2023. február 3.
Jó reggelt kívánok!
Ezek voltak a legfontosabb témáink ma reggel:
- Meglepően komor a miniszterelnök jövőképe
-
Három afrikai ország után Magyarországon a legdrágább élelmet venniük a szegényebbeknek
Miniszterelnöki országvíziók
Orbán Viktor szívesen beszél a jövőről nyilvánosan a legkülönbözőbb fórumokon, és tesz erős kijelentéseket. Megnéztük, mennyire következetes ezekben a beszédekben. Cikkünkből kiderül, hogy bár Orbán Viktor vízióiban van néhány állandó elem (a Nyugat hanyatlása vagy a közép-európai régió népeinek összefogása iránti igény), ezeket nem konzekvensen használja.
A
miniszterelnök, aki 2018-ban azt mondta: „a magyar ügy nyert ügy”, és
később is „fényes jövőt” látott Közép-Európa előtt, tavaly már azzal
vezette fel a tusnádi beszédet, hogy „általános hangulat, hogy a világ egyre rosszabb hely”. Az elhíresült „fajkeveredős” rész miatt akkor elsikkadt, hogy a kormányfő milyen apokaliptikus jóslatot fogalmazott meg:
"Ha a világ blokkosodik, és kettévágják megint Keletre és Nyugatra,
akkor mi nem egy találkozási hely leszünk, egy tranzitország, nem egy
találkozási hely, átjáró, érintkezés, ami mind a Kelet, mind a Nyugat
előnyeit ötvözi, hanem, ha blokkosodás van, akkor mi valaminek a széle
leszünk, a perifériája. És akkor nem egy virágzó Magyarországunk lesz,
hanem egy Rejtő Jenő-féle poros, előretolt helyőrség lesz
Magyarországból."
Jobban érinti az infláció a szegényebb rétegeket
A Világbank januári tanulmánya az élelmiszer-infláció és a normál, vagyis átlagos infláció viszonyát vizsgálta. Eszerint a legmagasabb élelmiszerár-emelkedéssel a zimbabwei fogyasztók találkoztak, a dél-afrikai országban 376 százalékkal nőttek éves alapon az élelmiszerárak. Ezen a listán a második Libanon, a harmadik Venezuela, a negyedik Argentína volt, 171, 158, illetve 94 százalékos élelmiszer-inflációval.
A
Világbank ezt követően készített egy másik listát is, amelyben kivonta a
normál inflációt az élelmiszerek fogyasztóiár-emelkedéséből. Ezt a
sorrendet is Zimbabwe (121 százalék) vezeti, második Libanon (29
százalék), majd Ruanda (28 százalék) és végül Magyarország (21 százalék)
következik.
151 kilométeres hatótávolságú rakéták Ukrajnának
Az Egyesült Államok várhatóan új, nagyobb hatótávolságú fegyvereket küld Ukrajnába, eleget téve Zelenszkij elnök kérésének, hogy az ukrán rakéták el tudják érni a frontvonal mögött mélyen meghúzódó területeket.
Az
új fegyver, a Ground Launched Small Diameter Bomb (GLSDB, magyarul
földről kilőtt kis átmérőjű bomba) lehetővé teszi, hogy az ukrán
hadsereg az Egyesült Államoktól kapott nagy mobilitású tüzérségi
rakétarendszer (HIMARS) által kilőtt rakétákkal kétszer akkora
távolságban találjon el célpontokat, mint most. Ha a fegyversegély
csomagban benne lesz ez is, a 151 kilométeres hatótávolságú GLSDB
elérhető közelségbe hozza az összes orosz utánpótlási vonalat az ország
keleti felén, akárcsak az oroszok által megszállt Krím egy részét.
Ausztria orosz diplomatákat utasít ki, ukrán cég is érdeklődik a Dunaferr iránt
A Szabad Európa korábban több cikkben is részletezte a dunaújvárosi vállalat ügyét, most arról írtunk, hogy a Metinvest Holding, Ukrajna legnagyobb és a világ 42. legnagyobb acélipari cége is érdeklődik a cég iránt. A Népszava információi szerint a vállalat képviselői a héten találkoztak a gazdaságfejlesztési tárca iparpolitikáért felelős államtitkárával.
Az osztrák kormány csütörtökön közölte,
hogy az ország elhagyására utasított négy, Bécsben szolgáló orosz
diplomatát. A négyből ketten Oroszország bécsi ENSZ-missziójánál
dolgoztak. A külügyminisztérium rövid közleménye szerint az orosz
nagykövetség két diplomatája „diplomáciai státuszukkal össze nem
egyeztethető cselekményeket követett el”, a bécsi állandó
ENSZ-képviseleten dolgozók pedig „a székhely-megállapodással össze nem
egyeztethető cselekményeket”. A diplomaták egy hetet kaptak arra, hogy
elhagyják Ausztriát.
Ferge Zsuzsával készített interjút
a Magyar Hang. A Széchenyi-díjas szociológus szerint a szolidaritás
és a polgári attitűd egyaránt gyenge hagyományokkal rendelkezik
Magyarországon, és ezért kevésbé jellemző a magyar társadalomra, a
politikai elit pedig hatalmi céljainál fogva sokat tesz azért, hogy
ez így is maradjon.
A hvg.hu cikke szerint
az Orbán-rezsim leváltásának katalizátora lehet az akkumulátorgyárak
elleni harc, mert váratlanul érte a közbeszédet uraló Orbán-kormányt,
hogy vannak még civilek, akik vitába mernek szállni a hatalommal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése