A társulatok átköltöztek a „csipkegyárba”, ahol áldatlan körülmények között azóta is végzik a munkájukat, legjobb tudásuk és tehetségük szerint, de méltatlan körülmények között. Színpadra a Jadran mozi igencsak romos épületében állnak, ami – mint öt évvel ezelőtt írtuk – nem színház, hanem légópince. A magyar társulat előadásait azonban – kivéve, ha nem szórakoztató, táncos darabról van szó – tucatnyi, legfeljebb 20-30 néző látja. Valószínűleg ez is volt a cél, a magyar kultúra elsorvasztása Szabadkán.
Egy
dolog nem változott az elmúlt bő száz év alatt Szabadkán: továbbra is
szeretjük a megalomán projekteket. Egy a bökkenő, hogy míg a 21.
században évtizedekbe telik mire befejezzük őket, addig elődeink egy-két
év alatt felépítettek olyan épületeket, mint a Zsinagóga vagy a
Városháza. Mi viszont tizenöt év alatt képtelenek vagyunk egy felújítást
befejezni, amire kitűnő bizonyíték a Szabadkai Népszínház épületének
esete.
A permanens felújítás
Az
1854-ben épült szabadkai Népszínház épülete az egyik legrégebbi épület
volt a városban. Latabár Endre, Blaha Lujza léptek itt színpadra, a
szállodában Vajda János költő vendégeskedett, a színházban sokszor
megfordult Kosztolányi Dezső és Csáth Géza. Ezért is (volt) fontos az
épület.
Öt évvel ezelőtt írtuk
Ez nem színház, hanem légópince
Lehangoló
azonban, hogy a Szabadkai Népszínháznak otthont adó egykori Jadran mozi
ma már egy „elhanyagolt légópincére” hasonlít, aminél a közönség és a
színészek is többet érdemelnek.
A BALK a szabadkai városházán úgy értesült, hogy a tervek szerint a Szabadkai Népszínház „új épületet” kap.
Az igazság az, hogy ígéretek eddig is voltak, ám azok több évtizede nem teljesültek.
A magyar színházi kultúra pedig továbbra is mostohagyermek Szabadkán. Vagy talán nem?
A
színház kálváriája Ljubiša Ristić avantgárd rendező igazgatói
kinevezésével kezdődött 1985-ben, noha az épület állaga már korábban is
hagyott kívánnivalót maga után. Vannak, akik emlékeznek még rá, hogy már
a hetvenes években is folyamatos volt a felújítás (iránti vágy).
A
koszovói születésű Ristić igazgató úr – aki nemrégiben még a
kormányközeli Pink Televízióban vendégeskedett – a „multikulturális”
színházpolitika jegyében a magyar és a szerb társulatot összevonta,
aminek eredményeként a magyar társulatból rövidesen szinte senki nem
maradt. Akkor a hagyományokon alapuló színházat értő és igénylő közönség
teljesen elidegenedett a Szabadkai Népszínháztól.
A
kamarateremben 2006-ban volt az utolsó előadás. Az épület bontása az
akkori magyar városvezetés (Kucsera Géza volt a polgármester) és a
Vajdasági Magyar Szövetség, valamint Lovas Ildikó, akkori városi
művelődési tanácsos vezényletével zajlott. Akkor az épület főhomlokzatát
őrizték csak meg, a hat oszloppal, valamint a beltérben a kamaraterembe
és a nagyterembe vezető lépcsőt és előteret.
A bontás elleni tiltakozást és petíciót 5000 ember írta alá, népszavazást követelve, ezt azonban elvetette az önkormányzat.
A szabadkai zsinagóga felújításával is évtizedeket kellet várni, amíg végül
a magyar állam nem nyúlt a zsebébe (Forrás: BALK)
A
társulatok átköltöztek a „csipkegyárba”, ahol áldatlan körülmények
között azóta is végzik a munkájukat, legjobb tudásuk és tehetségük
szerint, de méltatlan körülmények között.
Színpadra a Jadran mozi
igencsak romos épületében állnak, a magyar társulat előadásait azonban –
kivéve, ha nem szórakoztató, táncos darabról van szó – tucatnyi,
legfeljebb 20-30 néző látja. 2024-et írunk.
Milliók röpködtek – euróban, téglák tűntek el, százezrével
Amikor
2007-ben megkezdődött a bontás, valamivel több mint 3 millió euró állt
rendelkezésre. A megállapodás szerint a költségeket 45-45 százalékban a
tartomány és a köztársaság költségvetéséből biztosították, az építési
költségekre 10 százalékot kellett előteremtenie a városnak minden
felújítási fázishoz.
Az akkori számítások szerint 24 millió euróra
lett volna szükség, hogy a munkálatok befejeződhessenek, a színház
működni kezdjen.
A Vajdasági Újságírók Független Egyesületéhez
tartozó VOICE portál legutóbbi közérdekű adatigénylésére az a válasz
érkezett, hogy eddig mintegy 2,1 milliárd dinárt (cirka 18 millió euró)
költöttek az épület rekonstrukciójára, 2023 elején pedig további 1,155
milliárd dináros (közel 10 millió euró) közbeszerzést írtak ki, ami már
meghaladta a 27 millió eurót, és tudni lehetett, hogy ez az összeg sem
lesz elég a befejezéshez – ezzel kapcsolatban 36 millió eurónál tartunk.
Az
első szerződést a színház felújítására vonatkozó projektdokumentációról
még 2003 február 12-én írták alá, vagyis 21 évvel ezelőtt. Már ebben a
dokumentumban közösséget vállalt a Szerb Köztársaság, vagyis az ország, a
tartomány és a város a közös finanszírozás érdekében.
A végleges
dokumentumot 2006. december 21-én írták alá. Ebben az áll, hogy a
beruházás értéke 24 millió euró, a munkálatokat pedig 2010-ig befejezik.
Mondani
sem kell, nem fejezték be. Kiemelt jelentőségű beruházássá viszont csak
2016-ban nyilvánították, azóta mondható folyamatosnak a támogatása, de
közben a járvány, a gazdasági válság ismét közbeszólt a munkálatok
dinamikájába.
A Népszínház más szögből, amelyből jobban látszik, hogy mekkora
a felújításnak nevezett pusztítás mértéke, Műemlékvédelemről szó sincs!
Első
körben az elképzelés az volt, hogy 17 500 négyzetméternyi hasznos
terület lenne az épületben, amelyből 500 négyzetmétert kiadtak volna.
A
Szabadság tér felé 29, a Korzó felé 24 méter magas épületet terveztek.
Később azonban a városi képviselő-testület ülésén arra kérték a
projektvezetőt és a beruházót, hogy tervezze és gondolja át az épület
magasságára vonatkozó elképzeléseit.
2008-ban az építkezés a gazdasági válság miatt megállt, de erről hivatalos döntés csak 2011-ben született.
Két
évvel később döntöttek a beruházás folytatásáról, Szabadka város pedig
átvette a Népszínháztól a beruházó szerepét. Ekkor derült ki, hogy 2007.
és 2013. között összesen 486 millió dinárt költöttek az épületre a
tartományi és a köztársasági költségvetésből, a városi pénzekkel együtt
pedig 553,4 millió dinárt.
A
magasságot ekkor 22,43 méterre csökkentették a Szabadság tér felől és
18,3 méterre a Korzó felől. Az összterületet 17.500-ról 14.200
négyzetméterre csökkentették, 500 helyett pedig 4.700 négyzetmétert
szántak kommerciális, vagyis bérbe adható területnek.
Döntöttek arról is, hogy három helyett két terem lesz: a nagy 550 hellyel és a koncertterem 450 férőhellyel.
A Jadran mozi pusztuló épülete, amelyben a légópince van.
Közel három évvel ezelőtt, tehát 2021-ben sikerült odabiggyeszteni elé
I. Péter szobrát, a miheztartás végett, a szerb-magyar barátság jegyében.
Kapcsolódó cikk
A SZOBROK ÉLETE: Szabadkán leleplezték I. Péter szerb/jugoszláv király szobrát, jó lesz orientációs pontnakA
módosítások 8 millió eurós megtakarítást jelentettek akkor. Azonban
ebből sem lett semmi. Közben a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar
Szövetség került hatalomra a városban, a tartományban és köztársasági
szinten is.
Szintén a VOICE adatai szerint 2014 és 2022 között
összesen 1,55 milliárd dinárt költöttek a színházra, ami jóval több,
mint amennyit eredetileg terveztek.
Amikor pénz volt, akkor számos
gond övezte a kivitelezést – két esetben is meg kellett semmisíteni a
közbeszerzést, a legutóbbira több mint két éven át vártunk. Közben pedig
a már felépített épületrészek folyamatosan mentek tönkre.
A
2010-es év folyamán került nyilvánosságra a Szabadkai Népszínház
épületének bontása során eltűnt 400 ezer régi tégla esete. Ezeket az
épület helyreállítása során kellett volna visszaépíteni, de az akkori
kivitelező, a Panongrad telephelyéről szőrén-szálán eltűntek, mindössze
egy jelképes mennyiség maradt ott – mutatóba.
A Népszínház
igazgatónője bűnvádi feljelentést tett az ügyben, a bírósági tárgyalás
befejeződött, és megszületett az elmarasztaló ítélet is, de az
indoklásból kimaradt, hogy hová tűntek valójában a téglák, írta akkor a
Magyar Szó.
Az Ígéretek Földje
Már
a beruházás legelején, amikor még nagyobb termekről és kisebb
kommerciális tartalomról beszéltünk, mindenki arra a kérdésre várta a
választ, ki tartja majd fenn ezt az épületet, hiszen a helyi színháznak
erre nincs kerete.
A legutóbbi megállapodás szerint a költségek 60
százalékát a tartománynak, 40 százalékát pedig a városi önkormányzatnak
kell biztosítania. Remélhetőleg egy részét a bérleti díjakból.
Ana
Brnabić kormányfő 2020-ban járt Szabadkán, akkor azt ígérte, hogy a
Népszínház 2021-re elkészül. Később Igor Mirović tartományi kormányfő
2023 szeptember elsejét, majd 2023 decemberét, végül 2024 tavaszát
emlegette végső dátumként.
Kapcsolódó cikk
https://balk.hu/2024/03/20/szabadkai-nepszinhaz-felujitas/ Jelenleg az épület felújításának 8/2-es
fázisa zajlik. Bemenni az épületbe nem lehet, a magyarázat szerint a
munkálatok jellege miatt. A költségek 500 millió dinárral nőttek, 1,6
milliárd dinárra, a kivitelezés ideje pedig 240 nap helyett 390 napra.
A
városi költségvetésből 2024-ben végül 1,7 milliárd dinárt írtak elő a
Népszínház épületének befejezésére. A 2025-ös évre 643,5 millió dinárral
tervez az önkormányzat, ebből fejeznék be a koncerttermet. A
költségvetésből az is kiderül, hogy 2015 óta a jövő évivel egyetemben,
4,3 milliárd dinárt költöttek a Népszínház épületének felújítására,
vagyis több mint 36 millió eurót.
Az átadást április 22-re ígérték
egy hónappal ezelőtt. Hogy azért-e, mert a fővárosi választásokat
eredetileg április 28-ára tervezték, nem tudni. Hamarosan kiderül,
hiszen ha ez is kampányfogás, akkor az átadásra minden bizonnyal május
végéig kell várnunk, hiszen a belgrádi választásokat közben június
másodikára csúsztatták át.
A magyar társulatnak pedig igyekeznie
kell, hiszen a 400-500 fős termeket meg is kell tölteni: egyelőre úgy
tűnik, hogy ezt legfeljebb egy-két vidám, operettjellegű előadással
lehet csak elérni. Mert a húsz év alatt, amíg a politikusok a grandiózus
színházépítéssel voltak elfoglalva, Szabadkán csaknem 20 ezerrel
csökkent a lakosság, és 13 ezerrel a magyarok száma.
Mini közvélemény-kutatás
Az
alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi,
és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini
közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával
ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás
névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a
tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán
hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
Ha
nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb
válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el
gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást
követően kerül a listára.
Több évtizedre volt szükség a Szabadkai Népszínház felújítására, vagy inkább elpusztítására, nézőpont kérdése.
Vajon átadják-e a Szabadkai Népszínházat május végén?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése