Jó reggelt kívánok!
Legfontosabb híreink ma reggel:
- A közoktatási tiltakozások eredménye – folytatódó kirúgások, csalódottság és reálbércsökkenés
- Főváros: Orbán Viktor egy nem létező szerződésre hivatkozik a Lánchíd-felújítás támogatása ügyében
- A lobbizás ötven árnyalata, azaz korrupciós botrány az EP-ben
- A Twitter közvetlen uniós felügyelet alá helyezését javasolják Németországban
Semmit nem tudtak elérni az eddigi sztrájktárgyalásokon a szakszervezetek,
sok tízezer diák és tanár is hiába tiltakozott, a kormány semmit sem
engedett egy év alatt. Az év utolsó találkozóján is hiába ismételték meg
sztrájkköveteléseiket a szakszervezetek, mindet elutasították, így
reálbércsökkenéssel kezdik az új évet, tavasszal pedig teljesen
átalakítja a pedagógusbér-rendszert a kormány, bevezetve egy új
teljesítményértékelést.
Ennek részleteiről azonban semmilyen tájékoztatást nem kaptak a pedagógus szakszervezetek, annyit tudnak, hogy nem az eddigi végzettség és a pályán eltöltött idő, hanem egy még nem ismert teljesítményértékelés alapján alakulnak majd a fizetések.
Pintér Sándor konzultációja után egy tanár azonnal beadta a felmondását, szerdán pedig legalább három tanár mondott fel Budapesten információink szerint.
Bukhatja a Főváros az állami támogatást
Orbán Viktor miniszterelnök egy szerződésre hivatkozott, amikor az év végi Kormányinfón arról kérdezték, hogy megkapja-e a főváros a kormány által ígért hatmilliárd forintot a Lánchíd felújításához.
„Úgy tűnik, a miniszterelnök nem tudja, hogy a kormány nem kötötte meg a támogatási szerződést a Fővárosi Önkormányzattal, bár erre számtalan ígéretet tett, de végül nem történt meg. Ez nem a fővároson múlt, ők minden adatot beküldtek” – mondta a Szabad Európának Tüttő Kata főpolgármester-helyettes.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának 2020. október 15-i ülésén hozott határozatában ugyanakkor szerepel, hogy a tanács „fenntartja annak szükségességét, hogy a felújítással érintett közúti szakaszon a gépjárműforgalom teljes vagy részleges korlátozása ne haladja meg a 18 hónap időtartamot”.
A 18 hónap pénteken járt le, és ahogy beszámoltunk róla, a Lánchíd felújított útpályáját megnyitották, de tesztjelleggel egyelőre nem engedték vissza az autókat, mondván, fél év után megkérdezik a fővárosiakat, hogy jobb-e autók nélkül a Lánchíd, vagy sem.
Korrupciós botrány az EP-ben
Szürke zónának számít a különböző érdekeket kijáró aktivisták tevékenysége az európai intézményekben. Bár vannak szigorú szabályok, megtalálja a kiskaput az, aki keresi. Néhányan most keresték, ez vezetett az EU eddigi talán legnagyobb korrupciós ügyéhez. Ennek hátterét mutatjuk be podcast-sorozatunkban, a Messziről jött emberben.
Katari lobbisták környékezhették meg a szinte hálózatba szerveződő görög és olasz képviselőket, parlamenti asszisztenseket. A megvesztegetés hátterében a vízummentesség elérése állhatott. Rosszul sült el az iparkodás, hiszen a korrupt politikusokkal együtt az ügy is megbukott. Már nem kérdés, kapnak-e vízummentességet a katariak az EU területére.
Szájkosár
Egy vezető német tisztviselő csütörtökön azt mondta: a Twitternek csatlakoznia kell más technológiai cégekhez, amelyek fölött az Európai Bizottság közvetlen felügyeletet gyakorol, mert a vállalat kiszámíthatatlan viselkedése az új tulajdonos, Elon Musk alatt veszélyt jelent a szólásszabadságra.
„A szinte óránként változó általános szerződési feltételek, a linkek kiterjedt korlátozásának szeszélyes indoklása és az újságírók fiókjának blokkolása veszélyezteti a verseny szabadságát, és kockázatot jelent a véleménynyilvánításra, az információszabadságra és a sajtó szabadságára” – írta Sven Giegold a német gazdasági minisztérium versenypolitikáért felelős államtitkára Twitteren, miközben megosztotta levelét.
A bizottság a digitális piacokra vonatkozó új szabályozása értelmében átveszi az olyan nagy platformok felügyeletét, mint a Facebook és a Google.
„A Twitter azonban még nem minősül domináns digitális platformnak, azért sem, mert a cég eladásai még mindig túl alacsonyak – mondta Giegold. – Mindazonáltal a Twitter nagy befolyást gyakorol a közvélemény formálására világszerte és Európában is.”
Ez is érdekelheti:
A 444 részletesen beszámol arról a videóról, amelyben a New York Times felfedte, kik követték el a bucsai mészárlást. Az Artyom Gorodilov alezredes által vezetett 234. légezred orosz ejtőernyősei követhették el a bucsai népírtást, állítja a New York Times videós riportja. A lap újságírói nyolc hónapnyi interjúzás, biztonsági kamerák felvételei, telefonbeszélgetések, rádióüzenetek és kormányzati forrásokból származó exkluzív felvételek alapján egy közel félórás videóban rekonstruálták, hogyan zajlott az orosz-ukrán háború eddigi talán legsúlyosabb mészárlása márciusban, amelyben több mint négyszázan - főleg civilek - haltak meg.
A lap által feltárt bizonyítékok azért különböznek jelentősen a korábbiaktól, mert konkrét gyilkosságokat egyetlen egységhez és parancsnokhoz kötnek, név szerint azonosíthatóan - ami az orosz háborús bűnök elleni, folyamatban lévő nyomozásokra is hatással lesz.
A hvg.hu vette észre, hogy januárban szavaz a Rába Nyrt. rendkívüli közgyűlése egyebek mellett a cég felügyelőbizottságának új elnökéről. A jelölt nem más, mint a nagy múltú győri gyártó fő részvényesének vezérigazgatója, vagyis Palkovics László exminiszter.
Palkovics László emellett tagja lesz a cég Audit Bizottságának is, amennyiben a részvényesek megszavazzák a január 24-re kitűzött rendkívüli közgyűlésen. A közleményben utalnak arra is, hogy mekkora lesz az elnök tiszteletdíja, amelyet egy tavaly őszi közgyűlési határozatban állapítottak meg, havi 700 000 forintban.
A Mandiner exkluzív interjút közöl Orbán Ráhellel, amiből megtudhatják, hogy hogyan ismerkedett meg Tiborcz Istvánnal? Milyen zenét hallgat? Hogy látja a fővárosi turizmus helyzetét? Mi kerül a karácsonyi asztalra a családban? Milyen apuka és nagypapa a miniszterelnök?
Ennek részleteiről azonban semmilyen tájékoztatást nem kaptak a pedagógus szakszervezetek, annyit tudnak, hogy nem az eddigi végzettség és a pályán eltöltött idő, hanem egy még nem ismert teljesítményértékelés alapján alakulnak majd a fizetések.
Pintér Sándor konzultációja után egy tanár azonnal beadta a felmondását, szerdán pedig legalább három tanár mondott fel Budapesten információink szerint.
Bukhatja a Főváros az állami támogatást
Orbán Viktor miniszterelnök egy szerződésre hivatkozott, amikor az év végi Kormányinfón arról kérdezték, hogy megkapja-e a főváros a kormány által ígért hatmilliárd forintot a Lánchíd felújításához.
„Úgy tűnik, a miniszterelnök nem tudja, hogy a kormány nem kötötte meg a támogatási szerződést a Fővárosi Önkormányzattal, bár erre számtalan ígéretet tett, de végül nem történt meg. Ez nem a fővároson múlt, ők minden adatot beküldtek” – mondta a Szabad Európának Tüttő Kata főpolgármester-helyettes.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának 2020. október 15-i ülésén hozott határozatában ugyanakkor szerepel, hogy a tanács „fenntartja annak szükségességét, hogy a felújítással érintett közúti szakaszon a gépjárműforgalom teljes vagy részleges korlátozása ne haladja meg a 18 hónap időtartamot”.
A 18 hónap pénteken járt le, és ahogy beszámoltunk róla, a Lánchíd felújított útpályáját megnyitották, de tesztjelleggel egyelőre nem engedték vissza az autókat, mondván, fél év után megkérdezik a fővárosiakat, hogy jobb-e autók nélkül a Lánchíd, vagy sem.
Korrupciós botrány az EP-ben
Szürke zónának számít a különböző érdekeket kijáró aktivisták tevékenysége az európai intézményekben. Bár vannak szigorú szabályok, megtalálja a kiskaput az, aki keresi. Néhányan most keresték, ez vezetett az EU eddigi talán legnagyobb korrupciós ügyéhez. Ennek hátterét mutatjuk be podcast-sorozatunkban, a Messziről jött emberben.
Katari lobbisták környékezhették meg a szinte hálózatba szerveződő görög és olasz képviselőket, parlamenti asszisztenseket. A megvesztegetés hátterében a vízummentesség elérése állhatott. Rosszul sült el az iparkodás, hiszen a korrupt politikusokkal együtt az ügy is megbukott. Már nem kérdés, kapnak-e vízummentességet a katariak az EU területére.
Szájkosár
Egy vezető német tisztviselő csütörtökön azt mondta: a Twitternek csatlakoznia kell más technológiai cégekhez, amelyek fölött az Európai Bizottság közvetlen felügyeletet gyakorol, mert a vállalat kiszámíthatatlan viselkedése az új tulajdonos, Elon Musk alatt veszélyt jelent a szólásszabadságra.
„A szinte óránként változó általános szerződési feltételek, a linkek kiterjedt korlátozásának szeszélyes indoklása és az újságírók fiókjának blokkolása veszélyezteti a verseny szabadságát, és kockázatot jelent a véleménynyilvánításra, az információszabadságra és a sajtó szabadságára” – írta Sven Giegold a német gazdasági minisztérium versenypolitikáért felelős államtitkára Twitteren, miközben megosztotta levelét.
A bizottság a digitális piacokra vonatkozó új szabályozása értelmében átveszi az olyan nagy platformok felügyeletét, mint a Facebook és a Google.
„A Twitter azonban még nem minősül domináns digitális platformnak, azért sem, mert a cég eladásai még mindig túl alacsonyak – mondta Giegold. – Mindazonáltal a Twitter nagy befolyást gyakorol a közvélemény formálására világszerte és Európában is.”
Ez is érdekelheti:
A 444 részletesen beszámol arról a videóról, amelyben a New York Times felfedte, kik követték el a bucsai mészárlást. Az Artyom Gorodilov alezredes által vezetett 234. légezred orosz ejtőernyősei követhették el a bucsai népírtást, állítja a New York Times videós riportja. A lap újságírói nyolc hónapnyi interjúzás, biztonsági kamerák felvételei, telefonbeszélgetések, rádióüzenetek és kormányzati forrásokból származó exkluzív felvételek alapján egy közel félórás videóban rekonstruálták, hogyan zajlott az orosz-ukrán háború eddigi talán legsúlyosabb mészárlása márciusban, amelyben több mint négyszázan - főleg civilek - haltak meg.
A lap által feltárt bizonyítékok azért különböznek jelentősen a korábbiaktól, mert konkrét gyilkosságokat egyetlen egységhez és parancsnokhoz kötnek, név szerint azonosíthatóan - ami az orosz háborús bűnök elleni, folyamatban lévő nyomozásokra is hatással lesz.
A hvg.hu vette észre, hogy januárban szavaz a Rába Nyrt. rendkívüli közgyűlése egyebek mellett a cég felügyelőbizottságának új elnökéről. A jelölt nem más, mint a nagy múltú győri gyártó fő részvényesének vezérigazgatója, vagyis Palkovics László exminiszter.
Palkovics László emellett tagja lesz a cég Audit Bizottságának is, amennyiben a részvényesek megszavazzák a január 24-re kitűzött rendkívüli közgyűlésen. A közleményben utalnak arra is, hogy mekkora lesz az elnök tiszteletdíja, amelyet egy tavaly őszi közgyűlési határozatban állapítottak meg, havi 700 000 forintban.
A Mandiner exkluzív interjút közöl Orbán Ráhellel, amiből megtudhatják, hogy hogyan ismerkedett meg Tiborcz Istvánnal? Milyen zenét hallgat? Hogy látja a fővárosi turizmus helyzetét? Mi kerül a karácsonyi asztalra a családban? Milyen apuka és nagypapa a miniszterelnök?
Áldott, békés karácsonyt!
Benyó Rita
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése