Oldalak

2024. május 29., szerda

Tükröm, tükröm, zsebtükröm...

 Az MNT nem tud és nem is akar, meg se próbál segíteni a nemzeti közösségi problémák felismerésében és megoldásában!

Ez szabad ország, senki nem kényszeríthet, hogy
a saját fejeddel gondolkodj, ha ezt nem akarod.
[Ovo je slobodna država, ne može vas nitko natjerati
da mislite svojom glavom, ako to ne želite.]
Ismeretlen


Tómó Margaréta a Családi Kör – és a Sajtószabadság Alapítvány külmunkatársa Zsebtükör – Érvényesülnek-e a jogaink? címmel[1] (május 19-én) írt a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) február 1-n indított „Zsebtükör nevű alkalmazásának gyakorlati hasznosulásáról”[2].
– A Zsebtükör applikáció működtetése az MNT-nek a Hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájában vállalt feladata. Célja, hogy segítse a vajdasági magyar közösség kisebbségi jogainak érvényesítését, a magyar nyelvhasználatot a hivatalos eljárásokban.
A Zsebtükör mobilalkalmazás elsősorban lehetővé teszi a jogsértések dokumentálását és bejelentését – egyszerűen és gyorsan, akár anonim módon is. Ezen túl pedig elérhetővé teszi a kisebbségi jogokra vonatkozó információkat is, rendszerezi és kereshetővé teszi az adatbázist – írja a testület hivatalos honlapján[3].

A Zsebtükör februári aktiválása, vagyis bevezetése óta összesen hét (!! – B.A.) bejelentés érkezett az MNT-hez az applikáción keresztül, telefonon vagy e-mailben, tudta meg Tómó Margaréta Fremond Árpádtól, a Magyar Nemzeti Tanács elnökétől.
– A nyelvhasználati sérelmek kapcsán megkeresésünk pillanatában az MNT-nek nem volt egyetlen eljárásrendje sem, az, hogy a bejelentésből lesz-e eljárás, kizárólag a sérelem jellegétől és a bejelentő igényeitől, szándékától függ. A beérkezett kérelmeket az MNT hivatala előzetesen áttekinti, mérlegelve az MNT tanácsának és a bejelentést tevőnek a törvényekben meghatározott felhatalmazásait. Amennyiben az ügy eljárást igényel, kiválasztják a bejelentést tevő személlyel ezek közül a legcélravezetőbbet – írja az idézett cikkben.

Tómó Margaréta három konkrét (anya)nyelvhasználati sérelemről számol be.
Az egyik szerint Tőke Jánosnak a Családi Kör hetilap főszerkesztőjének, a Szabad Magyar Szó közéleti portál szerkesztőjének „a szerb útlevél készítésekor igen kellemetlen élményben volt része, ugyanis a helyi rendőrségen (vélhetően Zentán – B.A.) közölték vele, csakis a szerb nyelv betűkészlet áll az ügyintéző rendelkezésére, így hiába szerepel a családtagjának a neve magyarul az anyakönyvben, a Tőkéből Teke lett az új útlevélben”.
– Tőke János a Zsebtükör alkalmazás segítségével jelentette az esetet a Magyar Nemzeti Tanácsnak, s néhány levélváltás (!? B.A.) után úgy döntöttek, hogy eljárást kezdeményeznek a belügyminisztérium ellen. Az esetet jelentették (nem panaszt tettek? – B.A.) a köztársasági ombudsmannak, ő levelet írt a belügyminisztériumnak, annak pedig tizenöt nap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon” – közli Tómó Margaréta.

Az írás alapján meg lehet állapítani, hogy Tőke János esete a rendőrséggel még folyamatban van. Az illetékes szervek úgymond leveleznek egymással, ami eltarthat egy ideig. Az írásból nem derül ki, hogy akkor Tőke esetében az MNT kezdeményezett-e eljárást a belügyminisztérium ellen és milyet, vagy csak „az esetet jelentették a köztársasági ombudsmannak”?
– Időközben az is kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Tanács egy másik személy nevében is eljárást indított a köztársasági ombudsmannál a belügyminisztérium és a Szabadkai Rendőrkapitányság ellen annak kapcsán, hogy az illető útlevele nem az anyakönyvi kivonatban szereplő magyar nyelvű adatok alapján készült el, hanem szerb nyelven került kiadásra – írja Tómó Margaréta.
Ebben az esetben sem derül ki a cikkből, hogy mi lett a végkifejlet, az „eljárás” eredménye?

Tómó Margaréta arról is beszámolt, hogy „szerkesztőségüket felkereste egy személy, aki amiatt tett panaszt a Zsebtükör alkalmazáson keresztül, hogy Csóka község önkormányzati hivatalos honlapjának kétnyelvűnek kellene lennie, de az csak szerb nyelven olvasható”. (Továbbra is[4].)
– Hivatalunk felkereste az önkormányzatot, ahol azt a választ kaptuk, hogy az érvényben levő létszámstop miatt nem tudnak alkalmazni hivatalos fordítót, csakis külső munkatárssal dolgoznak. Amint nyílik rá lehetőség, alkalmaznak majd hivatalos fordítót az önkormányzaton belül, nemcsak a weboldal, hanem más hivatalos dokumentumok fordítása végett is. Tisztelettel: a Magyar Nemzeti Tanács Hivatala – hangzott az MNT válasza.
– Az illető ezután megkérdezte az MNT-t, hogy ezt a választ ők most elfogadták, vagy tesznek lépéseket, hogy ne sérüljenek a kisebbségi jogok, de erre a hivatal már nem reagált, vagyis úgy tűnik, hogy Csókán tovább folytatódik a kisebbségi jogok semmibevétele – olvasható az idézett írásban.

Az MNT Hivatalának viszonyulása és a válasza ebben az esetben is elfogadhatatlan. Az MNT csak a postás szerepét játssza. A panasztevőnek egyszerűen továbbította a csókai önkormányzat ugyancsak, „nesze semmi, fogd meg jól” válaszát. Ebben ugyanis azt írja, hogy „a létszámstop miatt nem tudnak alkalmazni hivatalos fordítót, csakis külső munkatárssal dolgoznak”. 

Ezek szerint Csókán nemcsak a weboldal, de más hivatalos dokumentumok fordítását sem végzik! Csókán sem akarják alkalmazni a hivatalos nyelvhasználati törvényt! Elárulták magukat! Fordítót is alkalmazhatnának külső munkatársként! Persze, ha lenne erre akarat!


A három eset alapján arra lehet következtetni, hogy a „helyi rendőrségek” nem alkalmazzák, még csak műszakilag sincsenek felkészülve az 1991-ben (!!) hozott és többször módosított hivatalos nyelv- és íráshasználati törvény alkalmazására! Az MNT még arra sem volt képes – az előző elnök Hajnal Jenő se Fremond Árpád elvtársak elnöksége alatt –, hogy az ún. nyelvhasználati törvény 2018. évi módosításait[5] beépítse a honlapján közreadott fordításba (ott még az 2010. évi szöveg szerepel[6])! Egyáltalán, hogy lehetett/lehet így dolgozni?!
Azt is meg lehet állapítani, hogy az MNT-tisztségviselőnek egyáltalán nincsen betekintése az említett törvény gyakorlati alkalmazásába. Ebből pedig az következik, hogy nem végzik a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényből[7] eredő feladataikat!

Nem fogadható el az – egyébként figyelemfelkeltő, fontos és a közösségi jogérvényesítéshez útmutató – írás szerzőjének a következtetése, miszerint „az is igaz, hogy nem mindig tud a Magyar Nemzeti Tanács segíteni a probléma megoldásában”. (Az írásból nem derül ki, hogy a többi négy bejelentéssel mi történt.)
A végkövetkeztetés az lehetne, hogy az MNT nem tud és nem is akar, meg se próbál segíteni a nemzeti közösségi problémák felismerésében és megoldásában!

Az MNT-nek nem csak nyitottnak kellene, hogy legyen a jogsérelmek bejelentésének fogadására, de azok közvetlen felismerésére és orvoslásának követelésére is. Erre azonban nem akad(t) példa.
Az MNT-ben – amely névleg a magyar közösség önkormányzata legfőbb testülete – eddig sem fordítottak kellő figyelmet a közösségi jogok érvényesítésére, még kevésbé álltak ki a jogsérelmek elhárítása és kezelése érdekében. Ezen a viszonyuláson – amint az idézett írásból is látszik – a Zsebtükör program sem fog változtatni!
Fremond Árpádról, az MNT elnökéről már a megválasztásakor tudtuk, hogy a VMSZ (Vajdasági Magyar Szolgapárt) szürke katonája, az elhunyt Pásztor István kádere, és hogy alkalmatlan a testület elnöki tisztségének az ellátására.

BOZÓKI Antal
__________
[1] Tómó Margaréta: Zsebtükör – Érvényesülnek-e a jogaink? A Magyar Nemzeti Tanács Zsebtükör alkalmazásának gyakorlati hasznosulása. https://szmsz.press/2024/05/19/zsebtukor-ervenyesulnek-e-a-jogaink/, 2024. május 19. 14:33
[2] Zsebtükör. https://zsebtukor.mnt.org.rs/
[3] Elérhető a Zsebtükör mobil alkalmazás!
https://www.mnt.org.rs/elerheto-zsebtukor-mobil-alkalmazas
Bővebben lásd a Vajdaságban 53 százalék az őslakos (Az MNT tükre) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16129, 2024. február 9.
[4] Opština Čoka [Csóka Község]. https://www.coka.rs/
[5] ZAKON O SLUŽBENOJ UPOTREBI JEZIKA I PISAMA [TÖRVÉNY A HIVATALOS NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLATRÓL]."Sl. glasnik RS" [Az SZK Hivatalos Közlönye], 45/91, 53/93, 67/93, 48/94, 101/2005 szám – másik törvény, 30/2010, 47/2018 i 48/2018 javítás. propisi/zakon_o_sluzbenoj_upotrebi_jezika_i_pisama.html
[6] TÖRVÉNY A HIVATALOS NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLATRÓL. Az SZK Hivatalos Közlönye, 45/91., 53/93., 67/93., 48/94., 101/2005. – másik törvény és 30/2010. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[7] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám.
https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése