Dragana Rakić: „Pásztor Bálint meggyőzött: ő szerb, én pedig magyar vagyok”
Öreg Anna és Pásztor Bálint (Fotó: SZMSZ)
A junior Pásztor (Bálint) felszólalására a szerb parlamentben Dragana Rakić, a Demokrata Párt (DS) képviselője reagált, aki a felszólalásában elmondta „nem akarta elhinni, hogy vannak olyan tagjai a nemzeti kisebbségeknek, akiket nem zavar az »össz-szerb« nyilatkozat”[1]. – Egyszerűen lenyűgözött az, hogy Pásztor mekkora szenvedéllyel beszél erről a nyilatkozatról. Arra gondoltam, mert annyira meggyőző volt a beszédével, hogy ő a szerb, én pedig magyar vagyok – mondta a DP képviselője[2].
Ana Brnabić, a parlament elnöke figyelmeztetésben részesítette Dragana Rakićot, „mert, magyarázata szerint megsértette Pásztor Bálintot, valamint valótlanságokat állított a szerb nép közös jövőjéről szóló nyilatkozatról”[3].
Ana Brnabić, a parlament elnöke figyelmeztetésben részesítette Dragana Rakićot, „mert, magyarázata szerint megsértette Pásztor Bálintot, valamint valótlanságokat állított a szerb nép közös jövőjéről szóló nyilatkozatról”[3].
Pásztor Bálintot a távollétében a magyar közéletben szinte csaknem ismeretlen, a tavaly december 17-i választásokon (érdemtelenül) a VMSZ képviselőjévé előléptetett Bájity Borisz [Bajić Boris] helyettesítette, aki 2017 októberétől Vajdaság AT Képviselőháza főtitkárhelyettese volt, az elhunyt Pásztor István közeli munkatársa lehetett, majd 2022-ben a Véemeszes Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagja lett[4]. Még a magyar nyelv használata is gondot okozhat neki, mivel felszólásait az MNT üléseken leginkább olvassa.
Bájity [Bajić] július 29-én megpróbálta megmagyarázni (kevés sikerrel), hogy mit is akart mondani felszólalásában Pásztor Bálint: – Mi (mármint a magyarok és a szerbek – B.A.) a viszonyainkat rendeztük és sok tekintetben fejlesztettük, és mi rendben vagyunk – mondta a pártképviselő[5].
Felszólalására Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG): képviselője reagált: – Szeretném megkérdezni a kollégákat a Vajdasági Magyar Szövetségből, hogy pontosan kinek a nevében beszélnek? Az, hogy Önök megbocsátottak a volt radikálisoknak és jelenleg koalíciót alkotnak velük, nem jelenti azt, hogy minden magyar ezt akarja. És itt nem a magyarok és a szerbek viszonyáról van szó, hanem egyénekről, akik akkor létrehozták a radikális hatalmat, és akik most is itt vannak, ezekben a padokban – mondta Öreg Anna.
Bájity [Bajić] július 29-én megpróbálta megmagyarázni (kevés sikerrel), hogy mit is akart mondani felszólalásában Pásztor Bálint: – Mi (mármint a magyarok és a szerbek – B.A.) a viszonyainkat rendeztük és sok tekintetben fejlesztettük, és mi rendben vagyunk – mondta a pártképviselő[5].
Felszólalására Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG): képviselője reagált: – Szeretném megkérdezni a kollégákat a Vajdasági Magyar Szövetségből, hogy pontosan kinek a nevében beszélnek? Az, hogy Önök megbocsátottak a volt radikálisoknak és jelenleg koalíciót alkotnak velük, nem jelenti azt, hogy minden magyar ezt akarja. És itt nem a magyarok és a szerbek viszonyáról van szó, hanem egyénekről, akik akkor létrehozták a radikális hatalmat, és akik most is itt vannak, ezekben a padokban – mondta Öreg Anna.
Dr. Đođe Pavićević, a Zöld-Baloldali Front (ZLF) képviselője a felszólalásában elmondta, hogy a képviselői csoportja nem fog a Nyilatkozatra szavazni. Azt mondta, hogy „a szövege rossz Szerbiának és nem érinti a legfontosabb kérdéseket, amelyek az államot érintik”[6]. Állítása szerint a Deklaráció „szövege Aleksandar Vučić Szerbia elnöke és Milorada Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke hatalmának a megerősítését célozza” [7].
Ahmedin Škrijelj, az Egyesült Völgy – Demokratikus Akció Párt (SDA) Szandzsák képviselői csoport tagja felszólalásában azt mondta, hogy „az Össznépi Szerb Szábor Deklarációja fenyegetést jelent a Balkán békéjére és stabilitására”[8]. Megismételte, hogy „a srebrenicai bosnyákok ellen népirtás történt, és hogy ezt a tényt, amit a mérvadó nemzetközi bíróságok ítéletei megállapítottak, sem ez, sem bármilyen más deklaráció vagy rezolúció nem fog eltörölni”[9].
Škrijelj hangsúlyozta, „az SDA nem vitatja a szerb nép jogát az együttműködésre, amennyiben az együttműködés nem más népek érdekeinek, szükségleteinek és biztonságának, más országok szuverenitása és terülteti integritásának, különösen nem Bosznia és Hercegovina kárára valósul meg” [10].
– A Deklaráció elemzésekor felmerült a következtetés, miszerint ez a Deklaráció fenyegetés a Balkán békéjére és stabilitására. Amennyiben elfogadják ezt a Deklarációt, akadályt fog képezni a Nyugat-Balkán népei és államai közötti bizalom visszaállítására, különösen a bosnyákok és szerbek, Bosznia-Hercegovina és a Szerb Köztársaság között – üzente Škrijelj a szerb parlament ülésén[11].
Az SDA képviselője hangsúlyozta, hogy a Deklaráció világosan mutatja a szándékot „a nemzeti dominációra és a nagyállami projektumok megvalósítására”[12], amit nem lehet pozitív lépésként értékelni a bizalom visszaszerzése és az együttműködés kialakítása felé a régióban[13].
Škrijelj hangsúlyozta, „az SDA nem vitatja a szerb nép jogát az együttműködésre, amennyiben az együttműködés nem más népek érdekeinek, szükségleteinek és biztonságának, más országok szuverenitása és terülteti integritásának, különösen nem Bosznia és Hercegovina kárára valósul meg” [10].
– A Deklaráció elemzésekor felmerült a következtetés, miszerint ez a Deklaráció fenyegetés a Balkán békéjére és stabilitására. Amennyiben elfogadják ezt a Deklarációt, akadályt fog képezni a Nyugat-Balkán népei és államai közötti bizalom visszaállítására, különösen a bosnyákok és szerbek, Bosznia-Hercegovina és a Szerb Köztársaság között – üzente Škrijelj a szerb parlament ülésén[11].
Az SDA képviselője hangsúlyozta, hogy a Deklaráció világosan mutatja a szándékot „a nemzeti dominációra és a nagyállami projektumok megvalósítására”[12], amit nem lehet pozitív lépésként értékelni a bizalom visszaszerzése és az együttműködés kialakítása felé a régióban[13].
Ahmedin Škrijelj azt is hangsúlyozta, hogy a Deklaráció figyelmen kívül hagy néhány kulcsfontosságú jogi és politikai tényezőt, amelyek közül néhányat fel is sorolt:
– Először, Srebrenicában a bosnyák nép felett népirtást hajtottak végre. Ez a mérvadó nemzetközi bíróságok ítéleteiben meg lett állapítva. Ezt a tényt se ez, de semmilyen más deklaráció vagy rezolúció nem törölheti el.
Másodszor, a Boszniai Szerb Köztársaság nem állam, hanem a nemzetközileg elismert Bosznia és Hercegovina része.
Harmadszor, a Szerb Köztársaság többnemzetiségű ország. A Szerb Köztársaságban élő egyik kisebb létszámú nép a bosnyák is, amelyiknek nem teszik lehetővé, hogy megvalósítsa az alkotmány által garantált jogait.
Negyedszer, a Szerb Köztársaság szekuláris állam, amelyben a vallási hivatalnokoknak nem kellene részt venni az állami politika alakításában, különösen nem az olyan esetekben, mint ez a deklaráció, és abban, ami ennek a végcélja. A Boszniai Szerb Köztársaságnak mint Bosznia és Hercegovina elidegeníthetetlen részének nem lehet semmilyen állami ünnepe. Tehát az, amit a Deklaráció 29. pontja ír, nyílt támadást jelent Bosznia és Hercegovina szuverenitása és államisága ellen. A Bože pravde himnusz össz-szerb himnusszá nyilvánításával megteremtődött az alkotmány (Szerbia alkotmányának – B.A.) és a törvények felülvizsgálásának, valamint Szerbia címere, zászlója és himnusza megváltozatásának kötelezettsége. Az új címer, zászló és himnusz ki kell, hogy fejezzék Szerbia Köztársaság multietnikus jellegét, és hogy a tartalmukkal ne sértsék senki nemzeti és vallási érzéseit – hangoztatta Škrijelj[14].
Az SDA képviselője kiemelte továbbá, hogy „a kormánynak és Szerbia állami szerveinek kötelessége minden itt élő nép számára lehetővé tenni mindazt, amit a szerb néphez tartozóknak követelnek másik országokban, ideértve az alkotmányjogi státus és az általános helyzet fejlesztését, valamint az eddig biztosított jogok megvalósítását is”[15].
– Kihasználom az alkalmat és a kormány tagjainak jelenlétét, hogy emlékeztessem Önöket, a bosnyákoknak Sandžakban nem tették lehetővé, hogy megvalósítsák az alkotmányos jogukat a rendőrségben, az igazságügyben, az ügyészségen, a katonaságban, a biztonsági szolgálatokban és más állami szolgálatokban és szervekben az arányos képviseletre a lakosságban való részvételükkel összhangban. Követelem Önöktől, tegyenek sürgős intézkedéseket és hárítsanak el minden akadályt, amelyek nem engedélyezik a bosnyákoknak, hogy éljenek a jogokkal, amelyeket az Alkotmány és a törvények biztosítanak.
Végezetül, a Deklaráció bevezetőjében egyebek mellett az áll, hogy a Szerbia Köztársaság Népképviselőházának tagjai kihirdetik ezt a dokumentumot, ami arra utal, hogy minden képviselő a Deklaráció mögött áll. Szandzsák Demokratikus Akció Pártja nem fogja támogatni ennek a Deklarációnak az elfogadását. Mint ahogy mondtam, az SDA nem támogatja ennek a Deklarációnak az elfogadását. Mi nem állunk a dokumentum mögött és nem tüntethetik fel, hogy minden képviselő támogatja ezt a Deklarációt. A nevünkben ezt nem tehetik – üzente Škrijelj[16].
– Először, Srebrenicában a bosnyák nép felett népirtást hajtottak végre. Ez a mérvadó nemzetközi bíróságok ítéleteiben meg lett állapítva. Ezt a tényt se ez, de semmilyen más deklaráció vagy rezolúció nem törölheti el.
Másodszor, a Boszniai Szerb Köztársaság nem állam, hanem a nemzetközileg elismert Bosznia és Hercegovina része.
Harmadszor, a Szerb Köztársaság többnemzetiségű ország. A Szerb Köztársaságban élő egyik kisebb létszámú nép a bosnyák is, amelyiknek nem teszik lehetővé, hogy megvalósítsa az alkotmány által garantált jogait.
Negyedszer, a Szerb Köztársaság szekuláris állam, amelyben a vallási hivatalnokoknak nem kellene részt venni az állami politika alakításában, különösen nem az olyan esetekben, mint ez a deklaráció, és abban, ami ennek a végcélja. A Boszniai Szerb Köztársaságnak mint Bosznia és Hercegovina elidegeníthetetlen részének nem lehet semmilyen állami ünnepe. Tehát az, amit a Deklaráció 29. pontja ír, nyílt támadást jelent Bosznia és Hercegovina szuverenitása és államisága ellen. A Bože pravde himnusz össz-szerb himnusszá nyilvánításával megteremtődött az alkotmány (Szerbia alkotmányának – B.A.) és a törvények felülvizsgálásának, valamint Szerbia címere, zászlója és himnusza megváltozatásának kötelezettsége. Az új címer, zászló és himnusz ki kell, hogy fejezzék Szerbia Köztársaság multietnikus jellegét, és hogy a tartalmukkal ne sértsék senki nemzeti és vallási érzéseit – hangoztatta Škrijelj[14].
Az SDA képviselője kiemelte továbbá, hogy „a kormánynak és Szerbia állami szerveinek kötelessége minden itt élő nép számára lehetővé tenni mindazt, amit a szerb néphez tartozóknak követelnek másik országokban, ideértve az alkotmányjogi státus és az általános helyzet fejlesztését, valamint az eddig biztosított jogok megvalósítását is”[15].
– Kihasználom az alkalmat és a kormány tagjainak jelenlétét, hogy emlékeztessem Önöket, a bosnyákoknak Sandžakban nem tették lehetővé, hogy megvalósítsák az alkotmányos jogukat a rendőrségben, az igazságügyben, az ügyészségen, a katonaságban, a biztonsági szolgálatokban és más állami szolgálatokban és szervekben az arányos képviseletre a lakosságban való részvételükkel összhangban. Követelem Önöktől, tegyenek sürgős intézkedéseket és hárítsanak el minden akadályt, amelyek nem engedélyezik a bosnyákoknak, hogy éljenek a jogokkal, amelyeket az Alkotmány és a törvények biztosítanak.
Végezetül, a Deklaráció bevezetőjében egyebek mellett az áll, hogy a Szerbia Köztársaság Népképviselőházának tagjai kihirdetik ezt a dokumentumot, ami arra utal, hogy minden képviselő a Deklaráció mögött áll. Szandzsák Demokratikus Akció Pártja nem fogja támogatni ennek a Deklarációnak az elfogadását. Mint ahogy mondtam, az SDA nem támogatja ennek a Deklarációnak az elfogadását. Mi nem állunk a dokumentum mögött és nem tüntethetik fel, hogy minden képviselő támogatja ezt a Deklarációt. A nevünkben ezt nem tehetik – üzente Škrijelj[16].
***
Szerbia képviselőháza július 31-én a hatalmi pártok képviselőinek 140 szavazatával (a 250 képviselő közül) elfogadta A nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nép közös jövőjéről szóló nyilatkozatot.
A hatalmi pátok képviselői – köztük a VMSZ janicsár képviselői is – megszavaznak mindent, amit csak eléjük tesznek a Szerb Haladó Párt (SNS) vezetői. Mondhatjuk, a Pásztor-klán janicsárságban világbajnokká nőtte ki magát.
Az eddigi nyilatkozatokból és a képviselőházi vitából nyilvánvaló egyrészt, hogy a dokumentum tovább élezte a jelenlegi hatalmi koalíció és az ellenzéki pártok közötti barátságosnak egyébként sem mondható viszonyt, másrészt pedig, hogy növelte a térség országai, különösen pedig a bosznia-hercegovinai entitások között amúgy is fennálló bizalmatlanságot és feszültséget.
Ana Brnabić parlamenti elnök utóbb, a Prva TV vendégeként szükségesnek tartotta nyomatékosítani, hogy „történelmi dokumentumról van szó, amely körvonalazza a szerb nép érdekében szükséges intézkedéseket és tevékenységet. A dokumentum nem irányul senki ellen, és nem csak a szerb nép, hanem mindenki más számára jó”[17] (??).
A SNS tizenkét évi hatalomirányításának azonban az országban már egyre súlyosabbak a következményei és a bizalmatlanság is növekszik. A lakosság szinte állandó feszültségben él. Egyre kevesebben hisznek a párt politikusainak, akik „egyet gondolnak, mást mondanak, harmadikat cselekszenek”.
Az ülés érdekessége a kisebbségi VMSZ és a szintén kisebbségi SDA Szandzsák képviselőinek felszólalása. Ezekből jól látszik, hogy a képviselők hogyan küzdenek a közösségükért.
Az SDA képviselője hangsúlyozta, „nem vitatja a szerb nép jogát az együttműködésre, amennyiben az nem irányul más népek és országok ellen”. Ugyanakkor rámutatott, hogy Sandžakban nem valósulnak meg a bosnyákoknak az Alkotmány és törvények által szavatolt kisebbségi jogai.
A VMSZ – eddigi demagóg és nemzetáruló módján – feltétel és kikötés nélkül, vakon támogatta a Deklarációt, mint általában a SNS összes javaslatát, függetlenül attól, hogy azok a magyar közösség érdekeit képviselik-e vagy sem. Öreg Anna, a PSG képviselője meg is kérdezte, hogy a párt képviselői „pontosan kinek a nevében beszélnek?”
A magyar közösség érdekképviseletét egy esetleges hatalomváltás és a VMSZ jelenlegi vezetésének menesztése után gyökeres átalakításnak kell alávetni! Ha meg akarunk maradni!
A hatalmi pátok képviselői – köztük a VMSZ janicsár képviselői is – megszavaznak mindent, amit csak eléjük tesznek a Szerb Haladó Párt (SNS) vezetői. Mondhatjuk, a Pásztor-klán janicsárságban világbajnokká nőtte ki magát.
Az eddigi nyilatkozatokból és a képviselőházi vitából nyilvánvaló egyrészt, hogy a dokumentum tovább élezte a jelenlegi hatalmi koalíció és az ellenzéki pártok közötti barátságosnak egyébként sem mondható viszonyt, másrészt pedig, hogy növelte a térség országai, különösen pedig a bosznia-hercegovinai entitások között amúgy is fennálló bizalmatlanságot és feszültséget.
Ana Brnabić parlamenti elnök utóbb, a Prva TV vendégeként szükségesnek tartotta nyomatékosítani, hogy „történelmi dokumentumról van szó, amely körvonalazza a szerb nép érdekében szükséges intézkedéseket és tevékenységet. A dokumentum nem irányul senki ellen, és nem csak a szerb nép, hanem mindenki más számára jó”[17] (??).
A SNS tizenkét évi hatalomirányításának azonban az országban már egyre súlyosabbak a következményei és a bizalmatlanság is növekszik. A lakosság szinte állandó feszültségben él. Egyre kevesebben hisznek a párt politikusainak, akik „egyet gondolnak, mást mondanak, harmadikat cselekszenek”.
Az ülés érdekessége a kisebbségi VMSZ és a szintén kisebbségi SDA Szandzsák képviselőinek felszólalása. Ezekből jól látszik, hogy a képviselők hogyan küzdenek a közösségükért.
Az SDA képviselője hangsúlyozta, „nem vitatja a szerb nép jogát az együttműködésre, amennyiben az nem irányul más népek és országok ellen”. Ugyanakkor rámutatott, hogy Sandžakban nem valósulnak meg a bosnyákoknak az Alkotmány és törvények által szavatolt kisebbségi jogai.
A VMSZ – eddigi demagóg és nemzetáruló módján – feltétel és kikötés nélkül, vakon támogatta a Deklarációt, mint általában a SNS összes javaslatát, függetlenül attól, hogy azok a magyar közösség érdekeit képviselik-e vagy sem. Öreg Anna, a PSG képviselője meg is kérdezte, hogy a párt képviselői „pontosan kinek a nevében beszélnek?”
A magyar közösség érdekképviseletét egy esetleges hatalomváltás és a VMSZ jelenlegi vezetésének menesztése után gyökeres átalakításnak kell alávetni! Ha meg akarunk maradni!
BOZÓKI Antal
__________
[1] „Pásztor olyan szenvedéllyel beszél az össz-szerb nyilatkozatról, hogy meggyőzött: ő szerb, én pedig magyar vagyok”. https://szmsz.press/2024/07/29/pasztor-olyan-szenvedellyel-beszel-az-ossz-szerb-nyilatkozatrol-hogy-meggyozott-o-szerb-en-pedig-magyar-vagyok/, 2024. július 29. 11:30, és (Raport) Bura u Skupštini Srbije zbog ‘svesrpskog jedinstva’: Deklaracija služi Vučiću i Dodiku, predstavlja prijetnju po mir u regionu [Vihar Szerbia Képviselőházában az „össz-szerb egység” miatt. A Deklaráció Vučićot i Dodikot szolgálja, fenyegetést jelent a régió békéjére] https://raport.ba/bura-u-skupstini-srbije-zbog-svesrpskog-jedinstva-deklaracija-sluzi-vucicu-i-dodiku-predstavlja-prijetnju-po-mir-u-regionu/, 2024. július 29. 21:25
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Bájity Borisz. https://www.mnt.org.rs/tagjaink/bajity-borisz
[5] (Video) Pokret slobodnih građana. https://www.facebook.com/pokretslobodnih, 2024. július 31. 15:52
[6] Lásd a Raport írását az 1-es alatti jegyzetben.
[7] Uo.
[8] (N1 BiH) Zastupnik u Skupštini Srbije: Deklaracija sa “Svesrpskog sabora” predstavlja prijetnju miru i stabilnosti na Balkanu. https://n1info.ba/regija/zastupnik-u-skupstini-srbije-deklaracija-sa-svesrpskog-sabora-predstavlja-prijetnju-miru-i-stabilnosti-na-balkanu/, 2024. július 29. 13:34
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Uo.
[16] Uo.
[17] P.E. A szerb nemzeti egység jegyében: Magyar Szó, 2024. augusztus 2. 4.
[1] „Pásztor olyan szenvedéllyel beszél az össz-szerb nyilatkozatról, hogy meggyőzött: ő szerb, én pedig magyar vagyok”. https://szmsz.press/2024/07/29/pasztor-olyan-szenvedellyel-beszel-az-ossz-szerb-nyilatkozatrol-hogy-meggyozott-o-szerb-en-pedig-magyar-vagyok/, 2024. július 29. 11:30, és (Raport) Bura u Skupštini Srbije zbog ‘svesrpskog jedinstva’: Deklaracija služi Vučiću i Dodiku, predstavlja prijetnju po mir u regionu [Vihar Szerbia Képviselőházában az „össz-szerb egység” miatt. A Deklaráció Vučićot i Dodikot szolgálja, fenyegetést jelent a régió békéjére] https://raport.ba/bura-u-skupstini-srbije-zbog-svesrpskog-jedinstva-deklaracija-sluzi-vucicu-i-dodiku-predstavlja-prijetnju-po-mir-u-regionu/, 2024. július 29. 21:25
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Bájity Borisz. https://www.mnt.org.rs/tagjaink/bajity-borisz
[5] (Video) Pokret slobodnih građana. https://www.facebook.com/pokretslobodnih, 2024. július 31. 15:52
[6] Lásd a Raport írását az 1-es alatti jegyzetben.
[7] Uo.
[8] (N1 BiH) Zastupnik u Skupštini Srbije: Deklaracija sa “Svesrpskog sabora” predstavlja prijetnju miru i stabilnosti na Balkanu. https://n1info.ba/regija/zastupnik-u-skupstini-srbije-deklaracija-sa-svesrpskog-sabora-predstavlja-prijetnju-miru-i-stabilnosti-na-balkanu/, 2024. július 29. 13:34
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Uo.
[16] Uo.
[17] P.E. A szerb nemzeti egység jegyében: Magyar Szó, 2024. augusztus 2. 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése