2023. június 16.
Jó reggelt kívánunk!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:
- Semjén magánakciója lehetett a kárpátaljai magyar foglyok menekítése, még a kormányban sem tudhattak róla
- Csomagolási szövetség: Háromszázalékos inflációs hatása lehet a hulladékdíjak emelésének
- Rendkívüli előkészületek után kezdik ma a státusztörvény parlamenti tárgyalását
Semjén magánakciója lehetett a kárpátaljai magyar foglyok menekítése, még a kormányban sem tudhattak róla
Semjén Zsolt olyannyira maga intézte az Orosz Ortodox Egyházzal a
tizenegy kárpátaljai magyar hadifogoly kiszabadítását és Magyarországra
hozatalát, hogy erről sem a külügyminisztériumban, sem a
Miniszterelnökségen nem tudtak, emiatt komoly felháborodás van kormányon belül az akcióval kapcsolatban – mondta több, egymástól független forrás.
Csomagolási szövetség: Háromszázalékos inflációs hatása lehet a hulladékdíjak emelésének
A csomagolással kapcsolatos díjemelések a nemzetgazdaság szinte
valamennyi ágazatát érintik, a szervezet szerint az élelmiszer- és az
italipar együtt a csomagolószer-felhasználás hatvan százalékát teszi ki.
A kormány júliustól két–tízszeresére emelte a csomagolóanyagok
hulladékkezelési díját, emiatt szinte minden élelmiszer drágább lesz.
Rendkívüli előkészületek után kezdik ma a státusztörvény parlamenti tárgyalását
Információink szerint július 4-én vagy 7-én lehet a státusztörvény zárószavazása, az általános vitája pedig pénteken kezdődik a parlament rendkívüli ülésén.
Turisták, a pártok vendégei, de még fizetett szakértői sem mehetnek be
az Országházba. Közben a Kossuth téren tüntetés lesz, megpróbálnak olyan
hangosak lenni, hogy az ülésteremben is meghallják.
Párizs több pénz helyett újragondolná az EU kiadásait
Az uniós költségvetési kiadások növelése nem lenne összeegyeztethető a
tagállami államháztartások konszolidálásával, ezért a többéves
keretköltségvetés félidős revíziója során minden olyan kiadást felül kell vizsgálni,
amely nem illeszkedik az EU stratégiai céljaihoz – szögezte le Bruno Le
Maire francia pénzügyminiszter a több lapnak, köztük a Szabad Európának
adott interjújában.
Adományboltból próbálják pótolni gyermekotthonok, iskolák, kórházi osztályok alapszükségleteit
Az orosz–ukrán háború kitörése óta érezhetően visszaesett az emberek
adományozási kedve. Eközben a mélyszegények mellett még soha ennyi
államilag fenntartott szociális szervezet nem fordult a civilek által
működtetett adományboltokhoz segítségért. Körkép a kecskeméti adományboltokról és az egyre több, szegénységben élő család gondjairól.
Szankciók Belarusz ellen: alig talál fogást az Európai Unió
Mivel a két éve elcsalt választás és az azt követő leszámolások miatt
már vezetett be szankciókat a Lukasenka-rendszer ellen az EU, az
ukrajnai háború kitörésekor egy kivéreztetett gazdaságon kellene újabb,
korlátozás alá vonható területet találni. Ahol lehetne, az nem tetszik a
déli államoknak. Egyebek mellett erről beszélgettünk állandó brüsszeli
tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal a Messziről jött ember című podcastsorozatunk legfrissebb részében.
Gumibottal többször mellbe ütött, bakanccsal hasba rúgott egy katonanőt felettese egy szolnoki kiképzésen
Nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség egy tavaly őszi szolnoki kiképzés
miatt, ahol két katonanő is sérüléseket szenvedett – tudta meg a Szabad
Európa. A honvédségnél ugyanakkor az érintetteket próbálják meg ellehetetleníteni, csakúgy, mint azt a jogász tisztet, aki szexuális zaklatás miatt jelentette fel parancsnokát.
Két indiai érdeklődő maradt a Dunaferr-re, a többieket kizárták
Hármat kizártak a felszámolás alatt álló Dunaferr acélipari vállalat
maradéka iránt érdeklődő öt jelentkező cégből, így két indiai vállalat
maradt versenyben. Előbbiek közül az ukrán érdeklődő kizárási indoka az volt, hogy nem érkezett meg időben a nemzetbiztonsági előminősítő eljárás eredménye.
„Már nem is érdekes az egész” – Rainer M. János történész Nagy Imre és a Fidesz viszonyáról
65 éve, 1958. június 16-án végezték ki az ’56-os forradalom
miniszterelnökét, Nagy Imrét. Ennek kapcsán kérdeztük a korszak
történész-kutatóját a Fidesz és Orbán Viktor Nagy Imre-értékelésének
változásairól. Rainer M. János vezette az 1956-os Intézetet, a
forradalom két évtizeden át önállóan működő legfontosabb kutatóműhelyét,
amelyet Orbán Viktor végzett ki egy kormányhatározattal 2019-ben, miután már 2010, a Fidesz újbóli kormányra kerülése óta az Országos Széchényi Könyvtár egyik osztályaként működött.
Amit még tudni érdemes
Megszorításokból jeles: idén kevesebbet költ oktatásra az Orbán-kormány, mint 2010-ben (Népszava)
Idén történelmi mélypontra csökkentek az egészségügyre és az oktatásra
fordított költségvetési kiadások, és jövőre sem lesz sokkal jobb a
helyzet.
Magyarország kimarad egy fontos európai programból (Index)
Magyarország – az EU-tagállamok közül egyedüliként – nem szándékozik
csatlakozni az Európai Startup Nemzetek Szövetsége (ESNA) nevű
szervezethez, amely az induló vállalkozásoknak nyújt támogatást, a
kormány ugyanis nem ért egyet annak egyik irányelvével.
Veszélyben az EU-pénzek: a kormány nem teljesíti ezt a brüsszeli elvárást (24.hu)
Eddig úgy tűnt, hogy a kabinet számára fontos ügy az EU-s helyreállítási
alap forrásainak megszerzése, ám júniusban olyat lépett, amit nehéz
lesz kimagyarázni az Európai Bizottságnál. Annyira szűk a 2024-es
költségvetés mozgástere, hogy a kormány egyelőre nem tartja be ígéretét,
és az extraprofitadókat mégsem vezeti ki jövőre.
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése