2023. március 28.
Jó reggelt kívánok!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:
- Nyolc hónapnyi késlekedéssel megszavazták Magyarországon is Finnország NATO-csatlakozását
- Három hónapja van a magyar kormánynak a pénzcsap megnyitására
- A lövészárokból érkezhet Budapestre az új ukrán nagykövet
Nyolc hónapnyi késlekedéssel megszavazták Magyarországon is Finnország NATO-csatlakozását
A kormánypártok korábban bejelentették, hogy március 27-én hajlandóak
lesznek napirendre venni és megszavazni Finnország NATO-csatlakozását,
ez pedig meg is történt. Svédország csatlakozásának megszavazását tovább halasztják, mert nem érzik elég tisztelettudónak egyes svéd politikusok magatartását a magyar kormánypártok irányába.
Három hónapja van a magyar kormánynak a pénzcsap megnyitására
A magyar kormánynak három hónapja maradt arra,
hogy hozzáférjen a zárolt EU-s pénzekhez, ugyanis a közelgő európai
választások után hosszú időre zárójelbe tehetik a témát – vélekedtek
bennfentes tisztségviselők. Praktikusan ez azt jelenti, hogy legkésőbb
nyár elejéig meg kellene születniük a kedvező döntéseknek a jogállami
feltételességi eljárás, valamint a helyreállítási alapok ügyében. Orbán
Viktor klasszikus magyar szalámitaktikával próbál hozzáférni az uniós
húsosfazékhoz.
A lövészárokból érkezhet Budapestre az új ukrán nagykövet
Az Ungvári Egyetemen tanító Sándor Fegyir nemrég megerősítette, hogy felmerült a neve a budapesti nagyköveti posztra.
A szociológia professzor jelenleg önkéntesként szolgál az ukrán
hadseregben. Neve akkor vált ismertté, amikor bejárták a világsajtót
képek arról, ahogyan a lövészárokban online órát tart a diákoknak.
„Ellenséges szövetséges” – Ezért nem kaphatott meghívót a kormány a demokráciacsúcsra
Joe Biden amerikai elnök lehagyta Magyarországot es Törökországot a
meghívottak listájáról a márciusi demokrácia-csúcstalálkozón. Washington
mintegy 120 országot hívott meg a nagyszabású eseményre, amelynek célja
a demokráciák megerősítése és az autokráciák erősödésének megfékezése.
Kaló Máté külpolitikai elemző szerint nem meglepő, hogy Magyarország nincs a vendéglistán, mivel „egyfelől
már az első demokráciacsúcsra sem hívták meg Orbánékat, a kormány
megítélése pedig azóta nemhogy javult volna Washingtonban, de még
romlott is”.
A szakértő hozzátette: a most kialakult helyzet új kapcsolati forma, hiszen „korábban nem volt példa ellenséges magatartást tanúsító szövetségesekre”, s ugyan Magyarország NATO-tag és erős gazdasági szálak kötik az Egyesült Államokhoz, de „bizonyos
politikai okok – putyinizálódás, antidemokratikus tendenciák, a nyugati
szövetségi rendszerek alapköveivel való szembemenés – megrontják a
viszonyt”.
Budapesti olimpiára készül a kormány?
A Duna és a Puskás Aréna, az atlétikai centrum, a húszezres MVM Dome, a
szegedi, tatabányai és győri többezres csarnok, valamint a felújított
Hungexpo – milliárdos beruházások, amelyek megtérülése kérdéses, de
beleillenek egy elképzelésbe. A Szabadon legújabb epizódjában egy esetleges budapesti olimpia kérdésével foglalkoztunk.
Mit adna, illetve mit venne el a rendezés? Hogyan térülhetne meg,
egyáltalán pénzben nézzük-e a megtérülést? A Magyar Olimpiai Bizottság
elnökét, Gyulay Zsoltot, Dénes Ferenc sportközgazdászt, a NOlimpia
kampány arcát, Fekete-Győr Andrást és Pogátsa Zoltán közgazdászt
kérdeztük.
Pintér Judit Nóra: „Nem mondjuk azt a betegnek, hogy holnap meg fog halni”
„A diagnózisközlésnek egész pszichológiája van, hogy milyen legyen
mondjuk egy súlyos betegség esetén. Nagyon fontos volna a reményt nyitva
hagyó közlés. Magyarországon a kommunikáció orvosközpontú, ami gyakran
azt jelenti, hogy gyorsan daráljuk le, én elmondtam, amit akartam
latinul, viszlát!” – fogalmazott Pintér Judit Nóra pszichológus, az
ELTE oktatója, akivel podcastsorozatunk, a Szelfi vendégeként az
orvos-beteg kommunikációról, annak fontosságáról és a magyar egészségügyről beszélgettünk.
Az oroszországi Putyin-ellenes erők sárdobálással és vádaskodással gyengítik saját helyzetüket
Konfliktus robbant ki Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki
politikus csapata és az Eho Moszkvi volt főszerkesztője, Alekszej
Venegyiktov között. Sokak szerint a sárdobálás egy olyan időszakban
tereli el a figyelmet, amikor az ellenzéknek egységesen kellene fellépnie az ukrajnai háború megállítása érdekében.
Amit még tudni érdemes
Magyarország tőkevonzó képessége sínyli meg az amerikai–magyar adóegyezmény megszűnését (Telex)
2024-től várhatóan hazánk lesz az egyetlen EU-tagállam, amelynek nincs
érvényes megállapodása az Egyesült Államokkal a kettős adóztatás
elkerüléséről. Ennek hiánya beláthatatlan károkat okozhat a magyar
gazdaság számára.
Kémjátszma közepébe kerülhetett Brüsszelben két magyar fiatal Orbán manőverei miatt (HVG)
Két magyar fiatal brüsszeli ténykedéséről írt egy nemzetközi portál, azt
sugallva, hogy az Orbán-kormány megbízásából az Európai Unió szívében
valamiféle hálózatépítésen ügyködnek.
Kiderült: Magyarországon vitte el a legtöbb pénzt a lakás rezsije az egész EU-ban (Portfolio)
Az EU-ban Magyarországon tette ki a legnagyobb arányt (49,2 százalék) a
fogyasztási kiadásokon belül a lakásfenntartás, a víz-, a villany-, a
gázszámla-, illetve az egyéb tüzelőanyagok együttes költsége 2020-ban, a
közösségi 32,7 százalék volt.
Már nem Magyarország osztja szét az orosz földgázt (G7)
Az elmúlt két évben elég jelentősen csökkent Magyarország szerepe az
európai gázelosztásban. Most télen volt némi visszarendeződés, az
áramlási irányok azonban teljesen átalakultak, a jövőben pedig ez a
tendencia folytatódhat: Magyarország számára a tranzitban is egyre
kevésbé lesz fontos az orosz gáz.
Elképesztő csökkenés a reálkeresetekben, egyre kevesebbet ér a magyarok munkája (Index)
A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent a fogyasztói árak éves 25,7 százalékos növekedése mellett.
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése