Shaip Kamberi az albán nemzeti közösség jogairól
Shaip Kamberi (Foto: FoNet/Ljiljana Stojanović)
A Szerbiában élő magyar kisebbség helyzetének alakulásról, jogainak érvényesüléséről legtöbbször a Vajdasági „Magyar” Szövetség vezető tisztségviselőitől (Pásztor István pártelnöktől és Kovács Elvira alelnöktől), valamint a Magyar Nemzeti Tanács irányítása alatt lévő, hamisan közszolgálatinak titulált, a gyakorlatban pártalapú sajtóból szerzünk tudomást. Szakmai és tudományos kutatás ezen a téren nem folyik, így csak a politikusok szubjektív, leginkább optimista, a valóságtól távol álló értékelései jutnak el a nyilvánossághoz.
Ezeknek a lényege, hogy az országban a nemzeti kisebbségi jogok területén minden a legnagyobb rendben van, azok a „legmagasabb európai mércéknek” is megfelelnek, miközben a papíron/törvényekben ugyan meglévő jogok a mindennapi életben gyakran nem valósulnak meg, vagy éppen sérülnek.
A többi szerbiai nemzeti kisebbség jogainak érvényesülésébe pedig vajmi kevés betekintésünk van.
Az albán nemzeti közösség helyzetéről leginkább Shaip Kamberi, a szerb parlament bujanovaci képviselőjének, egyébként a Demokratikus Akció Párt [Partija za demokratsko delovanje – PDD] elnökének[1] parlamenti felszólalásaiból, nyilatkozataiból értesülünk. Ezekből az derül ki, hogy bizony problémák vannak az albánok jogérvényesítése területén is.
Ezeknek a lényege, hogy az országban a nemzeti kisebbségi jogok területén minden a legnagyobb rendben van, azok a „legmagasabb európai mércéknek” is megfelelnek, miközben a papíron/törvényekben ugyan meglévő jogok a mindennapi életben gyakran nem valósulnak meg, vagy éppen sérülnek.
A többi szerbiai nemzeti kisebbség jogainak érvényesülésébe pedig vajmi kevés betekintésünk van.
Az albán nemzeti közösség helyzetéről leginkább Shaip Kamberi, a szerb parlament bujanovaci képviselőjének, egyébként a Demokratikus Akció Párt [Partija za demokratsko delovanje – PDD] elnökének[1] parlamenti felszólalásaiból, nyilatkozataiból értesülünk. Ezekből az derül ki, hogy bizony problémák vannak az albánok jogérvényesítése területén is.
A bujanovaci (Bujanovačke nevű) szerb nyelvű városi portál írása[2] szerint Shaip Kamberi augusztus 30-án reagált Ana Brnabić szavaira a Bledi Stratégiai Forumon (BSF, augusztus 28-29), aki az albánoknak azt üzente, „ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”, hogy „legyünk boldogok, hogy élünk”!
Kamberi szerint a miniszterelnök azt üzente, hogy a Preševó-völgyi albánoknak „vannak jogaik”, mivel senki nem „gyilkolja” őket, a koszovói szerbeknek pedig nincsenek (jogaik).
– Ez Szerbia kettős mércét alkalmazó hivatalos kisebbségi politikájának a folytatása és az alapvető jogok megvonása a kisebbségektől, miközben a saját (szerb – B.A.) kisebbsége számára Koszovón olyan mércék létrehozására törekszik, amelyek egyetlen országban sem léteznek – mondta Kamberi.
– Amikor a biztosított és alkalmazott jogokról van szó, a helyzet egészen más, mint ahogy Brnabić állítja. Szerbia továbbra is az egyetlen ország a Balkánon, ahol törvény tiltja a nemzeti szimbólumok nyilvános használatát. (Kamberi korábban javasolta a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény[3] 16/2 szakaszának módosítását[4], miszerint a nemzeti kisebbségek nemzeti szimbólumai és jelei „nem lehetnek azonosak más ország szimbólumaival és jeleivel”[5].)
Szerbiában a legalacsonyabb a (nemzeti) kisebbségek részvétele a közéletben és a döntéshozatalban, a megkülönböztetési politika miatt, ami évtizedek óta folyik. A közigazgatásban, a közintézményekben és a polgárok számára fontos szervezetekben az albánok részvétele vagy szimbolikus, vagy nem is létezik – tette hozzá Kamberi.
– Ugyanaz a Szerbia, amelyik akadályozza a (nemzeti) kisebbségek egyenrangú és részarányos integrációját a saját területén, Koszovón rákényszerítette a szerbeket, hogy elhagyják az intézményeket – fogalmazott az albán képviselő.
– A albánokról szóló politikai vélemény itt továbbra is olyan, mint a balkáni háborúk előtt. Brnabić asszony: Miért nem látogatta meg egyszer sem Batajnicát és más szerbiai helyeket, ahol az albánok tömegsírjai voltak? – kérdezte Kamberi.
Kamberi szeptember 18-án kérdést intézett Aleksandar Vučićhoz: „Ha a szerbek használhatják a nemzeti zászlót a régióban, miért vonják meg az albánoktól ezt a jogot Szerbiában?”[6]
Kamberi szerint a miniszterelnök azt üzente, hogy a Preševó-völgyi albánoknak „vannak jogaik”, mivel senki nem „gyilkolja” őket, a koszovói szerbeknek pedig nincsenek (jogaik).
– Ez Szerbia kettős mércét alkalmazó hivatalos kisebbségi politikájának a folytatása és az alapvető jogok megvonása a kisebbségektől, miközben a saját (szerb – B.A.) kisebbsége számára Koszovón olyan mércék létrehozására törekszik, amelyek egyetlen országban sem léteznek – mondta Kamberi.
– Amikor a biztosított és alkalmazott jogokról van szó, a helyzet egészen más, mint ahogy Brnabić állítja. Szerbia továbbra is az egyetlen ország a Balkánon, ahol törvény tiltja a nemzeti szimbólumok nyilvános használatát. (Kamberi korábban javasolta a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény[3] 16/2 szakaszának módosítását[4], miszerint a nemzeti kisebbségek nemzeti szimbólumai és jelei „nem lehetnek azonosak más ország szimbólumaival és jeleivel”[5].)
Szerbiában a legalacsonyabb a (nemzeti) kisebbségek részvétele a közéletben és a döntéshozatalban, a megkülönböztetési politika miatt, ami évtizedek óta folyik. A közigazgatásban, a közintézményekben és a polgárok számára fontos szervezetekben az albánok részvétele vagy szimbolikus, vagy nem is létezik – tette hozzá Kamberi.
– Ugyanaz a Szerbia, amelyik akadályozza a (nemzeti) kisebbségek egyenrangú és részarányos integrációját a saját területén, Koszovón rákényszerítette a szerbeket, hogy elhagyják az intézményeket – fogalmazott az albán képviselő.
– A albánokról szóló politikai vélemény itt továbbra is olyan, mint a balkáni háborúk előtt. Brnabić asszony: Miért nem látogatta meg egyszer sem Batajnicát és más szerbiai helyeket, ahol az albánok tömegsírjai voltak? – kérdezte Kamberi.
Kamberi szeptember 18-án kérdést intézett Aleksandar Vučićhoz: „Ha a szerbek használhatják a nemzeti zászlót a régióban, miért vonják meg az albánoktól ezt a jogot Szerbiában?”[6]
A társadalmi hálón közölt jegyzetében Kamberi idézte Vučićot, aki (szeptember 15-én) a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napjának ünneplése alkalmából (amit a délvidéki iskolákban is kötelezően ünnepeltetnek) azt mondta, „a mi népünknek egy a nyelve és a zászlója”.
– Élhetünk sok országban, de szerb családi- és utónevünk és zászlónk van” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök a Nišben tartott ünnepségen.
– Ugyanez a helyzet nálunk is, elnök úr – üzente Kamberi.
– Öt országában élünk, de továbbra is egy nemzet vagyunk – mi albánok vagyunk. Ugyanaz a zászlónk. A nyelvünk is ugyancsak egy. Miért gondolja akkor, hogy egyes jogok csak a szerbeket illetnek meg? Miért büntetik az albánokat, amikor a nemzeti szimbólumaikat használják? A Preševó-völgyi albánoknak miért nem ismerik el az anyanyelv-használati jogot az állami szervekben? – kérdezte Kamberi.
Az albán képviselő Pristinában találkozott Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, akinek elmondta, hogy a bosnyák Egyesült Völgy – Demokratikus Akció Párt [Ujedinjena dolina – SDA Sandžak] képviselőivel öt, köztük a nemzeti jelképek használatáról szóló törvény módosítását javasolták[7].
Az albán kisebbség számára ugyanis nem engedélyezik az Albán Köztársaság zászlójának nemzeti szimbólumként való használatát. A szabálysértési bíróság pénzbüntetésre ítélte Ragmi Mustafa tanácselnököt és az albán nemzeti tanácsot [Savet Albanaca] az albán nemzeti zászló kitűzése miatt 2021. november 28-án, az albánok nemzeti ünnepe, a Zászló Napja alkalmából[8].
– Élhetünk sok országban, de szerb családi- és utónevünk és zászlónk van” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök a Nišben tartott ünnepségen.
– Ugyanez a helyzet nálunk is, elnök úr – üzente Kamberi.
– Öt országában élünk, de továbbra is egy nemzet vagyunk – mi albánok vagyunk. Ugyanaz a zászlónk. A nyelvünk is ugyancsak egy. Miért gondolja akkor, hogy egyes jogok csak a szerbeket illetnek meg? Miért büntetik az albánokat, amikor a nemzeti szimbólumaikat használják? A Preševó-völgyi albánoknak miért nem ismerik el az anyanyelv-használati jogot az állami szervekben? – kérdezte Kamberi.
Az albán képviselő Pristinában találkozott Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, akinek elmondta, hogy a bosnyák Egyesült Völgy – Demokratikus Akció Párt [Ujedinjena dolina – SDA Sandžak] képviselőivel öt, köztük a nemzeti jelképek használatáról szóló törvény módosítását javasolták[7].
Az albán kisebbség számára ugyanis nem engedélyezik az Albán Köztársaság zászlójának nemzeti szimbólumként való használatát. A szabálysértési bíróság pénzbüntetésre ítélte Ragmi Mustafa tanácselnököt és az albán nemzeti tanácsot [Savet Albanaca] az albán nemzeti zászló kitűzése miatt 2021. november 28-án, az albánok nemzeti ünnepe, a Zászló Napja alkalmából[8].
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta[9] hírügynökség, az N1 televízió[10], a Danas[11] nevű belgrádi napilap, az Autonomija[12] vajdasági polgári portál és a naslovi net portál[13] is. De nem a magyar nyelvű irányított „közszolgálati” sajtó, se a magukat függetlennek nevező internetes portálok.
A magyar közösség tagjainak nem kell tudni, hogyan küzdenek az albán képviselők és az albán nemzeti tanács a közösségi jogokért? A VMSZ-es képviselők és a Magyar Nemzeti Tanács tagjai talán végre elszégyellnék magukat?
BOZÓKI Antal
__________[1] Šaip Kamberi. https://www.istinomer.rs/akter/saip-kamberi/
[2] Kamberi: Brnabić nam je poručila da budemo srećni sto smo živi [Kaberi: Brnabić azt üzente, legyünk boldogok, hogy élünk]. https://bujanovacke.co.rs/2023/08/30/kamberi-brnabic-nam-je-porucila-da-budemo-srecni-sto-smo-zivi/
[3] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉS SZABADSÁGAINAK VÉDELMÉRŐL. A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám, Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/03. szám – Alkotmányos Alapokmány és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/09. szám – másik törvény, 97/13. szám – AB és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[4] N. Stevanović: Kamberi traži izmenu zakona: Albanska zastava na zgradi Opštine tokom cele godine [Kamberi követeli a törvény módosítását: Egész évben albán zászló a község épületén]. https://bujanovacke.co.rs/2023/02/07/kamberi-trazi-izmenu-zakona-albanska-zastava-na-zgradi-opstine-tokom-cele-godine/, 2023. február 7.
[5] Lásd a 3-as alatti törvényt.
[6] Kamberi Vučiću: Ako Srbi mogu da koriste nacionalnu zastavu u zemljama regiona, zašto je Albancima to pravo uskraćeno u Srbiji [Kamberi Vučićnak: Ha a szerbek használhatják a nemzeti zászlót a régióban, miért vonják meg az albánoktól ezt a jogot Szerbiában]. https://bujanovacke.co.rs/2023/09/18/kamberi-vucicu-ako-srbi-mogu-da-koriste-nacionalnu-zastavu-u-zemljama-regiona-zasto-je-albancima-to-pravo-uskraceno-u-srbiji/, 2023. szeptember 18.
[7] Uo.
[8] N. Stevanović: Sud kaznio Mustafu i Savet Albanaca zbog isticanja albanske zastave. https://bujanovacke.co.rs/2023/02/24/sud-kaznio-mustafu-i-savet-albanaca-zbog-isticanja-albanske-zastave/, 2023. február 24.
[9] (Beta) Dvostruki standardi Srbije [Szerbia kettős mércéje]. Danas, 2023. augusztus 31. 8.
https://www.danas.rs/vesti/politika/saip-kamberi-predsednik-srbije-primenjuje-dvostruke-standarde-u-vezi-isticanja-nacionalnih-zastava/, 2023. szeptember 18. 18:15
[10] Kamberi: Brnabić poručila Albancima da budemo srećni
što smo živi [Kamberi: Brnabić azt üzente az albánoknak, legyünk boldogok, hogy
élünk]. https://n1info.rs/vesti/kamberi-brnabic-nam-je-porucila-da-budemo-srecni-sto-smo-zivi/,
2023. augusztus 30. 12:40
[11] Lásd a 9-es jegyzetben.
[12] Kamberi: Predsednik Srbije primenjuje dvostruke standarde u vezi isticanja nacionalnih zastava. https://autonomija.info/kamberi-predsednik-srbije-primenjuje-dvostruke-standarde-u-vezi-isticanja-nacionalnih-zastava/, 2023. szeptember 18.
[13] Lásd az 5-ös alatti írást.
[11] Lásd a 9-es jegyzetben.
[12] Kamberi: Predsednik Srbije primenjuje dvostruke standarde u vezi isticanja nacionalnih zastava. https://autonomija.info/kamberi-predsednik-srbije-primenjuje-dvostruke-standarde-u-vezi-isticanja-nacionalnih-zastava/, 2023. szeptember 18.
[13] Lásd az 5-ös alatti írást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése