A magyar kormány egyre aktívabb az űriparban, de az eredmények még váratnak magukra

 

2023. június 19.

Jó reggelt kívánunk!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Az új űrkorszak: nemzetbiztonság és hatalmas üzlet – Űr és NER, 1. rész
• A Pegasus szárnyán terjednek a kémszoftverek Európában: Magyarország a leggyengébb láncszemek egyike
• „Nem én loptam szét az országot” – Csintalan Sándor, aki a Fidesz után újból belépett az MSZP-be

Az új űrkorszak: nemzetbiztonság és hatalmas üzlet – Űr és NER, 1. rész
Az új űrkorszak kezdetén vagyunk, a következő időszakban alapvető szuverenitási kérdés lesz, milyen űrképességei vannak egyes országoknak. Ugyanakkor komoly üzleti lehetőségeket is rejt az űripar: a ma négy-ötszázmilliárd dolláros iparág a következő évtizedekben a többszörösére nőhet. Ez a piac most születik, még lehet befolyásolni, kik legyenek a főszereplők. A magyar kormány is egyre aktívabb a területen.

A Pegasus szárnyán terjednek a kémszoftverek Európában: Magyarország a leggyengébb láncszemek egyike
Több mint egy éve kezdte meg munkáját az Európai Parlamentben a Pegasus és az azzal egyenértékű megfigyelő kémszoftverek használat vizsgáló bizottság, amely mandátuma lejártával most jelentésben összegezte megállapításait, amelyet a plenáris ülés is elfogadott. Kiderült, hogy Magyarország az egyik leginkább érintett tagállam.

„Nem én loptam szét az országot” – Csintalan Sándor, aki a Fidesz után újból belépett az MSZP-be
Bonyolult életút az övé. A KISZ-ből indult, az MSZP egyik vezetője volt a kilencvenes években, aztán az elmúlt húsz évben különböző – először fideszes, majd megtért fideszes – médiumok showmanjaként láthattuk. Most visszatért anyapártjához, és lapunknak adott interjújában értékelte az országot és élete fordulatait.

Eurostat: Májusban 21,9 százalék volt a magyar infláció, továbbra is messze a legrosszabb az EU-ban
A KSH 21,5 százalékos adatához képest az Eurostat szerint 21,9 százalékos volt Magyarországon az éves infláció májusban. Ez továbbra is messze a legrosszabb eredmény, az utolsó hely, az eggyel jobb lengyel-cseh adat 12,5 százalékos, vagyis majdnem a fele, de jobb, mint az áprilisi 24 százalék. Az uniós átlag 7,1 százalék, az euróövezetben 6,1 százalék.

Akkumulátorgyárak: Nem akar újabb botrányos közmeghallgatást a debreceni polgármester
Debrecen városvezetése szűk körű beszélgetést tartott a nemrégiben bejelentett újabb kínai akkumulátorgyár, az Eve Power beruházásának közelében lévő városrészben. Információink szerint a polgármester azt mondta a rendezvényen, hogy nem akar hasonló jeleneteket látni, mint amilyenek a másik kínai akkugyár, a CATL januári közmeghallgatásain voltak. Egy új kormányrendelet szerint már nem kötelező a személyes részvétel az ilyen eseményeken, de a Társaság a Szabadságjogokért szerint alapjogot sért, ha megfosztják ettől a lakosságot.

„Azt nem lehet mondani, hogy én teljesen mást hozok, mert arra nem lesz tömegtámogatottság” – társadalomkutatók a NER leválthatóságáról
Nem hagy nyomot a Fidesz támogatottságán Európa legnagyobb inflációja és a csökkenő reáljövedelmek. Jelentős foglalkozási csoportok komoly érdeksérelmeket szenvednek el, de a tiltakozások nem kapcsolódnak össze, és általában kifáradnak. A hatalmas erőforrásokból működtetett politikai propaganda folyamatosan átkeretezi azokat a jelenségeket, amelyek a gyenge kormányzati teljesítmény következményei is, de ezen túl más okoknak is kell lenniük a Nemzeti Együttműködés Rendszerének stabilitása és az ellenzéki politikai mobilizáció gyengesége mögött. Erről beszélgetett podcastunkban két szociológus, Gerő Márton és Kovách Imre.

Szegénységben élő gyermekek rossz fogakkal, leromló iskolafogászat
Drasztikusan csökkent a százéves magyar iskolafogászat ellátási szintje, mára már többnyire csak szűrnek a csoportos iskolafogászati vizsgálatokon – mondta Szőke Judit címzetes egyetemi docens, gyerekfogorvos. A másik nagy problémának azt tartja, hogy hároméves kor alatt nincs szervezett ellátás. Egy társadalmi különbségeket is vizsgáló tanulmány szerint az öt-hat éves gyerekek tejfogainak állapota alapján Magyarország az európai uniós rangsor utolsó negyedében van.

Az EP szívesen látná Ukrajnát a NATO-ban és az EU-ban, a Fidesz nem foglal állást
Ukrajna NATO- és EU-tagságát is szorgalmazzák az Európai Parlament képviselői, akik szerint háborús bűntettként kell kezelni a kahovkai gát felrobbantását. Kiderült az is, hogy az egymással kiélezett belpolitikai vitákat folytató lengyel kormánypárt és ellenzék Ukrajna ügyében közös nevezőn van.

Kibertámadások a megújuló energiaforrások ellen: európai félelmek a háborús káoszban
Egyre nagyobb gondot jelent a kiberbiztonság a nyugati áramszolgáltatók számára. Ágazati vezetők szerint az ukrajnai háború megnövelte a kockázatokat – főleg a megújuló energiaforrások esetében. Az ok az, hogy ezek a források jobban digitalizáltak és összekapcsolódnak. Ezért az ágazatnak sürgősen szüksége van kibervédelmi szakemberekre.

Molnár Piroska: Ez a pálya felkarol, a munka átsegít a nehéz helyzeteken
Minden jelentős díjat, szakmai elismerést megkapott, amivel ezen a pályán elismerhetik egy színész művészetét. Sokáig tanított, azt mondja, a pályakezdőkben is ott vannak a jövő Darvas Ivánjai, Bessenyei Ferencei, Máthé Erzsijei. A Szabad Európa podcastsorozatában, a Szelfiben Molnár Piroska, a nemzet színésze volt a vendég.

Amit még tudni érdemes
Orbán repülőútja Toszkánába: bírói utasításra mégis nyomoznia kell az ügyészségnek (444)
A feljelentést elutasító ügyészségi határozatot a Budai Központi Kerületi Bíróság hatályon kívül helyezte, ennek lehetőségét csak nemrég vezették be EU-s nyomásra, hogy a korrupciós ügyekben.

„Mintha egy őrült, vak kocsis hajszolná a lovakat” – igazgatók a státusztörvényről (Válasz Online)
A lap iskolaigazgatókat kérdezett arról, hogy milyen változásokat hozhat az intézmények és a gyerekek életébe, ha a státusztörvény elfogadásának hatására több ezer pedagógus beadja a felmondását.

Több millió eurós kár érte a magyar tudományos kutatást, és ez még csak a kezdet lehet (G7)
Az EU vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi aggályainak törvényi rendezése nem történt meg, így ezen intézmények valószínűleg nem vehetnek majd részt a 2024-25-ös Erasmus- és Horizont-programokban. A kár mindenképpen sok millió euróra tehető, de a magyar tudományos kutatásfejlesztés és innováció szempontjából felbecsülhetetlen.

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org