Szerbia (lát)képe – sajtóinformációk alapján
Szerbiában jogállam nem létezik, az Alkotmányés a törvények uralma felett egy ember akarata áll.
Aleksandar Marković (Danas, 2023. április 14. 12.)
Büszkék vagyunk arra, hogy a VMSZ hosszú évek óta kormánypártként
járul hozzá Szerbia látványos fejlődéséhez. Bravó, Pásztor István!
Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter
Illusztráció (Facebook)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és a civil szervezetek jelentései alapján is el lehet készíteni, össze lehet állítani, véleményt lehet róla alkotni. Hogyan nézne ez ki Szerbia esetében, amely – Aleksandar Vučić szerb elnök szerint – éppen az „aranykorát” éli?
Az itt élők naponta tapasztalják, az érdeklődök pedig az összegyűjtött adatok alapján következtethetnek arra, hogy milyen országban is élünk.
Lássuk, mit mutatnak a (szám)adatok, milyen is Szerbiában az „aranykor” 2023. május végén?
Az itt élők naponta tapasztalják, az érdeklődök pedig az összegyűjtött adatok alapján következtethetnek arra, hogy milyen országban is élünk.
Lássuk, mit mutatnak a (szám)adatok, milyen is Szerbiában az „aranykor” 2023. május végén?
Az adatokból az is jól látszik, hogy a hatalmi szerveknek mit kellene változtatniuk, milyen reformokat kezdeni az ország és a lakosság helyzetének javítására.
Népesség
Április 28-án tette közzé a 2022-es év októberében elvégzett népszámlálás végleges eredményeit a Köztársasági Statisztikai Intézet. A hivatalos adatok szerint Szerbiának 6.647.003 lakosa van, ebből 3.231.978 férfi és 3.415.025 nő.
Szerbia lakosságából szerbnek 5.360.239-en vallják magukat (2.601.446 férfi és 2.758.793 nő). A nemzeti hovatartozásáról 136.198-an nem nyilatkoztak, míg 322.013 esetében ismeretlen maradt ez az adat.
A legnépesebb nemzeti kisebbség továbbra is a magyar: összesen 184.442-en vallották magukat magyarnak. A 2011-es népszámlálás idején a magyarok száma 253.899 volt, vagyis 69.457-tel vagyunk ma kevesebben, mint tizenegy évvel ezelőtt. Ez 27,36 százalékos csökkenést jelent[1].
Szerbiában minden ötödik ember 65 évnél idősebb, ami kétségbeejtő méretű elöregedésről tanúskodik. Nem kevésbé elgondolkodtató az az adat is, miszerint a lakosság mindössze 14,4 százalékát képezik a 15 éves és annál fiatalabb személyek[2]. Szerbiában az átlagéletkor 43 év[3].
A 15 évnél időseb lakosság 59 százaléka házastársi kapcsolatban, vagy „vadházasságban” él. A többiek egyedül élnek.
Pszichológusok és szociológusok véleménye szerint az ilyen lesújtó helyzetre a kommunizmus időszaka, majd a kilencvenes évek háborúi, végül pedig a gazdasági élet hanyatlása és a szociális politika hiánya hatott ki.
Az emberek elidegenedtek egymástól, teljesen szétporladt a jóléti társadalom illúziója. Ehelyett a rideg fogyasztói társadalom agresszív, romboló módon csap le a hétköznapokra.
A patriarchális családmodell, amelyet manapság is viszonylag sokan idealizálnak, végleg elveszett. Továbbá eltűnt a közösségi szellem, az együttértés, ami főleg – szerb média szerint – a szerb fiatalok jelentős részének viselkedéséből látszik[4].
Szerbiában évente mintegy 64 ezer gyermek születik. Páronként átlagosan mindössze 1,64 gyermek jön világra. Ezzel szemben több mint 17 ezer terhesség-megszakítást hajtanak végre.
Különösen gondbaejtő, hogy az abortuszon átesett nők 28,9 százaléka egyszer sem szült. A helyzet ennél is jóval rosszabb lehet, hiszen hivatalos adatokról van szó[5].
Elvándorlás
Szerbiából évente átlagosan minimum 50 ezer (zömében fiatal) polgár távozik. Az elvándorlás fő oka az ország gazdasági-szociális állapota, de a nyomasztó társadalmi klíma, a hatalom lakossághoz való viszonyulása, az emberek több alapon történő megosztása és a távlatok hiánya is hozzájárul az aggasztó folyamat felgyorsulásához.
A Fejlesztési és Innovációs Intézmény [Insitut za razvoj i inovacije] felmérése szerint az elvándorlás következtében Szerbia évi szinten legalább 960 millió eurós veszteséget szenved. A helyzet minden bizonnyal ennél is súlyosabb, ugyanis a közvetlen kár mellett közvetett veszteség is létezik[6].
Ingatlanok
A 2022-es népszámlálás szerint Szerbiában összesen 3.613.352 lakás van, melyek átlagos területe 74,7 négyzetméter – közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet, írja az N1.
Az összes lakásból 2.625.711 lakott, 510.258 lakás átmenetileg lakatlan, míg összesen 123.584 lakatlan. Az összes lakásból 288.883-at nyaralóként vagy szezonálisan használnak, 64.916 lakást pedig kizárólag gazdasági tevékenység végzésére használnak.
A 3,6 millió lakásból 2797 üzlethelyiség, 4691 szükségből lakott helyiség, míg összesen 929 ingatlan kollektív lakásként került a listára[7].
Szerbiában mintegy 4.700 falu van, amelyekben 50 ezer üres, „tulajdonos nélküli” ház található és még 150 ezer olyan ház, amelyen azt írja, hogy ott pillanatnyilag senki sem lakik.
Összesen 1.034 településen kevesebb, mint száz, 550 faluban pedig kevesebb, mint 50 polgár él.
A falvak 86 százalékában folyamatosan csökken a lakók száma. Mintegy 1.034 olyan falu található, amelyekben tíz vagy annál kevesebb lakó maradt[8].
Mezőgazdaság
Szerbia területén összesen 566 ezer gazdaság található. 2012 óta (a haladó-szocialista-VMSZ-es rezsim alatt) 66 ezer gazdaság szűnt meg.
A mezőgazdaság fejlődésének üteme az utóbbi tíz évben mindössze 0,61 százalékot tett ki, vagyis ezt az életbevágóan fontos ágazatot a teljes stagnálás jellemzi.
Európában a termelők hektáronként 500-től 900 eurós támogatást kapnak, Szerbiában 35 eurót.
A falusiak átlagéletkora (43,6 év) magasabb a városokban élők átlagéletkoránál (41,3 év)[9].
Élelmiszertermelés
„Szerbia már jó ideje nem az élelmiszerek országa.”[10]
Dušan Nikezić agráripari szakember és ellenzéki politikus rámutatott arra a tényre, hogy 2022-ben az élelmiszeripari termékek behozatala 23 százalékkal nőtt, kivitele pedig mindössze 2,8 százalékkal növekedett. Mint mondta, ez részben annak köszönhető, hogy az állam jelentős földterületeket ajándékozott az araboknak. Emiatt olyan helyzetbe került, hogy olcsó pénzért exportál gabonát, s ugyanakkor olyan termékek importjára kényszerül, mint amilyen például a hús, a tej, a paradicsom, a bab és a hagyma[11].
Infláció
Áprilisban 15,1 százalékra csökkent az évközi infláció – közölte május 12-én a Szerbiai Nemzeti Bank. Ez azt jelenti, hogy az árak 2022 áprilisa és 2023 áprilisa között 15,1 százalékkal emelkedtek. A márciusi árakhoz viszonyítva az áprilisi árak 0,7 százalékkal emelkedtek.
Márciusban az évközi infláció 16,2 százalék volt, ami azt jelenti, hogy megindult egyfajta lassulás és csökkenés[12].
Költségvetési hiány
Szerbia költségvetési hiánya az idei év első két hónapjában hárommilliárd dinárt tett ki – közölte a Pénzügyminisztérium.
Január és február hónapokban az állam bevételei 280,7 milliárd dinárt, a kiadások pedig 283,8 milliárd dinárt tettek ki.
Februárban 9,1 milliárd dinár költségvetési hiány keletkezett.
Február folyamán 130,4 milliárd dinár bevétele volt az államnak, ebből 102,7 milliárd dinár származott az adóbevételekből, melyek legnagyobb részét, azaz 57 milliárdot az általános forgalmi adó, 19 milliárdot pedig a jövedéki adóbevétel adta.
Nem adójellegű bevételek 9,8 milliárd dinárban realizálódtak, a februári adománybevétel pedig 17,9 milliárd dinárt volt.
Az év második hónapjában a költségvetési kiadások 139,6 milliárd dinárt tettek ki, ebből az alkalmazottaknak 33,4 milliárd dinárt utalt az állam, a beruházási kiadásokra 25 milliárd dinárt szánt Szerbia, a nyugdíj- és egyéb, szociális jellegű kiadásokra pedig 18,4 milliárd dinárt különítettek el az államkasszából. Kamatfizetésre 17 milliárd dinárt költött az ország.
Mint a Beta összefoglalójából kiderül, az államháztartásban az idei év első két hónapjában 2,7 milliárd dinár összegű költségvetési hiány és 37,3 milliárd dinár elsődleges költségvetési többlet valósult meg[13].
Államadósság
Szerbiai államadóssága 2012. december 31-étől 2023. március 31-ig a 17,71 milliárd euróról[14] 35,25 milliárd euróra, vagyis 99 százalékkal növekedett. Ez a bruttó hazai termék (GDP) 51 százalékának felel meg – közölte a Pénzügyminisztérium[15]. 2000 óta ez a közadósság legnagyobb abszolút összege[16].
2022 végén a köztartozás 33,33 milliárd euróra rúgott, és akkor ez a hazai termék 55,1 százalékéval volt egyenértékű [17].
Az adósság összegének növekedésénél nagyobb aggodalomra ad okot annak a felgyorsulása. 2013-tól 2020-ig az adósság átlagban 1,2 milliárd euróval növekedett. A következő két évben átlagban 3,28 milliárd euróval emelkedett, majd ennek az évnek az első harmadában 1,9 milliárd euróval lett nagyobb[18].
Az államadósság legnagyobb része külföldi tartozás, éspedig 22,3 milliárd euró, 11 milliárd a belföldi adósság, 1,7 milliárd pedig az állam közvetlen adóssága[19].
Az állam 2020 márciusától 2023 februárjáig napi 10,13 millió euróval adósodott el, vagyis másodpercenként 117,2 euróval[20].
Adósságosztályzat
A Standar and Poor’s nemzetközi hitelminősítő ügynökség megerősítette Szerbia BB+ szintű besorolását annak ellenére, hogy a geopolitikai események továbbra is kifejezett kockázatot jelentenek a világgazdaság alakulására.
A S&P úgyszintén megerősítette, hogy az országnak stabil kilátásai vannak az adósságosztályzat további javulására – közölte a Szerb Nemzeti Bank (NBS)[21].
Aranytartalék
Szerbiának van legnagyobb aranytartaléka a régióban: összesen 38,5 tonna aranya van. A második helyen Észak-Macedónia áll 6,8 tonna arannyal, majd Szlovénia következik 3,7 tonnával, Albánia valamivel több, mint 3 tonnával, Bosznia és Hercegovina 2,7 tonnával, végül Horvátország 2 tonnával.
Montenegró nem szerepel ezen a listán, de az ország pénzügyminisztériuma azt állítja, hogy a készlet 1,2 tonna, amelyet Jugoszlávia felbomlása után kaptak[22].
Népesség
Április 28-án tette közzé a 2022-es év októberében elvégzett népszámlálás végleges eredményeit a Köztársasági Statisztikai Intézet. A hivatalos adatok szerint Szerbiának 6.647.003 lakosa van, ebből 3.231.978 férfi és 3.415.025 nő.
Szerbia lakosságából szerbnek 5.360.239-en vallják magukat (2.601.446 férfi és 2.758.793 nő). A nemzeti hovatartozásáról 136.198-an nem nyilatkoztak, míg 322.013 esetében ismeretlen maradt ez az adat.
A legnépesebb nemzeti kisebbség továbbra is a magyar: összesen 184.442-en vallották magukat magyarnak. A 2011-es népszámlálás idején a magyarok száma 253.899 volt, vagyis 69.457-tel vagyunk ma kevesebben, mint tizenegy évvel ezelőtt. Ez 27,36 százalékos csökkenést jelent[1].
Szerbiában minden ötödik ember 65 évnél idősebb, ami kétségbeejtő méretű elöregedésről tanúskodik. Nem kevésbé elgondolkodtató az az adat is, miszerint a lakosság mindössze 14,4 százalékát képezik a 15 éves és annál fiatalabb személyek[2]. Szerbiában az átlagéletkor 43 év[3].
A 15 évnél időseb lakosság 59 százaléka házastársi kapcsolatban, vagy „vadházasságban” él. A többiek egyedül élnek.
Pszichológusok és szociológusok véleménye szerint az ilyen lesújtó helyzetre a kommunizmus időszaka, majd a kilencvenes évek háborúi, végül pedig a gazdasági élet hanyatlása és a szociális politika hiánya hatott ki.
Az emberek elidegenedtek egymástól, teljesen szétporladt a jóléti társadalom illúziója. Ehelyett a rideg fogyasztói társadalom agresszív, romboló módon csap le a hétköznapokra.
A patriarchális családmodell, amelyet manapság is viszonylag sokan idealizálnak, végleg elveszett. Továbbá eltűnt a közösségi szellem, az együttértés, ami főleg – szerb média szerint – a szerb fiatalok jelentős részének viselkedéséből látszik[4].
Szerbiában évente mintegy 64 ezer gyermek születik. Páronként átlagosan mindössze 1,64 gyermek jön világra. Ezzel szemben több mint 17 ezer terhesség-megszakítást hajtanak végre.
Különösen gondbaejtő, hogy az abortuszon átesett nők 28,9 százaléka egyszer sem szült. A helyzet ennél is jóval rosszabb lehet, hiszen hivatalos adatokról van szó[5].
Elvándorlás
Szerbiából évente átlagosan minimum 50 ezer (zömében fiatal) polgár távozik. Az elvándorlás fő oka az ország gazdasági-szociális állapota, de a nyomasztó társadalmi klíma, a hatalom lakossághoz való viszonyulása, az emberek több alapon történő megosztása és a távlatok hiánya is hozzájárul az aggasztó folyamat felgyorsulásához.
A Fejlesztési és Innovációs Intézmény [Insitut za razvoj i inovacije] felmérése szerint az elvándorlás következtében Szerbia évi szinten legalább 960 millió eurós veszteséget szenved. A helyzet minden bizonnyal ennél is súlyosabb, ugyanis a közvetlen kár mellett közvetett veszteség is létezik[6].
Ingatlanok
A 2022-es népszámlálás szerint Szerbiában összesen 3.613.352 lakás van, melyek átlagos területe 74,7 négyzetméter – közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet, írja az N1.
Az összes lakásból 2.625.711 lakott, 510.258 lakás átmenetileg lakatlan, míg összesen 123.584 lakatlan. Az összes lakásból 288.883-at nyaralóként vagy szezonálisan használnak, 64.916 lakást pedig kizárólag gazdasági tevékenység végzésére használnak.
A 3,6 millió lakásból 2797 üzlethelyiség, 4691 szükségből lakott helyiség, míg összesen 929 ingatlan kollektív lakásként került a listára[7].
Szerbiában mintegy 4.700 falu van, amelyekben 50 ezer üres, „tulajdonos nélküli” ház található és még 150 ezer olyan ház, amelyen azt írja, hogy ott pillanatnyilag senki sem lakik.
Összesen 1.034 településen kevesebb, mint száz, 550 faluban pedig kevesebb, mint 50 polgár él.
A falvak 86 százalékában folyamatosan csökken a lakók száma. Mintegy 1.034 olyan falu található, amelyekben tíz vagy annál kevesebb lakó maradt[8].
Mezőgazdaság
Szerbia területén összesen 566 ezer gazdaság található. 2012 óta (a haladó-szocialista-VMSZ-es rezsim alatt) 66 ezer gazdaság szűnt meg.
A mezőgazdaság fejlődésének üteme az utóbbi tíz évben mindössze 0,61 százalékot tett ki, vagyis ezt az életbevágóan fontos ágazatot a teljes stagnálás jellemzi.
Európában a termelők hektáronként 500-től 900 eurós támogatást kapnak, Szerbiában 35 eurót.
A falusiak átlagéletkora (43,6 év) magasabb a városokban élők átlagéletkoránál (41,3 év)[9].
Élelmiszertermelés
„Szerbia már jó ideje nem az élelmiszerek országa.”[10]
Dušan Nikezić agráripari szakember és ellenzéki politikus rámutatott arra a tényre, hogy 2022-ben az élelmiszeripari termékek behozatala 23 százalékkal nőtt, kivitele pedig mindössze 2,8 százalékkal növekedett. Mint mondta, ez részben annak köszönhető, hogy az állam jelentős földterületeket ajándékozott az araboknak. Emiatt olyan helyzetbe került, hogy olcsó pénzért exportál gabonát, s ugyanakkor olyan termékek importjára kényszerül, mint amilyen például a hús, a tej, a paradicsom, a bab és a hagyma[11].
Infláció
Áprilisban 15,1 százalékra csökkent az évközi infláció – közölte május 12-én a Szerbiai Nemzeti Bank. Ez azt jelenti, hogy az árak 2022 áprilisa és 2023 áprilisa között 15,1 százalékkal emelkedtek. A márciusi árakhoz viszonyítva az áprilisi árak 0,7 százalékkal emelkedtek.
Márciusban az évközi infláció 16,2 százalék volt, ami azt jelenti, hogy megindult egyfajta lassulás és csökkenés[12].
Költségvetési hiány
Szerbia költségvetési hiánya az idei év első két hónapjában hárommilliárd dinárt tett ki – közölte a Pénzügyminisztérium.
Január és február hónapokban az állam bevételei 280,7 milliárd dinárt, a kiadások pedig 283,8 milliárd dinárt tettek ki.
Februárban 9,1 milliárd dinár költségvetési hiány keletkezett.
Február folyamán 130,4 milliárd dinár bevétele volt az államnak, ebből 102,7 milliárd dinár származott az adóbevételekből, melyek legnagyobb részét, azaz 57 milliárdot az általános forgalmi adó, 19 milliárdot pedig a jövedéki adóbevétel adta.
Nem adójellegű bevételek 9,8 milliárd dinárban realizálódtak, a februári adománybevétel pedig 17,9 milliárd dinárt volt.
Az év második hónapjában a költségvetési kiadások 139,6 milliárd dinárt tettek ki, ebből az alkalmazottaknak 33,4 milliárd dinárt utalt az állam, a beruházási kiadásokra 25 milliárd dinárt szánt Szerbia, a nyugdíj- és egyéb, szociális jellegű kiadásokra pedig 18,4 milliárd dinárt különítettek el az államkasszából. Kamatfizetésre 17 milliárd dinárt költött az ország.
Mint a Beta összefoglalójából kiderül, az államháztartásban az idei év első két hónapjában 2,7 milliárd dinár összegű költségvetési hiány és 37,3 milliárd dinár elsődleges költségvetési többlet valósult meg[13].
Államadósság
Szerbiai államadóssága 2012. december 31-étől 2023. március 31-ig a 17,71 milliárd euróról[14] 35,25 milliárd euróra, vagyis 99 százalékkal növekedett. Ez a bruttó hazai termék (GDP) 51 százalékának felel meg – közölte a Pénzügyminisztérium[15]. 2000 óta ez a közadósság legnagyobb abszolút összege[16].
2022 végén a köztartozás 33,33 milliárd euróra rúgott, és akkor ez a hazai termék 55,1 százalékéval volt egyenértékű [17].
Az adósság összegének növekedésénél nagyobb aggodalomra ad okot annak a felgyorsulása. 2013-tól 2020-ig az adósság átlagban 1,2 milliárd euróval növekedett. A következő két évben átlagban 3,28 milliárd euróval emelkedett, majd ennek az évnek az első harmadában 1,9 milliárd euróval lett nagyobb[18].
Az államadósság legnagyobb része külföldi tartozás, éspedig 22,3 milliárd euró, 11 milliárd a belföldi adósság, 1,7 milliárd pedig az állam közvetlen adóssága[19].
Az állam 2020 márciusától 2023 februárjáig napi 10,13 millió euróval adósodott el, vagyis másodpercenként 117,2 euróval[20].
Adósságosztályzat
A Standar and Poor’s nemzetközi hitelminősítő ügynökség megerősítette Szerbia BB+ szintű besorolását annak ellenére, hogy a geopolitikai események továbbra is kifejezett kockázatot jelentenek a világgazdaság alakulására.
A S&P úgyszintén megerősítette, hogy az országnak stabil kilátásai vannak az adósságosztályzat további javulására – közölte a Szerb Nemzeti Bank (NBS)[21].
Aranytartalék
Szerbiának van legnagyobb aranytartaléka a régióban: összesen 38,5 tonna aranya van. A második helyen Észak-Macedónia áll 6,8 tonna arannyal, majd Szlovénia következik 3,7 tonnával, Albánia valamivel több, mint 3 tonnával, Bosznia és Hercegovina 2,7 tonnával, végül Horvátország 2 tonnával.
Montenegró nem szerepel ezen a listán, de az ország pénzügyminisztériuma azt állítja, hogy a készlet 1,2 tonna, amelyet Jugoszlávia felbomlása után kaptak[22].
BOZÓKI Antal
__________
[1] Hetvenezerrel csökkent a magyarok száma Szerbiában.
https://szmsz.press/2023/04/28/hetvenezerrel-csokkent-a-magyarok-szama-szerbiaban/, 2023. április 28. 13:01
[2] F. F.: Elöregedett Szerbia: Minden ötödik polgár hatvanöt évnél idősebb.
https://delhir.info/2023/03/29/eloregedett-szerbia-minden-otodik-polgar-hatvanot-evnel-idosebb/, 2023-. március 29
[3] K. P.: Délvidéken száz dolgozóra hetvenhét nyugdíjas jut, ami kedvezőbb arány, mint Szerbiában.
https://delhir.info/2023/04/10/delvideken-szaz-dolgozora-hetvenhet-nyugdijas-jut-ami-kedvezobb-arany-mint-szerbiaban/
[4] F. F.: Szerbia lakosságának csaknem fele egyedül él.
https://delhir.info/2023/04/26/szerbia-lakossaganak-csaknem-fele-egyedul-el/
[5] F.F.: Szerbiában háromszor több abortuszt végeznek el, mint amennyi gyermek jön világra? https://delhir.info/2023/03/22/szerbiaban-haromszor-tobb-abortuszt-vegeznek-el-mint-amennyi-gyermek-jon-vilagra/
[6] F. F.: A fiatalok elvándorlása miatt Szerbia évente átlagosan 960 millió eurót veszít, de semmit sem tesz a folyamat megállítása érdekében.
https://delhir.info/2023/03/06/a-fiatalok-elvandorlasa-miatt-szerbia-evente-atlagosan-960-millio-eurot-veszit-de-semmit-sem-tesz-a-folyamat-megallitasa-erdekeben/
[7] Több mint félmillió lakatlan lakást számoltak össze a népszámláláson. https://szmsz.press/2023/05/18/tobb-mint-felmillio-lakatlan-lakast-szamoltak-ossze-a-nepszamlalason/, 2023. május 18. 18:43
[8] F. F.: A szerbiai és délvidéki falvak elöregedése és megüresedése (1.) https://delhir.info/2023/05/16/mi-lesz-a-meguresedett-falvak-sorsa/
[9] A szerbiai és délvidéki falvak elöregedése és megüresedése (2.). https://delhir.info/2023/05/17/mi-lesz-a-meguresedett-falvak-sorsa-2/
[10] F. F. : „Szerbia már jó ideje nem az élelmiszerek országa”
https://delhir.info/2023/05/03/nem-kellett-volna-termofoldeket-ajandekozni-az-araboknak-szerbia-mar-jo-ideje-nem-az-elelmiszerek-orszaga/
[11] Uo.
[12] 15,1 százalékra csökkent az infláció.
https://szmsz.press/2023/05/15/151-szazalekra-csokkent-az-inflacio/, 2023. május 15. 10:02, és (Tanjug) U Srbiji inflacija u aprilu 0,7 odsto, međugodišnja inflacija 15,1 procenat [Szerbiában az infláció áprilisban 0,7 százalék, az évközi 15,1 százalék]. https://www.euronews.rs/biznis/biznis-vesti/87186/u-srbiji-inflacija-u-aprilu-07-odsto-medugodisnja-inflacija-151-procenat/vest, 2023. május 12. 13:58
[13] Az idei év első két hónapjában hárommilliárd dinár volt a költségvetési hiány.
https://szmsz.press/2023/04/04/az-idei-ev-elso-ket-honapjaban-harommilliard-dinar-volt-a-koltsegvetesi-hiany/, 2023. április 4. 17:18
[14] Vojislav Guzina: Javni dug preti [Államadósság fenyeget]. Danas, 2023. május 12. 11.
[15] (Beta) Ötvenegy százalék a GDP-arányos közadóság. Magyar Szó, 2023. május 10. 5.
[16] M.O.: Javni dug od marta 2020 raste 117 evra u sekundi [A közadósság 2020 márciusa óta 117 euróval növekszik másodpercenként]. Danas, 2023. április 11. 18.
[17] Beta – a 15-ös jegyzetben.
[18] Vojislav Guzina – a 14-es jegyzetben.
[19] Lásd M.O. írását a 16-os alatt
[20] Uo.
[21] (Beta) Nem változott Szerbia adósságosztályzata. Magyar Szó, 2023. április 13.
[22] Szerbiának van legnagyobb aranytartaléka a régióban. https://www.vajma.info/cikk/gazdasag/8751/Szerbianak-van-legnagyobb-aranytartaleka-a-regioban.html 2023. április 24. 10:32
[1] Hetvenezerrel csökkent a magyarok száma Szerbiában.
https://szmsz.press/2023/04/28/hetvenezerrel-csokkent-a-magyarok-szama-szerbiaban/, 2023. április 28. 13:01
[2] F. F.: Elöregedett Szerbia: Minden ötödik polgár hatvanöt évnél idősebb.
https://delhir.info/2023/03/29/eloregedett-szerbia-minden-otodik-polgar-hatvanot-evnel-idosebb/, 2023-. március 29
[3] K. P.: Délvidéken száz dolgozóra hetvenhét nyugdíjas jut, ami kedvezőbb arány, mint Szerbiában.
https://delhir.info/2023/04/10/delvideken-szaz-dolgozora-hetvenhet-nyugdijas-jut-ami-kedvezobb-arany-mint-szerbiaban/
[4] F. F.: Szerbia lakosságának csaknem fele egyedül él.
https://delhir.info/2023/04/26/szerbia-lakossaganak-csaknem-fele-egyedul-el/
[5] F.F.: Szerbiában háromszor több abortuszt végeznek el, mint amennyi gyermek jön világra? https://delhir.info/2023/03/22/szerbiaban-haromszor-tobb-abortuszt-vegeznek-el-mint-amennyi-gyermek-jon-vilagra/
[6] F. F.: A fiatalok elvándorlása miatt Szerbia évente átlagosan 960 millió eurót veszít, de semmit sem tesz a folyamat megállítása érdekében.
https://delhir.info/2023/03/06/a-fiatalok-elvandorlasa-miatt-szerbia-evente-atlagosan-960-millio-eurot-veszit-de-semmit-sem-tesz-a-folyamat-megallitasa-erdekeben/
[7] Több mint félmillió lakatlan lakást számoltak össze a népszámláláson. https://szmsz.press/2023/05/18/tobb-mint-felmillio-lakatlan-lakast-szamoltak-ossze-a-nepszamlalason/, 2023. május 18. 18:43
[8] F. F.: A szerbiai és délvidéki falvak elöregedése és megüresedése (1.) https://delhir.info/2023/05/16/mi-lesz-a-meguresedett-falvak-sorsa/
[9] A szerbiai és délvidéki falvak elöregedése és megüresedése (2.). https://delhir.info/2023/05/17/mi-lesz-a-meguresedett-falvak-sorsa-2/
[10] F. F. : „Szerbia már jó ideje nem az élelmiszerek országa”
https://delhir.info/2023/05/03/nem-kellett-volna-termofoldeket-ajandekozni-az-araboknak-szerbia-mar-jo-ideje-nem-az-elelmiszerek-orszaga/
[11] Uo.
[12] 15,1 százalékra csökkent az infláció.
https://szmsz.press/2023/05/15/151-szazalekra-csokkent-az-inflacio/, 2023. május 15. 10:02, és (Tanjug) U Srbiji inflacija u aprilu 0,7 odsto, međugodišnja inflacija 15,1 procenat [Szerbiában az infláció áprilisban 0,7 százalék, az évközi 15,1 százalék]. https://www.euronews.rs/biznis/biznis-vesti/87186/u-srbiji-inflacija-u-aprilu-07-odsto-medugodisnja-inflacija-151-procenat/vest, 2023. május 12. 13:58
[13] Az idei év első két hónapjában hárommilliárd dinár volt a költségvetési hiány.
https://szmsz.press/2023/04/04/az-idei-ev-elso-ket-honapjaban-harommilliard-dinar-volt-a-koltsegvetesi-hiany/, 2023. április 4. 17:18
[14] Vojislav Guzina: Javni dug preti [Államadósság fenyeget]. Danas, 2023. május 12. 11.
[15] (Beta) Ötvenegy százalék a GDP-arányos közadóság. Magyar Szó, 2023. május 10. 5.
[16] M.O.: Javni dug od marta 2020 raste 117 evra u sekundi [A közadósság 2020 márciusa óta 117 euróval növekszik másodpercenként]. Danas, 2023. április 11. 18.
[17] Beta – a 15-ös jegyzetben.
[18] Vojislav Guzina – a 14-es jegyzetben.
[19] Lásd M.O. írását a 16-os alatt
[20] Uo.
[21] (Beta) Nem változott Szerbia adósságosztályzata. Magyar Szó, 2023. április 13.
[22] Szerbiának van legnagyobb aranytartaléka a régióban. https://www.vajma.info/cikk/gazdasag/8751/Szerbianak-van-legnagyobb-aranytartaleka-a-regioban.html 2023. április 24. 10:32
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése