A négy legfontosabb témában akár napokon belül áttörés lehet az EU-val

 

2023. március 31.

Jó reggelt kívánok!
 
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Egészpályás letámadás helyett szalámizás - taktikát váltott a kormány az EU-elvárások teljesítésében
• Európai uniós alku a megújuló energiaforrások arányának jelentős növeléséről
• „Nincs senkijük” – Bérlőik lakhatásáért is küzdenek egy kisajátított debreceni ingatlan tulajdonosai

Egészpályás letámadás helyett szalámizás - taktikát váltott a kormány az EU-elvárások teljesítésében
Magának szabta meg a március 31-i határidőt az Európai Bizottság feltételeinek teljesítésére az EU-s forrásokra váró magyar kormány. Az összes kérdésben messze a megegyezés, de a négy legfontosabb témában akár napokon belül áttörés lehet. A tét 13 milliárd euró, de ezen még nyolcmilliárd sorsa is múlik. Erről beszélt állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán a Szabad Európa podcastsorozatának  legfrissebb részében.

Európai uniós alku a megújuló energiaforrások arányának jelentős növeléséről
Megállapodtak az EU-intézmények a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv módosításáról, jogilag kötelezően a most érvényes 32 százalékról 42,5 százalékra növelve 2030-ig a megújuló energiaforrások részarányát a teljes energiafogyasztáson belül.

Az alku elvileg megnyitja az utat az atomenergiából előállított „rózsaszínhidrogén” zöldhidrogénként történő elszámolása előtt, ahogyan azt Franciaország és még kilenc tagállam, köztük Magyarország is akarta. Markus Pieper német néppárti jelentéstevő szerint azonban a megállapodással olyan magas határértékeket szabtak meg, hogy a valóságban egyedül Svédország lehet képes a nukleáris hidrogén beszámítására. „Bármit tehetsz, ha bizonyítani tudod, hogy 2030-ra eléred a megújulók 42,5 százalékos részarányát. De ez a küszöb olyan magas, hogy a legtöbb tagállam nem fogja tudni elérni” – mondta.

„Nincs senkijük” – Bérlőik lakhatásáért is küzdenek egy kisajátított debreceni ingatlan tulajdonosai
Állami kisajátítás miatt vesztette el az albérletét két, nehéz körülmények között élő, nyugdíjközeli ember Debrecenben. Főbérlőjük, az ingatlan korábbi tulajdonosa csereingatlant szeretett volna az államtól, de ezt a kormányhivatal elutasította. Pénzt kapott, de annyit, amennyiből Debrecenben nem lehet másikat venni. A kisajátított ház volt tulajdonosa ezért beperelte a kormányhivatalt. A beruházást, amely miatt a kisajátításra sor került, azóta leállították, a bajba került bérlőket a főbérlő családja fogadta be.

A bíróság szerint nem titkosak az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei
A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a Nemzeti Koncessziós Iroda nem titkolhatja tovább, hogy milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak. Az ítélet nem jogerős, a vesztes még fellebbezhet.

Két pert is nyert a Kincsem Park szürke házainak lakói ügyében az Utcajogász
Jogszerűtlen lakbéremeléssel és erre alapozott jogszerűtlen felmondásokkal próbálta ellehetetleníteni a Kincsem Park szürke házában lakókat az új tulajdonos. Közülük nyolc bérlőt képvisel az Utcajogász Egyesület. A Lovi egykori dolgozóinak a ház új tulajdonosa háromszorosára emelné a lakbérét, az eddig megszületett két ítélet azonban a bérlőknek ad igazat.

Egy elemzés szerint Oroszországnak kedvez a TikTok címkézési gyakorlata
Egy éve, Oroszország ukrajnai inváziójának megindítása után a TikTok elkezdte címkézni az orosz állami propagandaügynökségek fiókjait, hogy tudassa a felhasználóival: a Kreml dezinformációinak teszik ki magukat. Elemzők most arra jutottak, hogy következetlenül alkalmazzák a gyakorlatot, figyelmen kívül hagyják olyan fiókok tucatjait, amelyek több millió követővel rendelkeznek.

Kémkedés gyanújával Oroszországban őrizetbe vették a Wall Street Journal riporterét
Az FSZB orosz biztonsági szolgálat közölte, hogy őrizetbe vették a The Wall Street Journal amerikai lap riporterét, akit azzal gyanúsítanak, hogy Washington javára kémkedett. Ez a legsúlyosabb nyílt lépés külföldi újságíró ellen azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Evan Gershkovich a hidegháború lezárulta óta az első amerikai riporter, akit kémkedés vádjával tartóztattak le Oroszországban. 

Amit még tudni érdemes
Újabb EP-küldöttség jön Magyarországra, az uniós pénzek felhasználását fogja vizsgálni (Népszava)
A költségvetési ellenőrzési bizottság célja, hogy megismerje a korrupciós veszélyek miatt elindított jogállamisági eljárás fejleményeit, illetve megvizsgálja, hogy Magyarország képes-e lesz megfelelően hasznosítani a helyreállítási alapból érkező pénzügyi forrásokat.

Továbbra is Magyarországra jön a legdrágábban az orosz gáz (G7)
Január volt zsinórban a negyedik olyan hónap, amikor az adatot közlő európai uniós országok közül hazánkba érkezett a legdrágábban az orosz földgáz.

50 millió dollárból rendezünk Forma-1-es futamot 2024-ben (24.hu)
Csütörtökön este megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a magyar kormány egyetért a hungaroringi versenypálya fejlesztésével és a Forma-1 Magyar Nagydíj rendezéséről szóló szerződés 2032-ig való meghosszabbításával.

Lekötözik a betegeket a kórházakban, mert nincs elég ápoló, aki foglalkozna velük (RTL)
Az alapvető jogok biztosa már öt éve felkérte az egészségügyért felelős minisztert, hogy rendeletben szabályozza a betegekkel szemben alkalmazható korlátozó intézkedéseket, de azóta sem történt semmi.

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org

Nem maradt egy fillér sem a BKV hatóságilag előírt beruházásaira

2023. március 30.

Jó reggelt kívánok!
 
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• A BKV idén 15 milliárd forinttal többet kér a fővárostól a működésére
• Interjú az ukrán elnökkel: Bármilyen orosz győzelem kockázatos lehet
• Hiába a Petőfi-évre költött milliárdok, omladozik az egykori Landerer-nyomda épülete

A BKV idén 15 milliárd forinttal többet kér a fővárostól a működésére
A BKV idén rekordösszeget kér működésére a fővárosi büdzséből, de ezzel együtt is a jég hátán fog táncolni az előzetes üzleti terv szerint. A nyugdíjas- és diákbérletek, illetve egyéb kötelező szociális árkedvezmények miatti állami hozzájárulás mindössze 13 milliárd forint lesz, ez kicsit több, mint a menetdíjbevételek ötöde. Hatóságilag előírt beruházásokra 66 milliárd forint értékben kellene költeniük, de ezekre már nem maradt egy fillér sem a tervekben. Az M3-as metró orosz szerződésszegése miatti kártérítéssel már alig számol a BKV, és nem lesznek utólagosan klimatizálva a metrókocsik sem.

Interjú az ukrán elnökkel: Bármilyen orosz győzelem kockázatos lehet
Volodimir Zelenszkij figyelmeztetett, hogy ha országa vereséget szenvedne Bahmutnál, azt Moszkva arra próbálhatná felhasználni, hogy nemzetközi támogatást gyűjtsön egy olyan békeegyezség mellett, amely fájdalmas engedményekre kényszerítené Ukrajnát.

Hiába a Petőfi-évre költött milliárdok, omladozik az egykori Landerer-nyomda épülete
Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.

A sajtódíjas Nyugat.hu főszerkesztője: „Vidéki független újságíróként megírni az igazságot”
A hatalmon lévőket ellenőrizni, az alul lévőket segíteni – ezen filozófia szellemében tevékenykedik már évtizedek óta a Nyugat.hu hírportál. A civil támogatással működő, szombathelyi székhelyű szerkesztőséget március 15-én Magyar Sajtódíjjal tüntették ki. Ebből az alkalomból beszélgettünk Roznár Gyöngyi főszerkesztővel.

Demokráciacsúcs: Az Egyesült Államok 690 millió dollárt fordít a demokrácia erősítésére világszerte
Joe Biden amerikai elnök ezzel a felajánlással nyitotta meg a washingtoni csúcstalálkozót, amelyre a NATO-tagállamok közül egyedül Magyarország és Törökország nem kapott meghívót. A kétnapos értekezleten mintegy százhúsz vezető lesz jelen a világ minden pontjáról. A kezdeményezés célja a demokratikus országok közötti szövetség mélyítése, az autokrácia felé hajló államok támogatása a reformokban.

Amit még tudni érdemes
Kormánytagok távoztak, de Mészároshoz és Tiborczhoz kötődő emberek érkeztek az egyetemi kuratóriumokba (Telex)
Miután az Európai Bizottság nyomására a kormánytagok lemondtak egyetemi kuratóriumi tagságukról, egyelőre kevés helyen jelentettek be személyi változásokat, viszont ahol ez megtörtént, ott izgalmas neveket lehet látni.

Folyik a hajsza az EU-s pénzért, csak az Orbán-kormány a saját maga által szabott határidőt nem képes betartani (Népszava)
Nem sikerült teljesíteni március végéig az Európai Bizottságnak tett  kötelezettségvállalásokat, azt pedig senki nem kívánja megjósolni, hogy mikor lesz megállapodás a 28 milliárd euró felszabadításáról.

Rendkívüli különadó-módosításról döntött a kormány (Portfolio)
A friss és teljesen váratlan, előzetesen nem kommunikált döntés szerint a Mol új, árbevételarányos különadót fog fizetni a 2022-es árbevétele után még idén, három egyenlő részletben.

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org

Már több mint félmilliárd eurónyi vagyon lefoglalásáról intézkedett az Európai Ügyészség

 

2023. március 29.

Jó reggelt kívánok!
 
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Polipszerűen működő nemzetközi bűnszervezetekkel küzd az Európai Ügyészség
• Huszonötezernél is több orvos állt már ki az orvosi kamarai tagság mellett
• „Számítógépet viszünk az iskolának, ahol a pincében kínzókamra volt” – Magyar alapítvány Ukrajnában

Polipszerűen működő nemzetközi bűnszervezetekkel küzd az Európai Ügyészség

Az Európai Ügyészség hivatalosan 2021. június 1-jén kezdte meg munkáját, s azóta összesen már több mint félmilliárd eurónyi vagyon lefoglalásáról intézkedett. Eddigi működése során öt nagy európai bűnszervezetet térképezett fel, amelyek hasonló módszerekkel és rendkívül kifinomult struktúrával dolgoznak, keresve azokat az országokat, ahol a leggyengébb a szabályozás és az ellenőrzés.

Huszonötezernél is több orvos állt már ki az orvosi kamarai tagság mellett
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára közösségi oldalán jelentette be, hogy már több mint huszonötezren jelezték hiteles aláírásukkal: az orvosi kamara tagjai akarnak maradni. Magyarországon nagyjából 33 ezer aktív orvos van, ami azt jelenti, hogy több mint kétharmaduk tag kíván maradni. A nyilatkozattételre április elsején éjfélig van lehetőség.

„Számítógépet viszünk az iskolának, ahol a pincében kínzókamra volt” – Magyar alapítvány Ukrajnában
Egyre több végtagsérülést szenvedő gyerekre számítanak a kórházakban, főleg fizioterápiás és alapvető egészségügyi eszközökre van szükség. Bucsában már újranyílt az iskola, amelynek pincéjében kínzókamra működött. Magyarországon tombol a „háborús infláció”, Ukrajnában viszont a lövészárkoktól pár tíz kilométerre is kétszáz forint körül adják a kenyér kilóját. Tóth Ákost, az Age of Hope nemrég Ukrajnában járt vezetőjét kérdeztük, aki azért ment ki, hogy feltérképezze, milyen segítséget tudnának nyújtani kint bajba jutott vagy nehéz sorsú gyerekeknek, elsősorban egészségügyi intézményeken keresztül.

A Fidesz egyházpolitikája: a kereszténység elleni súlyos támadás vagy politikai bátorság?
Az elmúlt évtizedben látványosan nőtt a költségvetésből történő egyházfinanszírozás kiterjedtsége és mértéke. Legújabban megint ingatlanokat kaphatnak az egyházak, olyanokat, amelyek régen sem voltak a tulajdonukban. Erősödnek vagy gyengülnek attól, hogy a politika látványosan a szövetségesük lett?

Véglegesen eldőlt: az EU tagországaiban 2035-re kivonják a szén-dioxidot kibocsátó autókat
Az Európai Unió tagállamai véglegesen jóváhagyták azt a mérföldkőnek számító törvényt, amely 2035-ben megszünteti az új szén-dioxid-kibocsátású autók értékesítését, miután Németország megkapta a mentességet az úgynevezett e-üzemanyaggal működő járművekre.

NOB-elnök: Az oroszok a háború dacára is részt vesznek a nemzetközi sportban
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke védelmébe vette azt a tervet, hogy az orosz és belarusz sportolók semlegesként visszatérhessenek a versenyekre, mondván, részvételük az ukrajnai háború ellenére is „működik”. „Szinte mindennap látjuk ezt számos sportágban, leginkább a teniszben, de a kerékpározásban is, egyes asztalitenisz-versenyeken. Látjuk a jégkorongban, a kézilabdában, a futballban és más bajnokságokban az Egyesült Államokban, de Európában és más kontinenseken is” – mondta.

Enyhül a feszültség Izraelben az igazságügyi reform felfüggesztése után
Az izraeli miniszterelnökkel szemben álló politikai frakciók megkezdték a tárgyalócsoportok felállítását, miután Benjámín Netanjáhú felfüggesztette vitatott tervét az igazságszolgáltatás átalakításáról, amely példátlan utcai tiltakozásokat és spirálisan terjedő belpolitikai válságot indított el.

A földrengések után tisztességes választásokat akarnak a törökök – már most mozgósítanak májusra
Ellenfelei az eddigi legnagyobb esélyt érzik Recep Tayyip Erdoğan elnök már két évtizedes törökországi kormányzásának megszüntetésére. Már most mozgósítanak, hogy biztosítsák minden egyes szavazat megszámolását a májusi választásokon, és elejét vegyék az esetleges manipulációknak a várhatóan szoros szavazáson.

Amit még tudni érdemes
Botrány a honvédségnél: egy év fizetés nélküli szabadság után kirúgták azokat a katonákat, akik nem vették fel a Covid elleni oltást (ATV)
Több mint 150 katonát szerelt le a honvédség decemberben, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást, amely számukra kötelező volt. A leszerelés előtt egy év fizetés nélküli szabadságra küldték őket, azt viszont nem engedélyezték hogy máshol állást vállaljanak.

Kés és Gyűjtő a Skodában Ferihegy előtt – így kapták el Schadlt, amikor Dubajba próbált szökni (Telex)
A nyomozók szerint azért ment volna a házaspár Dubajba, mert Magyarországnak nincsen kiadatási egyezménye az Egyesült Arab Emírségekkel.

A gazdaság visszaesését, majdnem 20 százalékos inflációt vár erre az évre a GKI (HVG)
Kételkedik a gazdaságkutató abban, hogy az év végére lecsökkenhet egy számjegyűre az áremelkedés mértéke.

Újabb jogállamisági jelentéssel készül az Európai Parlament (Népszava)
A tervezetben megismétlik, hogy Magyarország a választási autokrácia hibrid rendszerévé vált, illetve felszólítják az Európai Bizottságot, hogy a tagállamoknak címzett ajánlásaihoz ezentúl fűzzön konkrét végrehajtási ütemtervet.

 
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org

Szerbia egyre távolabb a demokráciától!

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (279.)

Március 20.
Szerbia egyre távolabb a demokráciától!

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter (Fotó: wikipedia.org/)

A göteborgi (Svédország) V-Dem Institute (Varieties of Democracy) független kutatóintézet[1] és A Freedom House amerikai központú non-profit civil szervezet[2] után közzétették az amerikai külügyminisztérium 2022. évi jelentését is az emberi jogok helyzetéről. A jelentést Anthony Blinken amerikai külügyminiszter ismertette[3].
– Az emberi jogok jelentős mértékű megsértését figyelték meg Szerbiában, erre utal a kormányon belüli állítólagos súlyos korrupció és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák. Szerbiában súlyosan korlátozott a szólás- és a sajtószabadság, többek között az újságírók elleni erőszak, az erőszakkal történő fenyegetés, valamint az újságírók letartóztatása és bűnvádi üldözése miatt – áll egyebek mellett a State Department jelentésenek Szerbiára vonatkozó részében[4].
A nemzetközi megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy Szerbia hatékonyan szervezte meg a választásokat, de „a kormánypárt dominanciája, a médiához való hozzáférés és a sokszínűség hiánya miatt korlátozott volt a szavazók választási lehetősége” [5].
– Az is sérti az emberi jogokat, hogy hiányzik a nemi erőszak eseteiben a kivizsgálás és a felelősségre vonás, ideértve a családon belüli vagy párkapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot és a roma gyerekek korai házasságát – idézi a jelentésből a Beta[6].

Radomir Lazović, a Ne davimo Beograd [Ne fojtsuk meg Belgrádot] mozgalom tagja a Danas nevű belgrádi napilapnak elmondta, hogy „az amerikai kormány, valamint az Európai Bizottság és az Európai Parlament jelentése azt mutatja, hogy Szerbia egyre távolabb van a demokráciától, és hogy hibrid rezsim van hatalmon, amelyik tudatosan tette tönkre az intézményeket, hogy uralkodhasson. – A mostani hatalom alatt az emberi jogokkal, a médiaszabadsággal és a korrupcióval… kapcsolatos helyzet nem fog változni – tette hozzá[7].

Március 23.
„Aki á-t mond, mondjon bé-t is”!

Forrás: VMDK

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közleményben ismertette, hogy „a szabadkai önkormányzat több mint egy éve nem alkalmazza a nyelvhasználati törvény rendelkezéseit”[8].
– Szabadka városának bejáratait több mint egy éve ellepték az ízléstelen kinézetű, szerb trikolorba öltözött »üdvözlőtáblák«. A hivatalos nyelvhasználatot szabályozó törvény rendeleteinek figyelmen kívül hagyása miatt a városba látogatók csak szerb nyelven, cirill és latin írásmódban találkozhatnak velük. Üzenetük egyértelmű, még a sorok között is olvasható – írja a közleményben.
– A VMDKszabadkai képviselete úgy döntött, eleget tesz az elkeseredett és egyben dühös szabadkai lakosoknak, és egyeztetésre szólítja fel Szabadka város polgármesterét az ügy megnyugtató rendezésének érdekében.
Ha erre nem lesz hajlandóság, úgy vesszük számukra nem fontos a nemzetek közötti dialógus, ami további jogi és közéleti akciókra fog kényszeríteni bennünket – figyelmeztet a VMDK.
Ennek a jogsérelmi esetnek is helye lenne a State Department jelentésében. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar politikai és civil szervezetek az utóbbi években nem tartanak semmilyen kapcsolatot a nemzetközi emberjogi szervezetekkel. Egyszerűen nincsen aki tájékoztassa őket a nemzeti kisebbségi jogsérelmekről és zaklatásokról.

Az közlemény egyik kommentálója arra hívta fel a figyelmet, hogy „sajnos ilyen nemzeti fény kavalkád van Gomboson és Nemesmiliticsen is. A kihelyezett útirányjelző táblákról Magyarkanizsa és Zenta községben ne is beszéljünk”[9].
Egy másik kommentátor azt tette szóvá, hogy a trafikban dolgozó hölgy, amikor megkérdezte, hogy „tud-e magyarul”, visszakérdezte tőle, hogy ő „tud-e szerbül”[10].
Ennek kapcsán feltette a kérdést, hogy „ő (mármint a trafikos dolgozó – B.A.) van miértünk, vagy mi vagyunk őérte?” A vevő valójában itt a többnyelvűség, konkrét esetben a magyar nyelv alkalmazásának a kérdését vette fel egy elárusítóhelyen, ahol az alkalmazottnak valamilyen szinten illene tudni/ismerni a környezeti nyelvet is.

A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Bizottsága[11] is van. Hajnal Jenő MNT elnöksége alatt erről a bizottságról nem igazán lehetett hallani. Nagyon úgy tűnik, hogy a jelenlegi, egypárti (Véemeszes) összetételű MNT-ben sem, vagy még nem találta fel magát, pedig – mint a fenti példákból is látszik, rengeteg tennivalója lenne.
A VMDK most – úgy tűnik – megelégelte a VMSZ vezető politikusainak (vagy ahogyan a párt fogalmaz: „helyi politikai zsoldosoknak”, Kern Imrének, Szabadka alpolgármesterének és Pásztor Istvánnak „a szabadkai kisebbségi párt elnökének”) az ígérgetéseit és „egyeztetésre szólította fel Szabadka város polgármesterét” az üdvözlőtáblák ügyében.
Ismereteim szerint – hosszú idő után – ez az első eset, hogy egy magyar párt határozottan követelte egy nemzeti kisebbségi jog érvényesítését, ez esetben a törvény által biztosított, az anyanyelv használati jogának gyakorlati alkalmazását, valamint „további jogi és közéleti akciókat” is kilátásba helyezett.

Kellemes meglepetés lenne, ha az MNT nyelvhasználati bizottsága is állást foglalna a kérdésben és a szabadkai közigazgatás, amelyiknek élén Pásztor Bálint, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) pártelnökének fia van, összhangba hozná a körforgalmi táblákat a nyelvhasználati törvénnyel. Erre azonban aligha kerül sor.
Kíváncsian várjuk, a VMDK indít-e és milyen további „akciókat”, és hogy lecserélik-e a szabadkai „üdvözlőtáblákat”. A párt szavahihetősége forog kockán! „Aki á-t mond, mondjon bé-t is” – tartja a magyar közmondás!

BOZÓKI Antal

__________
[1] Lásd a Szerbia – „részben szabad ország” c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. március 13. 10:38
[2] Uo.
[3] U.S. Deparment of States: 2022 Country Reports on Human Rights Practices: Serbia [2022. évi országjelentések az emberi jogok gyakorlatáról: Szerbia]. https://www.state.gov/reports/2022-country-reports-on-human-rights-practices/serbia, és Secretary Antony J. Blinken on the 2022 Country Reports on Human Rights Practices [Antony J. Blinken miniszter a 2022. évi országjelentésekről az emberi jogok gyakorlatának terén]. https://hk.usconsulate.gov/n-2023032001/, 2023. március 20.
[4] Az USA jelentése az emberi jogokról Szerbiában: Korrupció a kormányban, problémák az igazságszolgáltatás függetlenségével. https://m.vajma.info/cikk/szerbia/32545/Az-USA-jelentese-az-emberi-jogokrol-Szerbiaban-Korrupcio-a-kormanyban-problemak-az-igazsagszolgaltatas-fuggetlensegevel.html, 2023. március 21. 9:03
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] K. Živanović: I pretnje novinarima Danas u izveštaju američke vlade [A Danas újságírónak fenyegetése is az amerikai kormány jelentésében]. Danas 2023. március 23. 5.
[8] (VMDK) Tudatos törvényszegés a szabadkai önkormányzat részéről.
https://www.vmdk.org.rs/tudatos-torvenyszeges-a-szabadkai-onkormanyzat-reszerol/, 2023. március 23.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] (Pannon RTV) Megalakult az MNT tájékoztatási és nyelv- és íráshasználati bizottsága. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/megalakult-az-mnt-tajekoztatasi-es-nyelv-es-irashasznalati-bizottsaga, 2023. január 23. 16:27 17:00

Utolsó előtti NATO-tagállamként Magyarország is ratifikálta a finn csatlakozás

 

2023. március 28.

Jó reggelt kívánok!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Nyolc hónapnyi késlekedéssel megszavazták Magyarországon is Finnország NATO-csatlakozását
• Három hónapja van a magyar kormánynak a pénzcsap megnyitására
• A lövészárokból érkezhet Budapestre az új ukrán nagykövet

Nyolc hónapnyi késlekedéssel megszavazták Magyarországon is Finnország NATO-csatlakozását

A kormánypártok korábban bejelentették, hogy március 27-én hajlandóak lesznek napirendre venni és megszavazni Finnország NATO-csatlakozását, ez pedig meg is történt. Svédország csatlakozásának megszavazását tovább halasztják, mert nem érzik elég tisztelettudónak egyes svéd politikusok magatartását a magyar kormánypártok irányába.

Három hónapja van a magyar kormánynak a pénzcsap megnyitására

A magyar kormánynak három hónapja maradt arra, hogy hozzáférjen a zárolt EU-s pénzekhez, ugyanis a közelgő európai választások után hosszú időre zárójelbe tehetik a témát – vélekedtek bennfentes tisztségviselők. Praktikusan ez azt jelenti, hogy legkésőbb nyár elejéig meg kellene születniük a kedvező döntéseknek a jogállami feltételességi eljárás, valamint a helyreállítási alapok ügyében. Orbán Viktor klasszikus magyar szalámitaktikával próbál hozzáférni az uniós húsosfazékhoz.

A lövészárokból érkezhet Budapestre az új ukrán nagykövet
Az Ungvári Egyetemen tanító Sándor Fegyir nemrég megerősítette, hogy felmerült a neve a budapesti nagyköveti posztra. A szociológia professzor jelenleg önkéntesként szolgál az ukrán hadseregben. Neve akkor vált ismertté, amikor bejárták a világsajtót képek arról, ahogyan a lövészárokban online órát tart a diákoknak.

„Ellenséges szövetséges” – Ezért nem kaphatott meghívót a kormány a demokráciacsúcsra

Joe Biden amerikai elnök lehagyta Magyarországot es Törökországot a meghívottak listájáról a márciusi demokrácia-csúcstalálkozón. Washington mintegy 120 országot hívott meg a nagyszabású eseményre, amelynek célja a demokráciák megerősítése és az autokráciák erősödésének megfékezése. Kaló Máté külpolitikai elemző szerint nem meglepő, hogy Magyarország nincs a vendéglistán, mivel „egyfelől már az első demokráciacsúcsra sem hívták meg Orbánékat, a kormány megítélése pedig azóta nemhogy javult volna Washingtonban, de még romlott is”.

A szakértő hozzátette: a most kialakult helyzet új kapcsolati forma, hiszen „korábban nem volt példa ellenséges magatartást tanúsító szövetségesekre”, s ugyan Magyarország NATO-tag és erős gazdasági szálak kötik az Egyesült Államokhoz, de „bizonyos politikai okok – putyinizálódás, antidemokratikus tendenciák, a nyugati szövetségi rendszerek alapköveivel való szembemenés – megrontják a viszonyt”.

Budapesti olimpiára készül a kormány?
A Duna és a Puskás Aréna, az atlétikai centrum, a húszezres MVM Dome, a szegedi, tatabányai és győri többezres csarnok, valamint a felújított Hungexpo – milliárdos beruházások, amelyek megtérülése kérdéses, de beleillenek egy elképzelésbe. A Szabadon legújabb epizódjában egy esetleges budapesti olimpia kérdésével foglalkoztunk.

Mit adna, illetve mit venne el a rendezés? Hogyan térülhetne meg, egyáltalán pénzben nézzük-e a megtérülést? A Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, Gyulay Zsoltot, Dénes Ferenc sportközgazdászt, a NOlimpia kampány arcát, Fekete-Győr Andrást és Pogátsa Zoltán közgazdászt kérdeztük.

Pintér Judit Nóra: „Nem mondjuk azt a betegnek, hogy holnap meg fog halni”
„A diagnózisközlésnek egész pszichológiája van, hogy milyen legyen mondjuk egy súlyos betegség esetén. Nagyon fontos volna a reményt nyitva hagyó közlés. Magyarországon a kommunikáció orvosközpontú, ami gyakran azt jelenti, hogy gyorsan daráljuk le, én elmondtam, amit akartam latinul, viszlát!” – fogalmazott Pintér Judit Nóra pszichológus, az ELTE oktatója, akivel podcastsorozatunk, a Szelfi vendégeként az orvos-beteg kommunikációról, annak fontosságáról és a magyar egészségügyről beszélgettünk.

Az oroszországi Putyin-ellenes erők sárdobálással és vádaskodással gyengítik saját helyzetüket
Konfliktus robbant ki Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki politikus csapata és az Eho Moszkvi volt főszerkesztője, Alekszej Venegyiktov között. Sokak szerint a sárdobálás egy olyan időszakban tereli el a figyelmet, amikor az ellenzéknek egységesen kellene fellépnie az ukrajnai háború megállítása érdekében.

Amit még tudni érdemes
Magyarország tőkevonzó képessége sínyli meg az amerikai–magyar adóegyezmény megszűnését (Telex)
2024-től várhatóan hazánk lesz az egyetlen EU-tagállam, amelynek nincs érvényes megállapodása az Egyesült Államokkal a kettős adóztatás elkerüléséről. Ennek hiánya beláthatatlan károkat okozhat a magyar gazdaság számára.

Kémjátszma közepébe kerülhetett Brüsszelben két magyar fiatal Orbán manőverei miatt (HVG)
Két magyar fiatal brüsszeli ténykedéséről írt egy nemzetközi portál, azt sugallva, hogy az Orbán-kormány megbízásából az Európai Unió szívében valamiféle hálózatépítésen ügyködnek.

Kiderült: Magyarországon vitte el a legtöbb pénzt a lakás rezsije az egész EU-ban (Portfolio)
Az EU-ban Magyarországon tette ki a legnagyobb arányt (49,2 százalék) a fogyasztási kiadásokon belül a lakásfenntartás, a víz-, a villany-, a gázszámla-, illetve az egyéb tüzelőanyagok együttes költsége 2020-ban, a közösségi 32,7 százalék volt.

Már nem Magyarország osztja szét az orosz földgázt (G7)
Az elmúlt két évben elég jelentősen csökkent Magyarország szerepe az európai gázelosztásban. Most télen volt némi visszarendeződés, az áramlási irányok azonban teljesen átalakultak, a jövőben pedig ez a tendencia folytatódhat: Magyarország számára a tranzitban is egyre kevésbé lesz fontos az orosz gáz.

Elképesztő csökkenés a reálkeresetekben, egyre kevesebbet ér a magyarok munkája (Index)
A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent a fogyasztói árak éves 25,7 százalékos növekedése mellett.

 
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org