Oldalak

2011. november 23., szerda

Pótvizsgán a parlament


A képviselőház megvitatta a rehabilitációs törvény javaslatát – A jelek szerint nem ütközik a restitúciós törvény esetében tapasztalt akadályokba a jogszabály elfogadása

Összesen huszonhét törvényjavaslatot fogadott el keddi ülésén a parlament. A szavazás még csütörtökön szakadt félbe, amikor is a Szerb Megújhodási Mozgalom képviselői a miniszterük munkájáról szóló interpelláció napirendre tűzését követelve elhagyták a képviselőházi padokat. A tegnapi szavazás lebonyolítását követően új ülés vette kezdetét, melyen a rehabilitációs törvényjavaslat került terítékre.
A javaslatban szereplő pontosítás értelmében a rehabilitációra, illetve a vagyon-visszaszármaztatásra az nem jogosult, aki megszálló erő tagjaként háborús bűncselekményt követett el, illetve vett részt annak elkövetésében.
Nemcsak az SZMM képviselői láttak újra munkához, Esad Džudžević, a Bosnyák Lista képviselője is újra a hatalmi koalíció tagjának vallotta magát – parlamenti ténykedését azért függesztette korábban fel, mert nem találta elegendőnek a hatalom lépéseit, amelyet a bosnyákok helyzetének javítása érdekében foganatosított. Mint közölte: az államvezetés biztosította, hogy a közeljövőben változni fog a helyzet ezen a téren.

A szavazást követően a parlament megvitatta a rehabilitációs törvény javaslatát (Fotó: Beta)


A Szerb Radikális Párton kívül a többi ellenzéki párt október 20-a óta bojkottálja a parlament munkáját a koszovói nyilatkozat beterjesztésére várva. A Szerbiai Demokrata Párt képviselői tegnap megjelentek az ülésen – saját koszovói határozatjavaslatuk megvitatásának napirendre tűzését követelték. Mivel ez nem következett be, elhagyták a termet, így nélkülük folytatódott az ülés.
A napirendre került rehabilitációs törvény javaslatáról szólva Oliver Dulić környezetvédelmi és területrendezési miniszter közölte, hogy az lehetővé teszi a rehabilitációra és vagyon-visszaszármaztatásra jogosultak névsorának bővítését, ami kijavítja az ezekkel a személyekkel, illetve családjaikkal szemben elkövetett igazságtalanságot. A törvényjavaslat bemutatásakor kiemelte, a háborús bűnök soha sem évülnek el, ezért az ilyen bűnök elkövetői és bűnrészesei számára ezentúl sem nyílik lehetőség a rehabilitációban vagy restitúcióban való részvételre.
– A javaslat értelmében azoknak a személyeknek, akiket korábban a bíróság, a katonaság vagy más adminisztrációs szerv háborús bűnösnek nyilvánított, módjukban áll jogot formálni a rehabilitációra, amennyiben a bíróságon bizonyítják, hogy nem követtek el háborús bűnt – magyarázta a tárcavezető.
A rehabilitált személyeknek, mint mondta, külön nyugdíj, havi kártérítési összeg, egészségbiztosítás, vagyon-visszaszármaztatási lehetőség is jár. A rehabilitációs kérelmeket a hozzátartozók és az ügyészek is benyújthatják a törvényjavaslat értelmében. Ezekben az ügyekben a Felső Bíróság az illetékes, melynek minden benyújtott kérelemről értesítenie kell majd az igazságügyi tárcát. A kérelem benyújtója ingyenes jogi képviselőre, s az eljárás költségeinek törlésére is jogosult. Dulić emlékeztetett: az eddigiekben mintegy 1500 rehabilitációs bírósági döntés született, s még mintegy 800 ilyen ügyben kell döntést hozniuk az igazságügyi szerveknek.

„CSAK AZ EREDETI SZÖVEGET TÁMOGATJUK”
Lapunknak adott nyilatkozatában Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője elmondta, a hatalmi koalíción belül ezúttal megvan a szükséges egyetértés a törvényjavaslat elfogadásához, s minden jel arra mutat, hogy nem láthatunk a vagyon-visszaszármaztatási törvényjavaslat vitája alkalmával tapasztalt ellenálláshoz hasonlót. Reményét fejezte ki, hogy a törvény azon néhány szakasza, mely a vajdasági magyarság szempontjából a legjelentősebbnek számít, módosítások nélkül érhet el a szavazás napjáig, feltehetően december elejéig.
– Vannak olyan ellenzéki pártok által benyújtott módosítási indítványok, melyek a megszálló erők tagjaival kapcsolatos szakaszt akképp módosítanák, hogy az számunkra teljesen elfogadhatatlanná váljon, illetve a csúrogi, zsablyai, mozsori magyarok kollektív bűnösség alóli rehabilitálását törölnék. A múltkori vita arra tanított meg bennünket, hogy amíg a szavazónap le nem zárul, addig nagyon óvatosnak kell lennünk. A kormánnyal tudattuk, hogy amennyiben bármit elfogadnak ezen módosítások közül, az számunkra elfogadhatatlanná teszi a törvényt, s oda jutunk vissza, ahonnan elindultunk – fogalmazott Varga László.

Virág Árpád

Magyar Szó, 2011. november 23., 1. és 4. o.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése