Egyre súlyosabb aggodalommal tölti el a NATO-t a mélyülő magyar-orosz kapcsolat

 

2023. október 20.

Jó reggelt kívánunk! 
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Az Orbán–Putyin-találkozó miatt összeültek a NATO-tagállamok budapesti nagykövetei
• Magyar EU-pénzek: valami készülődik Budapest és Brüsszel között
• Mérgezett ajándék: miért fájhat az új európai médiatörvény a magyar kormánynak?
  

Az Orbán–Putyin-találkozó miatt összeültek a NATO-tagállamok budapesti nagykövetei
Csütörtök reggel találkoztak a NATO-tagországok budapesti nagykövetei. A svéd diplomáciai képviselet vezetőjével kiegészült egyeztetés apropóját az adta, hogy mára egyre súlyosabb aggodalommal tölti el a szövetségeseket Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal. „Ha jogos biztonsági aggályaink vannak, elvárjuk, hogy komolyan is vegyék” – mondta David Pressman nagykövet a Szabad Európának.

Magyar EU-pénzek: valami készülődik Budapest és Brüsszel között
Egyértelműen felgyorsultak az egyeztetések az Európai Bizottság és a magyar kormány között a pénzek lehívásának útjában álló problémák megoldásáról, és a kölcsönösen visszafogott retorika ellenére több részterületen is komoly előrelépés történt. A hangsúly hosszú szünet után visszakerült a feltételességi eljárás szupermérföldköveinek teljesítésére.

Mérgezett ajándék: miért fájhat az új európai médiatörvény a magyar kormánynak?
Alig titkoltan a magyar médiahelyzet ihlette azt az új európai uniós törvénytervezetet, amely a tömegtájékoztatás szabadságát hivatott biztosítani. A szerkesztői szabadság, a közmédia védelme és a hirdetési piac versenyhelyzete mellett az óriásplatformok önkényét is célba veszi a tervezet. Egyebek mellett erről is beszélgettünk friss podcastunkban állandó brüsszeli tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal.

Bulgária megvédi az orosz gáztranzit megadóztatását, Magyarország és Szerbia választ ígér
Szófia megvédte a döntését az országon áthaladó orosz gázra kivetett új adóról. Eközben Magyarország és Szerbia – amelyek a moszkvai szállításra támaszkodnak – megfogadták, hogy válaszolnak a szerintük ellenséges lépésre.

Jogerős ítélet: nyilvánosak az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei
Fél év után született meg a jogerős ítélet, amely szerint az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei közérdekű adatnak minősülnek, nem vonatkozik rájuk az üzleti titok védelme. Hiába érhető el egy kormányzati honlapon a szerződés, a mellékleteket nem töltötték fel, pedig ebből derül ki, hogy mennyit kapnak az államtól a következő 35 évben Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe.

Nem biztos, hogy lezárult a pilismaróti kavicsbányaügy – vélik a helyi civilek
A bányaügy nincs még lezárva, a kormányhivatalnál folyik a környezetvédelmi engedélyezési eljárás, amely a vállalkozó kérésére szünetelés alatt állt – adta hírül a tervezett pilismaróti bánya ellen küzdő helyi szervezet, a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület.

Legyen tisztán listás választás Budapesten? Ezt válaszolták a kérdésre a pártok
Fodor Gábor vetette fel egy nemrégiben megjelent véleménycikkben, hogy állítsák vissza a tisztán listás választást a Fővárosi Közgyűlést illetően. Az ötletről megkérdeztük a pártokat.

Az iráni nőké az idei Szaharov-díj
A Mahsza Amini és meggyilkolása nyomán megalakult iráni Nők, élet, szabadság mozgalom kapta idén a Szaharov-díjat, az Európai Parlament legkiemelkedőbb emberi jogi kitüntetését – alig néhány héttel Nargesz Mohammadi bebörtönzött iráni nőjogi aktivista Nobel-békedíja után.
 
Amit még tudni érdemes
Tempósan bővülnek a NER vagyonlerakói (G7)
A portál számításai szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én. Ez a 2022-es 68 ezer forintos hazai GDP 4 százaléka. A 41 tulajdonosnál koncentrálódó vagyon így a magyar gazdaság nem csekély szeletét fedi le.

Hárommilliárd forintnál is többet fizettek ki a vagyonkezelő alapítványok vezetőinek (24.hu)
A lap utánajárt, hogy igazak-e azok a vádak, amelyek szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumai és felügyelőbizottságai kifizető helyként funkcionálnak. Mindössze négy olyat találtak, amelyekben a vezető tisztségviselők – vagy legalábbis közülük többen – nem vesznek fel fizetést, ám előfordul az is, hogy havi 2,5 millió forint az átlagos tiszteletdíj.

Tovább nőtt a külföldi egyetemeken tanuló magyar fiatalok száma, tavaly már 16 ezernél is több diák járt kinti felsőoktatási intézménybe (Népszava)
Elsősorban a színvonalasabb képzések és a jobb karrierlehetőségek miatt. 

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org