Völner: Tudok olyat mondani, hogy egy-két embernek meginogjon a széke

 

2023. január 23.

Jó reggelt kívánok!

Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Kínzások a magyar határon, 1. rész
• Az oktatás elvesztegetett évtizede
• Botrány a debreceni akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatáson – nem is lesz több

„Nevettek, miközben arra kényszerítettek minket, hogy vetkőzzünk le”

Különféle módszerekkel kínozzák a magyar rendőrök azokat a menekülteket, akiket a határ közelében kapnak el. Sokszor az sem számít, ha valaki kiskorú vagy nő. Előfordult az is, hogy a magyar rendőrök kutyát uszítottak védtelen emberekre, vagy levetkőztették őket a mínusz hét fokban, majd lelocsolták őket vízzel. Ilyen magyarországi esetekről is tud a Border Violence Monitoring Network, amely 2016 óta figyeli a balkáni útvonalon mozgó menekülteket, és dokumentálja a jogsértéseket. A decemberben kiadott jelentésükben 25 ezer ember vallomását rögzítették, köztük vannak a Magyarországon történt jogsértések is. 2022-ben az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex azért vonult le a magyar határról, mert nem akart tovább asszisztálni a magyar állam jogsértéseihez.
 

Közoktatás: Pokorni Zoltán a kormány elvesztegetett 12 évet

Több mint egy éve tart a tanárok tiltakozása, sztrájkja, egyelőre érdemi eredmények nélkül. Alacsony tanári fizetés, növekvő társadalmi különbségek, túlterhelt diákok és tanárok – ezekkel küzd a mai magyar közoktatás. De volt-e ez valaha másként? Mit gondoltak a rendszerváltók, milyen iskolákra, milyen oktatásra lenne szükség, mi valósult meg, és mi nem, hogyan jutottunk el a mostani krízisig? Koncepcióhiány, pénzhiány, pedagógushiány – ezek jellemzik szakértők és oktatáspolitikusok szerint a magyar közoktatást. A Fidesz volt oktatási minisztere, Pokorni Zoltán szerint ennek a kormánynak megadatott a hosszútávú tervezés, hisz tizenkét éve vezetik az országot, mégsem használták ki ezt az évtizedet. Utánajártunk annak, hol siklott ki a magyar közoktatás tényfeltáró videósorozatunkban, a Szabadon adásában.

 
A polgármester lemondását követelték a debreceni akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatáson

A második debreceni akkumulátorgyáros közmeghallgatást tartották pénteken, ami 10 óra hosszan tartott. Több száz ember vett részt az eseményen, aminek kezdete még jobban emlékeztetett egy tüntetésre, mint egy közmeghallgatásra.
A végig feszült hangulatú közmeghallgatáson egy férfi megütött, majd az asztalra lökött egy nőt. A helyiek szerint a gyár építését minden eszközzel meg kell akadályozni, többen Papp László fideszes) polgármester lemondását követelték.
A szakértők szerint az akkumulátorgyár nem veszélyes sem a környezetre, sem az emberi egészségre, a hozzászóló lakosok azonban egymás után fejtették ki, hogy a gödi Samsung-gyár kapcsán történt hatósági visszásságok nem bíznak a hatóságokban.
Debrecen vezetése nem tervez újabb lakossági fórumot szervezni a beruházással kapcsolatban.
 

35 éves autópályakoncesszió: a helyiek rosszul járnak

35 évre kapta meg koncesszióba a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetését és fejlesztését egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető konzorcium. Egy húszoldalas dokumentum alapján döntött úgy a kormány, hogy megéri 35 évre koncesszióba adni a hazai autópályákat, az viszont nem, hogy milyen más megoldás jöhetett volna szóba. Vagyis nem derül ki, volna-e olcsóbb megoldás. Bucsky Péter logisztikai szakemberrel, újságíróval beszélgettünk. Szerinte a csehek és az osztrákok úthálózatban gondolkodnak, míg a magyar kormány olyan célokat akar elérni, hogy minden megyeszékhelyen legyen autópálya, és a meglévő sztrádákat a határig meg kell hosszabbítani. Eközben fő- és mellékútjaink borzalmas állapotban vannak. Gyorsan át lehet autózni az országon a sztrádákon, de sok esetben döcögősen éri el egy vidéki kistelepülésen lakó a legközelebbi nagyvárost.

 
Orosz partizánok, akik a Kreml ellen harcolnak

Jake Hanrahan független brit újságíró nyilatkozott a Szabad Európának, aki új dokumentumfilmjében azokat az orosz partizánokat mutatja be, akik Putyin háborúja ellen küzdenek. „Van egy ilyen vélemény, hogy hát, ez biztos a CIA műve – mondta Hanrahan a Szabad Európának, amikor az Oroszországban a háborúhoz kötődő infrastruktúrát érő támadások sorozatáról kérdezték. – És ha erre az lenne a válasz, hogy nem? Mi lenne, ha néhány orosznak tényleg annyira elege lenne Putyinból, hogy tenni akarna valamit ellene?” – kérdezett vissza.
A szabotőrök azt mondták a filmkészítőnek, hogy azért kockáztatják az életüket, mert „ez nem Putyin országa, hanem a miénk”, és hozzátették: „Ha nem most, akkor mikor?”
A több mint nyolc hónapig tartó herszoni megszállás alatt Leonyid Remiha, a városi kórház főorvosa számos megpróbáltatáson ment keresztül: áramütéseket szenvedett el fogva tartóitól, megkínzottakat kezelt, csónakokban és szigeteken bujkált. Miután elfogták az oroszok és  megtudták, hogy orvos, börtönőrei azt kérték tőle, hogy nyújtson orvosi segítséget az általuk megkínzott ukránoknak. „Mindennap volt kínzás – mondta Remiha a Herszon belvárosában lévő kórházának udvarán. – Hallani lehetett a sikolyaikat.”
Néha az oroszok olyan súlyosan verték és sokkolták árammal áldozataikat, hogy kórházi kezelésre szorultak – mondta –, ám nem voltak hajlandók kórházba vinni a foglyokat, így néhányan belehaltak a sérüléseikbe.
 
Érdemes még elolvasni:
A Válasz Online exkluzív képes riportja az oroszok által hónapok óta ostromlott Donyeck megyei Bahmutból „70 óra alatt a földi pokol körül”
A Blikk birtokába jutottak a Völner-ügy lehallgatott telefonbeszélgetései. Hallható, hogyan szervezték meg a kenőpénz átadását, és az is hogy az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkár azt mondja: tud olyat mondani, hogy egy-két embernek meginogjon a széke.
Tizennyolc éve dolgozik Orbán Viktor mellett Nagy János államtitkár. Ő a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa. Az eddig háttérben maradó Nagy most már nem kerüli a nyilvánosságot. A Telex portréja.  

Kellemes napot,
Keller-Alánt Ákos 

szabadeuropa@rferl.or