefagyasztás esedékes megújítását. Cikkünk arról szól, hogy mi lehet a célja a magyar kormánynak ezzel a zsarolással.
 
Amit még érdemes tudni
Szinte lehetetlen kilépni a magyar hadseregből a két és fél éve tartó röghöz kötés miatt (24.hu)
2020 április eleje óta nem mondhatnak fel a katonák, még azokat sem engedik távozni, akiknek időközben lejárt a szerződésük.
Az Orbán-kormány ígéretei szerint már háromezer elektromos busznak kellene utasokat szállítania, de csak alig száz fut a magyarországi utakon (Nepszava.hu)
Hatalmas ígérettel látott neki a buszos közlekedés forradalmasításának, zöldítésének a kormányzat három évvel ezelőtt.
Nézőpont: Július óta 7 százalékot gyengült a Fidesz (Telex.hu)
A kormánypárt népszerűségvesztésének oka elsősorban „a nyugati szankciókra adott orosz válasz miatt emelkedő energiaárak lehetnek, valamint a hatásukra felpörgött infláció és a pesszimista fogyasztói hangulat.”
 
Szép napot!
Wiedemann Tamás  

szabadeuropa@rferl.or