Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket

 

2023. február 24.

Jó reggelt kívánok!

Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Hahn: Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket
• Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásról
• Egy éve kezdődött az ukrajnai invázió: öt dolog, amiben megváltoztatta a háború a világot.

  

Hahn: Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket

Ha az Országgyűlés március első felében meghozza a szükséges döntéseket, az Európai Bizottság legkorábban május körül elvégezheti a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a magyar intézkedések értékelését – közölte csütörtökön a Szabad Európával Johannes Hahn uniós költségvetési biztos.

Az osztrák nemzetiségű költségvetési biztos egyelőre nem fedte fel a testület válaszát a kormány által előző héten elküldött informális javaslatra, amelynek értelmében államtitkártól felfelé lemondanának a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumába kinevezett kormányzati illetékesek. Úgy tudjuk, hogy a bizottság még nem alakította ki végleges álláspontját a kérdésben, de egy lapunknak nyilatkozó bennfentes forrás szerint kizárható, hogy Brüsszel meg fog elégedni a magyar javaslattal, „ami a minimálisnál is kevesebb”.

Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásról

A svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikációjának késlekedése miatt diplomáciai jegyzéket, úgynevezett demarsot próbált átadni személyesen Szijjártó Péternek a francia, a német és a brit nagykövet tavaly év végén és a napokban is, de a külügyminiszter nem fogadta őket – értesült a Szabad Európa.

Eközben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok kihelyezett frakcióülésének második napján bejelentette, hogy jövő héten a parlament elé kerül a svéd–finn NATO-csatlakozás kérdése. Közölte azt is, hogy a frakció megosztott az ügyben, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, küldjön delegációt a két országba tájékozódás céljából, de ez nem jelenti a döntés elhalasztását.

Globális kihatás: öt dolog, amiben megváltoztatta a világot az ukrajnai háború 

A háború katasztrófát hozott Ukrajna és válságot a világ számára, amely instabilabb és félelmetesebb hely lett, amióta Oroszország 2022. február 24-én megtámadta szomszédját. Mi az az öt dolog, amiben alapvetően megváltozott a világ? Cikkünkben ezeket vettük sorra.

 
Újabb milliárdos visszafizetést javasol az OLAF egy oktatási projekt miatt

Az EU csalás elleni hivatala 3,6 millió eurónyi közösségi támogatás visszafizettetését javasolja, miután  szabálytalanságokat talált egy, magyar iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben. A vizsgálat a közbeszerzési eljárás során számos jogsértést állapított meg. Ezek közé tartozott a műszaki előírások utolsó pillanatban történő módosítása és a legolcsóbb ajánlat kizárása, ami versenyelőnyt biztosított a nyertes vállalatnak.

Egy másik, szintén milliárdos visszafizetéssel járó és az OLAF által is vizsgált oktatási projekt, az Öveges-program büntetőperének másodfokú tárgyalása március 29-én lesz.

Schadl és Völner is mindent tagadott a bíróságon

Ahogy ügyvédjén keresztül korábban, most személyesen is megerősítette perének harmadik előkészítő ülésén Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes, hogy nem tartja magát bűnösnek. Hozzátette: a vádirat nagy része valótlan és alaptalan. Védője pedig Varga Judit igazságügyi minisztert, illetve elődjét, Trócsányi Lászlót, valamint Süli Jánost is beidéztetné.

Az utóbbi évek legnagyobb, nyilvánosságra került korrupciós ügyében nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György sem.

A Helsinki Bizottság az igazságügyi reform tervezetéről: szembemegy a kormány az EU-s elvárásokkal

Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban. Farkas Erika a Szabad Európának azt mondta: egy pillanatra normális jogállamban érezhették magukat a találkozón, ugyanakkor a kormány nagyon nehezen mozdul a sarkalatos kérdésekben.

Figyeljünk továbbra is a gázra – szól az illetékes német hivatalnok tanácsa

Klaus Müller, a német közüzemi hálózati felügyelet vezetője figyelmeztetett, hogy bár kedvező az időjárás, bőségesek a földgáztartalékok és az árak visszaestek a csúcspontról, még túl sok minden romolhat el, különösen ha a fogyasztók és a vállalatok belefáradnak a spórolásba, ráadásul már a következő télre kell gondolni.

 
Amit még tudni érdemes

Az Eurobarométer szerint az uniós polgárok továbbra is támogatják Ukrajnát és a szankciókat (444)
Az EU-ban Ukrajna pénzügyi támogatását a megkérdezettek 77 százaléka helyesli, az Oroszország elleni szankciókkal a válaszadók 74 százaléka ért egyet. Magyarországon ez 61 százalék, illetve 56 százalék.

Amerikai nagykövet: Nem a kormányzati média személyes támadásai aggasztóak, hanem az átszűrődő orosz propaganda (HVG)
David Pressman pragmatikusnak, biztatónak és bensőségesnek nevezte párbeszédét a kormánnyal, de kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan „nagy a zaj” a kormány ellenőrzése alatt álló médiában. Aláhúzta: az ott megjelenő támadások nem ellene, hanem az Egyesült Államok ellen irányulnak, és így is tekintik őket.

Nyugat-Európában már minden negyedik gyerek külföldi származású anyától születik (G7)
Az eurózóna országaiban 21,5 százalékról 25,3 százalékra nőtt a külföldön született anyától származó újszülöttek száma.
Lasszóval kell fogni a magyar munkaerőt (Index)
2023 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,699 millió fő volt, 46 ezerrel több, mint egy éve. Egyre több vállalat toboroz akár Délkelet-Ázsiában is.

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org