Jó reggelt kívánok!
Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában:
- Furcsán viselkedik az állam a Vodafone felvásárlásakor
- Nem vette észre a kormány, hogy mit kér tőle a Bizottság Erasmus-ügyben
- Nagy lehet a baj: először áldozott be világverseny-rendezést a kormány pénzügyi okok miatt
A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna,
megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő
megbízásából készült felmérést – derül ki cikkünkből.
Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt
is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez
is.
Becslések szerint 20-30%-osan túlárazott a vételár, amit nem is az eladó szabott meg, hanem az állam (4iG) ajánlott.
A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a
4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt
telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül
politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre
készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes
internet hazai piacán.
Érdekes lehet az állam szabályozói szerepe is egy olyan piacon, melyen az egyik versenyző is ő.
Gulyás Gergely miniszter érdemi magyarázatok helyett a kormányinfón a
szokásos kormányzati érveléstechnikát alkalmazta (ahol gond van, az
valójában példátlan siker): Vodafone-vételhez a magyar kormány „szívesen fogadja a gratulációkat” - mondta.
Belföld: „meghosszabbítjuk Bicskéig”
Van egy kiskapu, amelyet kihasználva egy tagállam folyó költségvetési
kiadásait is finanszírozhatja az Európai Unió. Természetesen ennek több
feltétele van, és ezeknek egyszerre kell teljesülniük. Erről beszélt
brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán podcastsorozatunk friss epizódjában.
Továbbra is a meghosszabbítjuk Bicskéig stratégiát követi a kormány az oktatási rendszer helyzete miatt lázongó pedagógusokkal szemben.
Egy csütörtök este megjelent kormányrendelet megkönnyíti,
hogy rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatályú felmondással
kirúgják a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat. De erre
ezentúl nem 15 napja lesz a munkáltatónak: a – meglepő módon – a háborús
veszélyhelyzetre hivatkozó rendelet alapján a pedagógusi
kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől egészen az adott tanév
augusztus 1. napjáig bármikor megteheti ezt, de legfeljebb egy éven
belül. Vagyis a pótlásával is ráér majd nyáron foglalkozni a tanügyi
központ, de a retorzió sem marad el.
Már tavasszal felemelhetik a kötelező katonai szolgálat felső korhatárát
három évvel, így is segítve a hadsereg létszámának harmincszázalékos
bővítését célzó terveket – közölte az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma védelmi bizottságának vezetője.
Az orosz haderőben szerződéses katonák és besorozottak szolgálnak
vegyesen. Szergej Sojgu védelmi miniszter a hadsereg létszámát a
jelenlegi 1,15 millióról 1,5 millióra kívánja bővíteni.
Uniós pénzek: minden megoldás érdekel
Gulyás Gergely több elemből álló, néhol egymásnak is ellentmondani látszó érvrendszerrel igyekezte megmagyarázni a kormányinfón azt, hogy az egyetemek uniós támogatási rendszerének két fő csatornája, az Erasmus és a Horizon is bezárult.
A miniszter szerint a kormány egyrészt nyitott arra, hogy kikerüljenek a
kormánytagok az egyetemi kuratóriumokból, ami a fő probléma. Másrészt
ezt nem is kérte az Európai Bizottság, vagy ha mégis kérte, akkor nagyon
eldugva, nem elég világosan. És ha ez így marad, Magyarország pert
indít az EB ellen. Azt nem tette hozzá, hogy a döntést a
pénzügyminiszterek tanácsa hozta meg (a magyar és a lengyel kormány
nem-jével), tehát őket kellene beperelni.
A kormány a jövő évi Erasmus-költségeket kifizeti (ez kb. 5 milliárd
forint), ha nem sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, állította
a miniszter. Csakhogy ez egy cserediák-program, amihez két fél kell, nem tudni, hogy az 5 milliárd ezt hogyan oldaná meg.
Gulyás nem beszélt a Horizont Europe-ról, az uniós kutatási támogatási
programról, pedig ez még súlyosabban érinti a magyar felsőoktatás
versenyképességét, aminek növelése deklaráltan a magyar kormány célja
volt az egyetemek pártkatonák számára történt privatizálásakor.
Az Erasmus+- és a Horizont program keretében 2022. december 15. előtt
megszületett jogi kötelezettségvállalásokat nem érintik az uniós
szankciók, és az újakat sem fogják, ha nyárig sikerül elsimítani a
közhasznú alapítványok politikai irányítása miatti problémákat – erősítették meg lapunknak brüsszeli források.
A kormányinfón egyébként az is kiderült, hogy Magyarország visszalép a
2024-es kézilabda-Eb rendezésétől. Egy sportoldalon a külügyminiszter
épp most sajnálkozott azon, hogy Magyarország nem rendezhet olimpiát
(egyébként azért, mert a kormány visszavonta jelentkezését).
Kellemes hétvégét kívánok!
Kerényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése