Oktatáskutató: Gyerekfelügyeletben gondolkodik a kormány minőségi oktatás helyett

 

2023. július 14.

Jó reggelt kívánunk! 
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Oktatáskutató a státusztörvényről: „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára”
• Közelebb hozta a háború Ukrajnát a NATO-hoz, de távol is tartja
• Így segítik hatalomban tartani a Fideszt a félelemkeltő kampányok
  

Oktatáskutató a státusztörvényről: „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára”
Miért beszélnek tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétesésében? Miért racionális lépés a státusztörvény egy olyan kormánytól, amelyik nem minőségi oktatásban, hanem gyerekfelügyeletben gondolkodik – ahogy egyébként a társadalom nagy része is – a XXI. században? Lannert Judit oktatáskutatót kérdeztük, aki több kutatást is végzett a magyar oktatás emberierőforrás-szükségletéről.

Közelebb hozta a háború Ukrajnát a NATO-hoz, de távol is tartja
Svédország tagsága egy ideig még ütőkártya lehet a török elnök kezében – mondja tudósítónk a katonai szövetség vilniusi csúcstalálkozóját értékelve. Az ukrán államfő csalódottan, de mégsem üres kézzel távozott, Oroszország és Kína pedig feljebb került a fenyegető tényezők listáján.

Így segítik hatalomban tartani a Fideszt a félelemkeltő kampányok
A magyar kormány legalább 2015 óta folyamatosan olyan kampányokat folytat, amelyekkel azt sugallják, hogy valamilyen komoly veszély fenyegeti az országot. A veszély többnyire kívülről érkezik (migránsok, Brüsszel, háború), de egyre több a belső fenyegetés is, legyen az a baloldal vagy épp az „LMBTQ-propaganda”. A kormány egyre határozottabban kommunikálja, milyennek tartja az ideális magyart, miközben a társadalom jelentős része nem felel meg nyilvánosan kommunikált elvárásainak.

A zöldhatáron vagy a kerítést létrával leküzdve hozzák át az embereket – Így dolgoznak az embercsempészek
Zsúfolt személyautóban, kisbusszal, teherautóval, sőt utánfutón szállítják át a határon a Nyugatra igyekvő illegális határátlépőket. A magyar területen ingázó embercsempészek egy fuvarért minimum négy-ötszáz, maximum kétezer eurót kapnak, így egy menekült célba juttatásáért 50–150 euró a gázsijuk. A bandák 1500–4500 eurót kérnek egy embertől azért, hogy Törökországból eljuttassák Nyugatra. Négy vármegye – Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád és Tolna – jogerős bírósági ítéletei, hatósági válaszok és név nélkül nyilatkozó informátorok tájékoztatása alapján vizsgáltuk, hogy hogyan működnek az embercsempészek a magyar határon.

Mészáros Lőrinc hároméves unokája is földtulajdonos lett Alcsút-Hatvanpusztán
Nemrég írtunk arról, hogyan bővült a miniszterelnök édesapjának alcsút-hatvanpusztai birtoka. A hatalmas ingatlant körülvevő területek jelentős része évek óta Mészáros Lőrinc és családja kezében van. A földhivatali adatok szerint már nemcsak az egykori felcsúti polgármester és gyermekei tulajdonolnak itt földeket, hanem a legfiatalabb Mészáros-generáció is a földbirtokosok közé lépett Alcsút-Hatvanpusztán.

Recski sárlavina: teljes a bizonytalanság, hogy hogyan és mire használhatják fel a félmilliárdos állami segítséget
Sem a recski sárlavina károsultjai, sem a polgármester nem tudja még, milyen segítséget kaphatnak a kormány által elkülönített ötszázmillió forintból az érintettek. A helyiek úgy tudják, meglévő házuk felújítása, új ház vásárlása vagy a bérlakásprogramban való részvétel a három lehetőség, de az egyelőre nem világos, hogy ezt ki és hogyan dönti el, és mekkora értékben valósul meg.

A tervezettnél sokkal drágábban építheti meg Sopronnál a közúti alagutat a Duna Aszfalt
Információink szerint akár nagyságrendileg 12 milliárd forinttal is többe kerülhet majd a Sopronnál épülő elkerülő út alagútjának megépítése. A minisztérium közölte: zajlik a szerződés újratárgyalása. Mészáros Lőrinc egyik cégének szerződését is újratárgyalják, novemberben 17 milliárd pluszpénzt kaphatnak egy vasúti fejlesztésre.

Koszovó csökkenti a rendőri jelenlétet az ország szerb többségű részén, újabb választások jönnek
A koszovói kormány bejelentette, hogy negyedével csökkenti az adminisztratív épületekhez vezényelt különleges rendőri erők létszámát az ország szerb többségű északi részén, s új polgármester-választást ír ki négy településen. A cél a feszültség enyhítése a szomszédos Szerbiával.
 
Amit még tudni érdemes
Amit látunk, az a Pintér-éra vége (Telex)
Egy ideje már Pintér Sándor közvetlen környezetében is beszédtéma, hogy a belügyminiszteri poszton változás várható, utódként pedig legújabban Gulyás Gergely nevét emlegetik.

A szlovákok és a csehek még futnak az orosz kémbankban ragadt pénzük után, az Orbán-kormány mélyen hallgat a 74 milliárdról (Népszava)
A cseh és szlovák kormány sem került közelebb ahhoz, megkapja az orosz pénzintézetben maradt milliárdjait. És meglehet, nemcsak kiváltságait tarthatja meg az orosz bank menedzsmentje, hanem az exkluzív budapesti székházát is.

A sárlavina előtt is ismert volt a villámárvízveszély a NER-közeli bányánál, a hatóságok mégsem vették komolyan (24.hu)
Alapvető problémákat nem vettek figyelembe a recski kőbánya engedélyezésénél, így például azt is tudni lehetett, hogy a faluban képes ennyi eső lezúdulni, mégsem készült fel erre senki.

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org