2022. december 28.
Jó reggelt kívánok!
A választások eredményének és az okoknak az elemzése vitte el a belpolitikai fókuszt az év második negyedében, miközben világossá vált, hogy az ukrajnai orosz invázió nem lesz villámháború, és a következmények egész Európát sújtják. Összefoglaló az április és július között született legfontosabb idei cikkeinkből, a teljesség igénye nélkül.
Fidesz-kétharmad, a várakozásokhoz képest megsemmisítő ellenzéki vereség, parlamentbe került a szélsőjobboldal, a Kutyapárt nem – így lehet a legrövidebben elmondani a választások eredményét. Az ellenzéki gyászmunka már másnap beindult, mi pedig azt is kutattuk a levélszavazás hatását a határontúli magyarok megítélésére, illetve a szerb posta szerepét a voksok kézbesítésében. Az elemzők is keresték az április 3-ai választások okait és következményeit:
- Nem a centrális erőtér tért vissza, putyini, irányított demokrácia jöhet (Labanino Rafael)
- Kényszerházasság, ahol a szabályok kioltják a kapcsolat tüzét – ennek bizonyult az ellenzéki összefogás (Ruff Bálint)
- Gazdasági válság: nehéz lesz tizenkét év kormányzás után másra mutogatni (Bod Péter Ákos)
- „Ne gyűlölködésbe menjen át a választások utáni csalódottság” (Kende Anna)
- „Ha több ezer fideszes meghackeli, akkor ott valami hiba csúszott a gépezetbe” (Barlai Melani)
Az okok keresése vitte munkatársunkat Gadnára is, ahol mindenki a Fideszre szavazott. Videónkban elmondják, miért. De érdemes elolvasni azt a cikkünket is, amely a Parlament mint hatalmi ág sorsát mutatja be az elmúlt 12 és a következő 4 év tükrében.
Fogy a pénz, fogy a levegő
Tavasszal is folytatódott a benzinkutasok kálváriája: kevesebb üzemanyagot kaptak a MOL-tól, sokan pedig az állam perbe fogását fontolgatták. Az Európai Bizottság bejelentése váratlan helyzetet hozott a gazdaságban, a választások utáni napokban megindult a jogállamisági eljárás Magyarországgal szemben, és már akkor felmerült a források megvonásának lehetősége. Surányi György professzor, a jegybank korábbi elnöke már áprilisban arra figyelmeztetett, hogy az EU-s pénzek nélkül sokkal fájdalmasabb lesz a költségvetési kiigazitás, miközben az infláció meglódulása megszorításként értelmezhető, hiszen a bérnövekedések kétharmadát elviszi a fogyasztói árak emelkedése.
Kerestük a magyarázatot a zöldhitel körüli huzavonára, vagy Mészáros Lőrinc 35 évre szóló sztrádakoncessziójára. Ahhoz nem kellett nagy jóstehetség, hogy az áremelkedések miatt már tavasszal a tavalyinál gyengébb szezont valószínűsítsen a Szabad Európának nyilatkozó északi parti vendéglős, aki úgy látja, drága lett a magyar családoknak a Balaton.
Háború a szomszédban
„Oroszország kalapja alatt van a magyar kormány” – hangzott el a nem túl hízelgő értékelés a Tompa Tiborral, a Magyarok Kijevi Egyesületének alelnökével készített interjúban a magyar kormány orosz invázióval kapcsolatos akkori álláspontjáról. Pedig sok kétséget nem hagytak a helyszíni beszámolók és a szemtanúk történetei. Például annak a 15 éves fiúnak a sorsa, akinek a szeme előtt égett halálra az anyja egy akna felrobbanása után. Vagy annak az ausztrál fotósnak a képei, amelyek egy mészárlás nyomait örökítették meg. Írtunk cikket arról, hogy milyen következménye lehet az orosz olaj európai embargójának vagy a kazettás bombák bevetésének. Ukrajnai szerkesztőségünk egyik munkatársa is áldozata lett a Kijev elleni orosz légicsapásoknak, magyarországi civil szervezetek pedig arra figyelmeztettek, hogy a háború rontja az emberkereskedelem helyzetét Magyarországon.
Az Orbán-varázs
Az EU-ban a magyarok tolerálják leginkább a korrupciót, és értékrendjükben az orosz–ukrán háború kapcsán az EU-átlagot messze meghaladóan a biztonság áll minden más érték, például a szolidaritás előtt. Akár a határon innen vagy túl élnek, azaz az Orbán-varázs mindenhol működik – erről kérdeztünk egy kolozsvári és egy budapesti kutatót. Mozgolódni kezdett az Országgyűlésbe frissen bejutott Mi Hazánk is, tavasszal a mentelmi jog elvetését vetették fel, holott a nekünk nyilatkozó jogszociológus szerint nem a védettség, hanem a legfőbb ügyész tétlensége akadályozza leginkább a politikusi felelősségre vonást.
Amire van pénz
Májusban új köztársasági elnök költözött a Sándor-palotába, a leköszönő Áder János és a beiktatási istentisztelettel fogadott Novák Katalin közötti különbségeket taglalta cikkünk, melyben az egyik forrásunk így fogalmazott: „nem Novák dönti el, mi lesz a ceremónián, az ki van dolgozva, Rogán a felelős. Novák a műsor része.” Fideszes fékek, falusi ellensúlyok című cikkünkben annak jártunk utána, hogy milyen válságkezelésre számíthatnak az ellenzéki vezetésű települések polgárai.
A Fidesz névtelen politikai mémoldalakkal mára leuralta a Facebook kevéssé átlátható részét is, a Megafon pedig tényleg jelentős mértékben felhangosította a kormánypárti üzeneteket. Az ellenzéki pártok közül csak a DK és az MSZP van jelen ebben a szegmensben – többek között ez derül ki a Political Capital kutatásából, amely a propaganda szürke zónáját vizsgálta. Azt azonban a leglelkesebb influenszerek sem tudták sikernek beállítani, hogy még maguk a szervezők sem mentek arra az ünnepségre, amelyet Orbán Viktor születésnapjára szerveztek Boszniában.
Amire nincs
Az elmúlt két évben ezer alá csökkent az évente örökbe adott gyerekek száma Magyarországon, miközben az állami gyermekvédelmi rendszerbe bekerülők egyre többen vannak. Bár már vége a járvány korlátozásoknak, szakemberek szerint a hivatalok még mindig ugyanabban a tempóban dolgoznak. Ez magyarázza, hogy mélyponton az örökbefogadás, miközben egyre több a kallódó gyerek a rendszerben.
De legalább ennyire aggasztó az is, hogy az elmúlt tizenkét év alatt összesen 108 forinttal emelte a kormány az állami gondoskodásban lévő gyerekek étkeztetési normatíváját: 567 forintról 684-re. Ennyivel járul hozzá a hétezer állami gondoskodásban lévő gyerek napi ötszöri étkeztetéséhez. A gyermekvédelmi intézetek vezetői szerint ez semmire sem elég, trükközniük kell, hogy enni adhassanak a gyerekeknek, mert „koszos szobában is lehet szeretni a gyerekeket, de kaja nélkül nem működik a rendszer”.
Kilövési engedély
Vélt és valós háborúk határozták meg az év elejét
2022. december 27.
Jó estét kívánok!
Az év első negyedét a koronavírus-járvány aktuális hulláma, a választási kampány és Ukrajna orosz megszállása határozta meg. Összefoglaló az áprilisig született legfontosabb idei cikkeinkből, a teljesség igénye nélkül.
Furcsa keretet ad az évnek, hogy az első és az utolsó hetekben is a pedagógusok szerepeltek a hírek élén: az oltatlan tanárok sorra kapták a felmondó levelet, páran még Szenteste előtt. Január végén a tanárok több tízezres figyelmeztető sztrájkot szerveztek, február végén pedig már az új iskolaérettségi rendszerről cikkeztünk: diszkriminatívnak, kaotikusnak és Alaptörvény-ellenesnek bélyegezte a terveket a Szülői Hang kutatása. A közösség egyik alapítója Szelfi című podcast sorozatunk vendége is volt.
A választások előtt
A választásokra készülve napi összefoglaló cikkekben figyeltük a kampány eseményeit, itt találja írásainkat. Megírtunk mindent, amit a hatalmon lévő Fidesz-KDNP választási programjáról tudni lehetett, és bemutattuk az ellenzék kezdeményezéseit is. Interjúkat készítettünk a kisebbségben lévő pártok szakértőivel, köztük Komáromi Zoltánnal az egészségügyről („Néhány hónap alatt érezhető lenne a változás az egészségügyben”), Bojár Gábor üzletemberrel („Nem az a fő baj, hogy túl drágák a haveri közbeszerzések”), Lakatos Béla romaügyi politikussal („Az első alappillér a megélhetés, a munka”), az MSZP-s Komjáthi Imrével a munkaviszonyokról („Ha szükséged van a szabadidőmre, akkor nagyon fizesd meg”). A kormányoldali megszólalók közül egyedül Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont intézet vezetője vállalta a négyszemközti találkozót („Ez egy más demokrácialogika”).
„Számokban” című sorozatunkban az Orbán-rendszer addigi 12 évének teljesítményét foglaltuk össze az adatok és az érintettek történetei alapján. Tanulságos látleletet készítettünk a közoktatásról, az államadósságról, az egészségügyről, a kiskereskedelem átalakításáról, a természeti erőforrásokról, a visegrádi országok közötti versenyképességünkről, a demografiai folyamatokról (első és második rész). Ne feledkezzünk el monstre, Konstruktív Bizalmatlanság című podcast-sorozatunkról sem, amelyben végigkövettük a választási kampányt, kéthetente elemeztük a pártok kommunikációs stratégiáját Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadóval.
Gazdasági bajaink
Egész évünket meghatározta az infláció és a drágulás. Folyamatosan feljegyeztük néhány általunk kiválasztott árucikk árát, hogy ne csak a statisztika szintjén lássuk a változásokat. Az idei első árelemzésünk már a hatósági áras termékek körével is foglalkozott. Felfigyeltünk arra is, hogy 2021 végén furcsa mozgásokat produkált a forint árfolyama, pont a devizatartalék átértékelésének idején. A jegybankkal szemben nem volt lehetőségük az ügyeskedésre benzinkutasoknak, kálváriájuk minden állomásáról olvashattak oldalunkon. Az év elején a hatósági és a piaci ár közötti különbség a mínuszt termelte nekik, és mint nyilatkozataikból kitűnt, kilátástalannak ítélték a helyzetüket, veszélyben látták tulajdonuk megtartását: „A kutat nem adom, előbb gyújtom fel, mint hogy egy rohadék odajöjjön”.
Budapesten túl
A Szabad Európa fontos feladatának tartja a fővároson túli események, trendek bemutatását, így jutottunk el Heindl Péter pécsi jogászhoz, aki alkotmánysértőnek tartotta a „Magyarország előre megy! Nem hátra” plakátkampányt, ezért sorra ragasztotta le azokat és az ügyészségtől kérte a hirdetések eltávolítását, nem sok sikerrel. A Csongrád-Csanád megyei Újszentivánról pedig azért írtunk, mert 113 milliót csalhatott el a polgármester, a helyi önkormányzat pedig feloszlatta magát. Táplánszentkereszten pedig azt kutattuk: mennyiben befolyásolta a helyiek politikai meggyőződését Ukrajna orosz megszállása.
Külpolitika magyar módra
Már az év elején látszott, hogy a magyar kormány gyakran fordul a vétó eszközéhez, ha politikai nyomást akar gyakorolni. Január közepén írtuk meg, hogy a kazahsztáni ellenzéki tüntetések után Magyarország felajánlotta segítségét a kazah vezetésnek, és Szijjártó Péter arra is utalt, hogy meg fogja vétózni, ha egy nemzetközi szervezet elítélné a tüntetőkkel szembeni fellépést. A harcias hozzáállás alap a kormányfő gondolkodásában, derült ki az elmúlt évtizedben mondott beszédeit elemezve. Orbán Viktornak egy iszonyú külvilágtól és a kimondhatatlan ellenségektől kell megvédenie a választókat egyre fokozódó harci vággyal – nyelvi és tartalmi analízis.
Páratlanul érdekes idézeteket, tanulságokat kínál a hazai politikai élet főszereplőiről a 2011-ben kiszivárgott, több száz oldalnyi amerikai nagykövetségi jelentés. Az USA nagykövetével mindenki szóba állt, de Orbán Viktorral különösen sokat beszélt. Ezekből a jelentésekből először a 2006 utáni időszakot néztük meg, amikor a Fidesz majdnem lecserélte Orbánt, Budapesten szinte folyamatosan tüntettek, a régóta várt átfogó reformok pedig csak nem jöttek. A második rész a Gyurcsány-kormány megbénulásának állomásaira koncentrált.
Kapcsolatainkról
Kétrészes podcast-ban foglalkoztunk a párkapcsolati erőszak témakörével, a bántalmazó és a bántalmazott szemszögéből. Másfajta kapcsolatokat elemzett az a cikkünk, amelyben Orbán Viktor személyes tárgyalásait ábrázoltuk 2010 óta. Vlagyimir Putyin az uniós vezetők közül jó eséllyel Orbánhoz beszél a legtöbbet közvetlenül. De Orbán más, környékbeli illiberális vezetőkkel is igyekezett erősíteni a kapcsolatát. A kormány ideológiai terjeszkedéséről is szól Eckstein-Kovács Péter erdélyi magyar politikussal készített interjúnk, melynek címe: „Nemcsak az óvodát kapjuk Magyarországtól, hanem a gyűlöletadagot is”.
2022. február 24. után
Február 24-e átírta terveinket: a választási kampány mellé Ukrajna orosz lerohanása is helyet követelt magának legfontosabb cikkeink között. Az invázió első napjaiban szakértőkkel latolgattuk annak esélyét, hogy az agresszió eléri a kárpátaljai magyar kisebbséget vagy átlépi a magyar-ukrán határt. Aggódtunk a magyar külpolitika (Balázs Péter: Egy ilyen konfliktusból nem lehet kimaradni, valahova állnia kell Magyarországnak is) és a csernobili atomerőmű elfoglalása miatt (Aszódi Attila szerint nem jelent komoly kockázatot a csernobili atomerőmű elfoglalása). Helyszíni videókban mutattuk meg a menekültek érkezését és fogadását, és már akkor szóba került az Oroszország elleni szankciók és a magyar vétók kérdésköre (Orbán: nem fogjuk blokkolni a szankciókat).
Tavasszal pert nyertünk első fokon a Duna Médiaszolgáltatóval szemben: a szervezetnek ki kellett adnia
számunkra bizonyos programok, köztük hírműsorok megrendelőlapjait. Hogy
miként tett ennek eleget a cég, azt az évi összefoglalónk későbbi
részéből tudhatják meg.
Üdvözlettel,
Vovesz Tibor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése