Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (279.)
A népszavazási kérdésnek így kell hangzani:
„Akarjátok-e továbbra is tűrni ezt és ezeket?”
Zoran R. Tomić
Március 3.
„Választási autokrácia”
A göteborgi (Svédország) V-Dem Institute (Varieties of Democracy) független kutatóintézet márciusi, az Ellenszegülés az önkényuralomnak c. jelentése[1] szerint „Szerbia azon országok csoportjába tartozik, amelyekben az autokratizmus a legmagasabb szintű”. A kormányzat minőségét vizsgáló intézet Szerbiát „választási autokráciának jellemezte”. [Az autokrácia (vagy más néven egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, ahol a hatalom egyetlen ember (vagy egy kisebb csoport) kezében összpontosul.[2]]
2022-ben „Szerbia, 2008 után először ért el magasabb pontszámot az előző évhez viszonyítva. Így, a liberális demokráciák listáján a 104. helyen van a világban, míg az előző évben ebben a kategóriában a 111. volt. A szabad választások tekintetében Szerbia a ranglistán a 106. helyet foglalja el, az előző évi 122. hely után”.[3]
A jelentésnek a választásokra vonatkozó részében az áll, hogy „a 2022. évi választási folyamat során az jelenlegi hatalom érdekét szolgáló szabálytalanságokat jegyzetek”.[4]
Az intézet megállapította, hogy „Szerbiában jelentősen szűkült a tér az időszerű politikai változások megvitatására hivatott tényezők számára”.
Szerbiát a 2021. évi jelentés is az országoknak ebbe a kategóriájába sorolta, vagyis amelyekben a legmagasabb szintű az autokrácia. Olyan országnak jelölte meg, amelyben „a nem azonos véleményűekkel való tanácskozás mértéke jelentősen csökkent az utóbbi tíz évben”.[5] Akkor a jelentés az embereknek az uralkodó rendszer általi nagyfokú mozgósítását is említette és ebben a kategóriában az országot Salvadorral és Mianmarral együtt jelölte.[6]
V-Dem Institute azoknak az országoknak a kategóriáját, amelyikbe Szerbia is tartozik, úgy írja le, hogy ezekben „az önkényuralomra hajlamos vezetők különösen hajlamosak a vádaskodásra és a média cenzúrájára” – közli az European Western Balkans (EWB).[7]
A svéd intézet a legújabb jelentésében a demokrácia állapotáról „a világban egyedülálló mércéket használ a demokrácia mérésére és szintjének megkülönböztetésére, mintegy 60 mutatószámot és adatot használva. A jelentés négyféle rendszert ismer: zárt és választási autokráciát, valamint választási és liberális demokráciát”.[8]
Március 9.
„Részben szabad ország”
A szervezetnek a Szabadság a világban 2023 című éves jelentése szerint – amely az idei jubileum alkalmából A demokráciáért folytatott küzdelem 50 éve címmel jelent meg[9] – az ország az említett időszakban rosszabbul teljesített és összesen 18 pontot veszített. Szerbia ezeknek az országoknak a táblázatában Afganisztán és Mianmar között van.
Szerbia a lehetséges 100 pontból 60-at kapott[10] – egy évvel ezelőtt 62-t, míg két évvel korábban 64-et –, ebből 20 a politikai jogok pontszáma – a lehetséges 40-ből –, míg 40 a polgári jogoké – a lehetséges 60-ból.
Ezzel a pontszámmal Szerbiát továbbra is a részben szabad [Partly Free] országok közé sorolják. A térségben egyedül Bosznia-Hercegovina teljesített rosszabbul – 52 pont (18-34) –, míg Montenegró (26-41) és Albánia pontszáma 67 (28-39), Észak-Macedóniáé 68 (29-39), Horvátországé 87 (35-49), Szlovéniáé pedig 95 (39-56).
– Szerbia parlamentáris demokrácia, a versengés elvére támaszkodó többpárti választásokkal, ugyanakkor az elmúlt években a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) folyamatosan erodálta a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat, nyomást gyakorolva a független médiára, a politikai ellenzékre és a civil szervezetekre – áll a jelentésnek az országra vonatkozó összegzésében.[11]
– Aggodalmat kelt, hogy Szerbia már évek óta nem tartozik a demokratikus és szabad országok közé – véli Pavičević. Az, hogy Szerbia évről évre lejjebb van, „azt mutatja, hogy a hatalomnak nem áll szándékéban a helyzeten javítani, hanem mind jobban korlátozza a szabadságokat és erősíti az ellenőrzés mechanizmusait. Ez a jelentés különösen fontos, mert arra az évre vonatkozik, amelyben választások voltak és az mutatja, hogy ezek a választások nem voltak se tisztességesek, se szabadok” – tette hozzá Pavičević.[13]
Dragan Popović, a Gyakorlati Politikai Központ [Centar za praktičnu politiku] igazgatója a Freedom House jelentése kapcsán a lapnak elmondta, hogy „ez még egy a számos nemzetközi és belföldi szervezet jelentései közül, amelyek rámutatnak a demokrácia, a joguralom és az emberi jogok aggodalmat keltő állapotára Szerbiában”.
– Aleksandar Vučić rezsimje 2012 óta nagyon következetesen teszi tönkre a demokratikus intézményeket, ideértve azokat is, amelyek döntőek a demokrácia szempontjából, mint például a közvita és a politikai sokszólamúság – emelte ki Popović.
Március 10.
Gulyás: Délvidéken a legjobb a helyzet
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület által szervezett konferencián – a székely szabadság napja alkalmából – a külhoni magyar közösségek helyzetét értékelte, illetve vázolta fel a kormány célkitűzéseit.
– A legjobb helyzet Délvidéken van, ahol az elmúlt időszakban a szerb–magyar kapcsolatok alapvetően megváltoztak. Egy kölcsönös történelmi sérelmekkel teli ellenséges viszonyból baráti viszony lett, amely nem azt jelenti, hogy minden sérelmet sikerült orvosolni. Vannak sérelmek, amelyek jóvátehetetlenek, és azt sem állítom, hogy az erkölcsi jóvátétel minden esetben megtörtént volna.
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor – tájékoztatott Gulyás Gergely. A miniszter közeli időpontban szeretné látni Szerbia európai uniós csatlakozását, azonban attól tart, hogy mindez egy nagyon távoli időpontban fog csak megvalósulni.[14]
Két tekintélyes, független nemzetközi politikai és az emberi szabadságjogok helyzetéről készült jelentés is arra a megállapításra jutott, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) – amelyiknek a Vajdasági „Magyar” szövetség is a hatalmi szövetségese – „folyamatosan erodálta a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat”, és hogy „Szerbia az autoritárius, a nem demokratikus rezsim felé halad”. „Afganisztán és Mianmar között van.”
Gulyás Gergely értékelése szinte groteszkül hangzik, amely erőszakosan próbál fenntartani egy feje tetejére állított értékrendszert.
BOZÓKI Antal
__________[1] Democracy Report 2023: Defiance in the Face of Autocratization. https://www.v-dem.net/publications/democracy-reports/
[2] Autokrácia. https://lexiq.hu/autokracia
[3] (EWB) V Dem Institut: Srbija ponovo među zemljama sa najvećim nivoom autokratizacije [Szerbia ismét az autokrácia legmagasabb szintű országai között] https://europeanwesternbalkans.rs/v-dem-institut-srbija-ponovo-medju-zemljama-sa-najvecim-nivoom-autokratizacije/, 2023. március 3.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Lásd még a Pásztor és a VMSZ valljanak színt!
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13431, 2021. március 22., és a
ROSSZ ÁLLAPOTBAN A DEMOKRÁCIA ÉS A JOGURALOM c. írásaimat.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13491, 2021. április 12.
[7] (EWB) V Dem Institut – a 3-as jegyzetben.
[8] Uo.
[9] Freedom in the World 2023. Marking 50 Years in the Struggle for Democracy [Szabadság a világban 2023. A demokráciáért folytatott küzdelem 50 éve] https://freedomhouse.org/report/freedom-world/2023/marking-50-years
[10] Countries and Territories [Országok és területek]. https://freedomhouse.org/countries/freedom-world/scores?sort=desc&order=Country
[11] P.E.: Trend lett a hanyatlás. Magyar Szó, 2023. március 10. 4.; (EWB) Fridom haus: Dramatičan pad slobode medija u Srbiji, vladajuća stranka erodirala politička prava [Freedom House: A médiaszabadságok dramatikus csökkenése Szerbiában, a hatalmi párt erodálta a politikai jogokat]. https://europeanwesternbalkans.rs/fridom-haus-dramatican-pad-slobode-medija-u-srbiji-vladajuca-stranka-erodirala-politicka-prava/, 2023. március 9., és Fridom haus: U Srbiji dramatičan pad sloboda, demokratija u svetu na prekretnici [Freedom House: A szabadságok dramatikus csökkenése Szerbiában, válaszúton a demokrácia a világban]. https://www.glasamerike.net/a/izvestaj-fridom-haus-slobode-svet-srbija-nazadovanje/6996354.html, 2023. március 9.
[12] Snežana Čongradin: Siguran put u autokratiju [Biztos út az autokráciába]. Danas, 2023. március 10. 3.
[13] Uo.
[14] Ternovácz Áron: Gulyás Gergely: A kormány az egységes magyar nemzet elvéből indul ki. https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/gulyas-gergely-a-kormany-az-egyseges-magyar-nemzet-elvebol-indul-ki, 2023. március 10. 18:16 - 20:18, és (MTI) Gulyás Gergely: a magyar állam felelősséget visel minden magyarért. http://www.ma.hu/belfold/386848/Gulyas_Gergely_a_magyar_allam_felelosseget_visel_minden_magyarert, 2023. március 11. 8:14
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése