Jogsérelmek (2.)

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (286.)

 
Május 10.
„Szerb Spárta”

  

Szenttamás 1848-49 évi hősies védelmének jele – Szenttamás polgárai – írja a kőtömbön
Emlékmű – emlékeztető a hős napokra, amikor Szenttamás a „Szerb Spárta” elnevezést kapta

– Szenttamáson emlékhelyet állítottak az 1848/49-ben a magyar szabadságharc ellen küzdő szerb csapatoknak, akik a Délvidék legdurvább etnikai leszámolását hajtották végre, teljesen kiirtva Szenttamás magyar és zsidó lakosságát.
Mint ismeretes, a magyar szabadságharc idején a szerb felkelők sok száz magyar civilt mészároltak le, a fejeikből a város főterén egy piramist is felállítottak a visszaemlékezések szerint. […]
1848. június 22-én Szenttamáson a helyi és környékbeli szerb felkelők tettlegesen bántalmazták a magyar lakosokat, rablásokat és egyéb erőszakos cselekményeket követtek el. […]
Ennek a történelmi eseménynek állítottak mos emléket Szenttamáson, azon a településen, ahol a Szerb Haladó Párt (SNS) mellett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is a hatalom részét képezi és az ő beleegyezésük is kellett a város területén hivatalos körülmények között felavatott emlékhely kialakításához.
A magyar áldozatok emlékét gyalázó emlékmű a Makszim Gorkij téren, az Újvidéki út és a Doszitelj Obrádovity utca kereszteződésében található, nem messze a Ferenc-csatorna hídjától. Azt, hogy pontosan mikor avatták fel az emlékhelyet vagy, hogy azt ki készíttette, nem nyilvános. Annak avatásáról egyetlen szerb vagy magyar nyelvű médiaház sem számolt be. Ám beszédes, hogy a szobor még nem szerepel a szenttamási köztéri szobrok jegyzékében[1] sem, vagyis nemrég került kihelyezésre.
A VMSZ nem az első alkalommal árulja el azt a közösséget, amelytől a saját politikai felhatalmazását kapta, hiszen mint az ismert néhány éve megszavazták, hogy Vajdaság tradicionális zászlaja az a stilizált lobogó legyen, amelyet a szerbek ’48/49-ben használtak, amikor a magyar falvakat koncolták fel, de megszavazták Délvidék elcsatolásának napját is „Vajdaság” hivatalos ünnep napjának.
Majd ezek után még ők tiltakoznak, amikor valaki rajtuk kéri számon a délvidéki magyarság rohamos és tömeges fogyását – írja a Délhír portál[2].

Nem lehet persze megtagadni a többségi szerb lakosságtól, hogy azoknak és olyan emlékművet állítson, amilyet csak akar. Kérdés azonban hogy, mennyire szolgája ez a békés együttélés ügyét, a „történelmi csúcson lévő szerb-magyar barátságot”?
A szenttamási „emlékművön” azt írja, hogy a helység polgárai állították. Megkérdezték-e a helyi magyar lakosságot, hogy mi a véleménye, mit gondol erről?
A szenttamási magyarok is állítsanak emlékművet a szerbek által 1948-ban lemészárolt lakosságnak?

Május 15.
Szerb nemzetgyűlés

Pásztor István, a VMSZ elnöke haladó- (volt radikális-) párti tisztségviselők körében (Ótos András felvétele)

A tartományi parlament épületében ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a karlócai szerb nemzetgyűlés 175. évfordulójáról, amelyen jelen volt többek között Igor Mirović tartományi kormányfő, Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, stb.
Az 1848. május 15-én, Karlócán megtartott nemzetgyűlés során kikiáltották a Szerb Vajdaság megalakítását, amely a tartományban élő szerbség egyik jelentősebb ünnepe is egyben. Igor Mirović ez alkalommal hangsúlyozta, hogy ez az 1848. május 15-ei nap egyike azon dátumoknak, amelyek megváltoztatták a történelem menetét, és örök időkre bevésték magukat a nemzetek emlékezetébe.
– Ezeknek a dátumoknak előtörténetük van, magukban foglalják a több nemzedéken keresztül folyó, évszázados küzdelmeket. Népünknek csak egyetlen célja volt: a Szerb Vajdaság megalakítása. Ez a döntés koronázta meg a szabadságért és a más népekkel való egyenjogúságért folytatott, évszázados küzdelmet – mondta Mirović[3].

A VMSZ képviselői 2018. június 19-én megszavazták a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket. Kiemelt jelentőségű lett május 15-e is, mivel 1848-ban ekkor történt a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően[4]. A Véemeszesek ezzel (is) megalázták a választóikat és a magyar közösséget[5].

Május 29.
„(Apró) győzelem”

 

 

Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közleménye[6] „(apró) győzelemről” számol be Bácsgyulafalván.
A párt közbenjárására „Bácsgyulafalva HK Tanácsa (prosperálók + haladók) meghozta azt a döntést, amivel követelik Zombor Város Községi Tanácsától, lásson hozzá a magyar felirat kihelyezéséhez”.
A közleményhez mellékelték Borsos Máriának, a helyi közösség tanácsa elnökének aláírásával ellátott, Zombor város közigazgatásához intézett május 22-ei „követelést”, miszerint a testület „egyhangú döntést hozott” Bácsgyulafalva helység „magyar nyelven, fehéren világító szavakkal való kiírásáról”, a már kihelyezett szerb nyelvű helységnév „folytatásában”.
– Kérjük a Városi Tanácsot, amennyiben lesz pénz a város költségvetésének átütemezése után, hogy lásson hozzá ehhez – áll az átiratban.
A VMDK közleményében azt írja, hogy „a költségvetési MÓDOSÍTÁST”, és a „HA MARAD PÉNZ”, részt meg felejtsétek el! Ha volt pénz az egyikre (mármint a helységnév szerb nyelven való kihelyezésére – B. A.), VAN PÉNZ a másikra is! Semmilyen diszkriminációt nem tartunk elfogadhatónak! Addig fogunk a „nyakukra járni”, míg az kint nem lesz (a magyar nyelvű helységnév – B.A.)!

Bácsgyulafalva helyi közösségi tanácsa másmilyen döntést nem is hozhatott volna. Egyrészt, mert jogsértés történt, mivel a helység nevét – a hatályos törvények értelmében – elmulasztották szerb és magyar nyelven egyszerre kihelyezni. Másrészt, a testület még jobban maga ellen hangolta volna a helyi magyar (72,36 százalékos – a 2011. évi népszámlálási adatok szerint[7]) többségű lakosságot.
Most a zombori Városi Tanácson van a lépés.
 

Zombor város (szerb nyelvű, cirill betűs) Alapszabálya 6. cikkének 2. bekezdésében ezt írja: „A város területén egyenrangú hivatalos használatban van a latin írás, valamint a magyar nyelv és írás is, az Alkotmánnyal, a törvénnyel és a város alapszabályával összhangban”[8].
Az alapszabály idézett rendelkezéséből azonban vajmi kevés, vagy éppenséggel semmi sem valósul meg a gyakorlatban.
Amint az idézett dokumentum is tanúsítja, a hatósági szervek között a kommunikáció szerb nyelven és cirillírással történik. A Helyi Közösség Tanácsának elnöke latin betűkkel ugyan, de szerbül írja alá a nevét. Ezek szerint, vagy nem tud magyarul írni, vagy gond lehet a nemzeti identitásával (is).

Már 2020-ban voltak olyan jelek, hogy „Zomborból eltűnik a magyar nyelv”[9].
– Zombor város honlapjáról[10] „egyik napról a másikra – magyarázat vagy indoklás nélkül – eltűnt a latin betűs közlés”. Ebből arra lehet következtetni, hogy latin betűs tájékoztatás ugyan volt, de magyar nyelvű nem!
A város hivatalos prezentációja kizárólag szerb nyelven és cirill betűvel készül, annak ellenére, hogy a lakossága többnemzetiségű. A szerbeken kívül – a honlap adatai szerint – 27 nemzeti közösség tagjai élnek itt, magyarok, horvátok, bunyevácok…
Hogyan lehetséges az, hogy senki eddig nem vette fel a többnyelvűség alkalmazását és nem követelte az anyanyelvű tájékoztatás biztosítását a város hivatalos honlapján? Vannak-e Zomborban magyar képviselők, magyar pártok egyáltalán?
Az egykori magyar járási székhelyen már nincsen, aki a mindenkori hatalomtól számon kérje még a nyelvhasználati jogok tiszteletben tartását se? A nyelvi jogok megvonásának elfogadása az asszimilálás biztos útja – írtam három évvel ezelőtt[11].
Mivel foglalkozik egyáltalán a Magyar Nemzeti Tanács és a nyelvhasználati bizottsága?

 

BOZÓKI Antal

__________
[1] Spomenici [Emlékművek]. https://ekas.rs/arhitektura-i-religija/spomenici/?fbclid=IwAR3q4J_xbGhoJ_LYr2qbY-8UGAYsnDx9tRzkrHO8Pitd-7z4GM-o05SwXcU
[2] Szenttamás: VMSZ-es városvezetés engedélyével avattak magyar etnikai tisztogatások előtt tisztelgő emlékművet. (admin) https://delhir.info/2023/05/10/szenttamas-vmsz-es-varosvezetes-engedelyevel-avattak-magyar-etnikai-tisztogatasok-elott-tisztelgo-emlekmuvet/
[3] F. D.: Tiszteletben, egyenjogúságban Magyar Szó, 2023. május 17. 10., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5238/vajdasag_ujvidek/286000/Tiszteletben-egyenjog%C3%BAs%C3%A1gban-tartom%C3%A1nyi-korm%C3%A1ny-%C3%BCnneps%C3%A9g.htm, 2023. május 17. 10:30 >> 2023. május 18. 11:52
[4] v-ár: Történelemóra a parlamentben. https://www.magyarszo.rs/hu/3708/kozelet_politika/185019/T%C3%B6rt%C3%A9nelem%C3%B3ra-a-parlamentben.htm, 2018. június 19. 20:47 >> 2018. június 22. 17:33
[5] Bővebben lásd a „Történelmi bűntett” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11239, 2018. július 7.
[6] (VMDK) További (apró) győzelem Bácsgyulafalván. https://www.facebook.com/groups/2008057006104864/posts/3528089220768294/?notif_id=1685388095865297&notif_t=group_post_mention&ref=notif, 2023. május 29. 18:25
[7] Bácsgyulafalva. Etnikai összetétel. https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1csgyulafalva
[8] Скупштина града [Városi Képviselő-testület]. Статуг града Сомбора [Zombor város Alapszabálya], бр. [szám] 010-1/2019-1, 2019. február 12. https://www.sombor.rs/dokumenti-organa-grada/statut-grada-sombora/
[9] Lásd a Trianon és a VMSZ (Zomborból eltűnik a magyar nyelv), https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12645, 2020. június 2., vagy
https://delhir.info/2020/06/02/zomborbol-eltunik-a-magyar-nyelv/, 2020. június 6.
[10] Град Сомбор. https://www.sombor.rs/

[11] Lásd a 9-es alatti írást.