2024.07.13.
Vajdaságban július 10-e és 12-e közötti időszakra időzítették a képviselő-testületek megalakítását és a polgármesterek kinevezését. Szerbiában több mint húsz éve nincs közvetlen polgármester-választás, a pártok és koalíciók maguk döntenek el, kit jelölnek erre a pozícióra
Miután június 2-án megtartották a helyi önkormányzati választásokat Szerbiában, Vajdaságban július 10-e és 12-e közötti időszakra időzítették a képviselő-testületek (közgyűlések) megalakítását és a polgármesterek kinevezését. Szerbiában több mint húsz éve nincs közvetlen polgármester-választás, a pártok és koalíciók maguk döntenek el, kit jelölnek erre a pozícióra. A választók dolgát annyiban könnyítik meg, hogy általában a listavezető személy az, akit később a város vagy a község első emberének javasol a legtöbb szavazatot kapó párt. A választások éjszakáján még maga Aleksandar Vučić is beszélt a Vajdasági Magyar Szövetség eredményeiről, mintegy a saját sikeréről, a „magyar testvérekéről”, s azt mondta, hogy három vagy négy településen ők adják majd a polgármestert. Ekkor felcsillant a remény, hogy Szabadka vagy Kishegyes újra VMSZ-es vezetés alá kerüljön, másnapra azonban szerte is foszlott, mert kiderült, mindkét településen a haladók nyertek, ajándékba pedig az egyiket sem kapják meg, annyira azért nem jó a viszony.
Másodszor lett női alpolgármestere Szabadkának
Miután 2016-ban a szintén haladó Bogdan Laban helyettese Horváth Tímea, a VMSZ szabadkai szervezetének akkori elnöke lett, 2024-ben ezt a szerepet Kern Imrétől Góli Csilla vehette át. Góli, aki egyébként a VMSZ elnökségének a tagja, a kampány alatt végig ott volt Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke mögött.
Góli Csilla, a VMSZ elnökségi tagja, Szabadka alpolgármestere (Forrás: VMSZ)
Góli 1984-ben született Szabadkán, itt fejezett gimnáziumot, majd 2007-ben okleveles közgazdászként diplomázott a karlócai Ügyviteli Gazdasági Karon. 2003. szeptemberétől titkárnő, majd menedzserasszisztens, később vállalkozó volt, de olyan jelentős intézményekkel menedzselt projekteket, mint a Kosztolányi Dezső Színház, a szabadkai Közkórház, az újvidéki Munkavédelmi Intézet, a zentai Történelmi Levéltár.
Ezt követően ismét az állami szektorban helyezkedett el, a szabadkai Szabadegyetem Kft. projektmenedzsereként, 2017-ben pedig már igazgatói székbe ülhetett, a Regionális Hulladéktároló és Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaságéba. 2020 óta Szabadka Városi Tanácsának kommunális ügyekkel és fejlesztésekkel megbízott tagja volt.
Hogy tapasztalata és kiállása mit jelent majd Stevan Bakić mellett, kiderül a jövőben. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a két párt papíron ugyan koalícióban van egymással, a nagy projekteket azonban a Szerb Haladó Párt megtartja magának. Előfordult olyan is, hogy egy útátadásra külön-külön elment mindkét párt delegációja, vagyis érdemi együttműködés nemigen van helyi szinten a két párt között.
Szabadkán egyébként a városi képviselő-testület elnöki pozíciója még a VMSZ-é, ezt a szerepet Gyivánovity Róbert, a VMSZ szabadkai szervezetének elnöke tölti be, a Városi Tanácsban pedig Tót Róbert a kommunális ügyekért felel, Ercsi Hargita a turizmusért, beruházásért és nemzetközi kapcsolatokért, Bognár Pásztor Hajnalka pedig a mezőgazdaságért.
A Tisza-mente – Magyarkanizsa, Zenta, Óbecse
Magyarkanizsán nagy változás nem történt. Negyedik mandátumban is Fejsztámer Róbert lett a község elnöke, a képviselő-testület elnökét a Szerb Haladó Párt adja. Ezen az ülésen – a szabadkaival és a zentaival ellentétben, csak a korelnök beszélt szerbül, azt követően az ülés végig magyarul zajlott.
Szabadkán és Zentán, mindenki nagy meglepetésére, senki sem szólalt fel magyarul a képviselők közül, csak az ünnepélyes eskütételek zajlottak a hivatalos nyelveken. Ez már csak azért is furcsa, mert korábban teljesen természetes volt, hogy mindenki a saját anyanyelvén mondja el véleményét, amikor hozzászól az üléshez, a képviselőknek pedig a rendelkezésükre állt a szimultán fordító.
Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség nevében Zentán kifogásolta is, hogy az ülést vezető csak szerbül beszél, mert korábban nem ez volt a szokás. Zentán a magyarok lélekszáma hetven százalék körül mozog.
Zentán végül a VMSZ listavezetője, Burány Hajnalka lett a község polgármestere. A választások előtt még volt róla szó, hogy Sztantity Szebasztián ülhet bele a polgármesteri székbe, de végül a párt vezetése úgy döntött, hogy az legyen a polgármester, aki a listát vezette, mert nekik köszönhető a választási siker.
Zentán egyébként a VMSZ-nek három tanácsnoki hely jutott az ötből: Sztantity Szebasztián a turizmus, gazdaság, pénzügyek, Cipó Igor a mezőgazdaság, falvak, Bognár Zsolt pedig a művelődés és oktatás területéért felel. A haladóknak a sport és ifjúság, valamint a kommunális ügyek jutottak a koalíciós megállapodás szerint.
Óbecse is a haladók kezében maradt, a képviselő-testület elnöki pozíciója jutott itt a VMSZ listáját vezető Kiss Igornak.
Topolya és Kishegyes
Topolyán várható eredmény született, Szatmári Adrián, a VMSZ jelöltje második mandátumban is polgármestere lehet a községnek.
Kishegyes, amelyet a kampány alatt is hangsúlyozottan szeretett volna visszaszerezni magának a VMSZ, most is haladó vezetőt kapott.
Kishegyest megint nem sikerült megszereznie a VMSZ-nek. Középen a párt két legfontosabb
Míg négy évvel ezelőtt mindössze három tucatnyi szavazaton múlt, hogy a VMSZ nyerjen ebben a községben, most a szavazatkülönbség már 540 szavazatra rúgott, így nemhogy nem nyertek, de még képviselői helyet is veszítettek ebben a községben.
A polgármester Marko Lazić, a Szerb Haladó Párt jelöltje lett. A VMSZ-es Oroszi Sándor a kishegyesi képviselő-testület elnöki székébe ülhetett be.
Mi lesz négy év múlva?
Arról már a BALK-on is írtunk, hogy félő, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség a Szerbiai Szocialista Párt sorsára jut, amely, akármennyire is tagadja ezt Ivica Dačić, a Szerb Haladó Párt halálos ölelésében sorvad el.
A kisebbségi VMSZ-nek valószínűleg nem lesz ennyire drasztikus a sorsa, és nem is négy év múlva, de félő, hogy a vajdasági magyar szavazók, akik csak a saját érdekeiket, illetve a közvetlen hasznot veszik figyelembe a szavazáskor, előbb vagy utóbb inkább a haladókra adják le a voksukat.
Hiszen tulajdonképpen mindegy, hogy a VMSZ-re vagy a haladókra szavaznak, a döntések ugyanott, ugyanannál az embernél születnek meg, akkor pedig miért ne szavazzanak a „hatalmasabbra”, legalább sikerélményük is lesz.
https://balk.hu/2024/07/13/magyar-polgarmester-vajdasag-szerbia/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése