Oldalak

2011. december 10., szombat

Az emberi jogok napja


December 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 63 évvel ezelőtt

Az ENSZ közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét.
A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának a kezdetét jelentette, s megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt. Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti annak előírásait, emiatt a leginkább a kisebbségek és a menekültek szenvednek. A világban az ENSZ mellett regionális szervezetek egész sora próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában az Európa Tanács, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.
Bécsben, 2007. március 1-jén kezdte meg működését az Európai Alapjogi Ügynökség, amely azt vizsgálja, hogy az unióban, annak tag-, illetve tagjelölt országaiban tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat.
Az ENSZ úgy próbálja elérni az emberi jogok érvényesülését, hogy ehhez minden segítséget megad az országoknak, egyebek mellett együttműködési programokat dolgoz ki, tanácsadóként működik közre és az oktatási rendszerekbe is igyekszik beépíteni az emberi jogok fontosságának hangsúlyozását.
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4588/Az-emberi-jogok-napja-.html, 2011. december 10. [9:29]


Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata*

Elfogadva és kinyilvánítva a Közgyűlés 1948. december 10. napján kelt
217 A (III) számú határozat által


Az alábbi szöveg párhuzamosan tartalmazza az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának hivatalos változatát és annak a javaslatnak a szövegét, amelyet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke 2000. december 1-én terjesztett elő egy új, a nyilatkozat üzenetéhez és anyanyelvünk szelleméhez méltó magyar nyelvű változat elfogadására.
A javaslatot Zsigmond Emese és dr. Zétényi Zsolt fordította.1 A javaslat szövege dőlt betűkkel olvasható.


Bevezető

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,
Tekintettel arra, hogy a szabadság, az igazság és a béke alapja a világon annak elismerése, hogy az emberiség nagy családjának minden tagja méltósággal, egyenlő és elidegeníthetetlen jogokkal bír,
Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,
tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevétele az emberiség lelkiismeretét bántó, barbár tettekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben a rettegéstől és a nyomortól megszabadult emberek szava és hite szabad lesz,
Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,
tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat egy jogrendszer védelmezze azért, hogy az ember végső megoldásként ne kényszerüljön a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra,
Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,
tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlődésének bátorítása,
Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,
tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy támogatják a társadalmi haladást, és nagyobb szabadságban jobb életfeltételeket valósítanak meg,
Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletben tartását,
tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletben tartását,
Tekintettel arra, hogy a jogok és alapvető szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából
tekintettel arra, hogy e vállalt kötelezettség maradéktalan teljesítéséhez legfontosabb az említett jogokra és alapvető szabadságokra vonatkozó közös felfogás kialakítása,
a KÖZGYŰLÉS kinyilvánítja az EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZTATÁT mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbenntartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.
a KÖZGYŰLÉS kihirdeti az EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZTATÁT
mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és nemzetnek törekednie kell azért, hogy minden egyén és a társadalom minden szerve állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatva és nevelve szorgalmazza e jogok és szabadságok tiszteletben tartását valamint azt, hogy fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi döntésekkel biztosítsák e jogok általános és tényleges elismerését és alkalmazását mind maguk a tagállamok, mind a joghatóságuk alatt álló területek lakosságának körében.


1. cikk
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
Minden ember szabadnak, méltóságában és jogaiban egyenlőnek születik. Az embereknek értelmük és lelkiismeretük birtokában egymással szemben testvéri szellemben kell viseltetniük.

2. cikk
Mindenki, bármely megkülönböztetésre2, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.
Mindenki élhet a jelen Nyilatkozatban kihirdetett összes joggal és szabadsággal bármely megkülönböztetés2 – nevezetesen fajra, bőr színére, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyonra, születésre vagy bármely más körülményre való tekintet – nélkül.
Ezenfelül, nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.
Továbbá, nem jogos semmiféle megkülönböztetés annak az országnak vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek állampolgára az illető személy, legyen bár az az ország vagy terület független, gyámság alatt álló, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.

3. cikk
Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

4. cikk
Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.
Senki sem tartható rabszolgaságban vagy szolgaságban, a rabszolgatartás és a rabszolga-kereskedelem minden formája a tilos.

5. cikk
Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
Senki sem vethető alá kínvallatásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.

7. cikk
A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a torvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
A törvény előtt mindenki egyenlő, megkülönböztetés nélkül és egyenlő mértékben joga van a törvény védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő bármely megkülönböztetéssel vagy bármely ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.

8. cikk
Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
Mindenkinek joga van az illetékes hazai bírósághoz folyamodni tényleges jogorvoslatért, azon cselekmények ellen, amelyek sértik az alkotmányban vagy a törvényben biztosított alapvető jogait.

9. cikk
Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

10. cikk
Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.
Mindenkinek teljesen egyenlő joga van ahhoz, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon akár jogai és kötelezettségei akár bármely ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.

11. cikk
(1) Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
(1) Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személy ártatlannak vélelmezendő mindaddig, amíg bűnösségét törvényesen meg nem állapítják nyilvánosan megtartott perben, melyben megadták számára a védelméhez szükséges valamennyi biztosítékot.
(2) Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.
(2) Senki sem ítélhető el olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetésekor a hazai vagy nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő. Ugyanígy nem szabható ki súlyosabb büntetés, mint amilyen a büntetendő cselekmény elkövetése idején alkalmazható volt.

12. cikk
Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.
Mindenki magánélete, családja, lakása, levelezése sérthetetlen, ezekbe önkényesen beavatkozni nem lehet, sem valakit becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben mindenkinek joga van a törvény védelméhez.

13. cikk
(1) Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
(1) Mindenkinek joga van az állam határain belül szabadon mozogni és lakhelyét megválasztani.
(2) Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.
(2) Mindenkinek joga van bármely országot elhagyni, ideértve a sajátját is, valamint saját hazájába visszatérni.

14. cikk
(1) Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
(1) Mindenkinek joga van az üldözés elől más országban keresni és kapni menedéket.
(2) Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti, kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.
(2) Erre a jogra nem lehet hivatkozni kellőképpen megalapozott, köztörvényes (nem politikai) bűncselekmény sem az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység miatt való üldözés esetén.

15. cikk
(1) Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
(1) Mindenkinek joga van valamely állampolgársághoz.
(2) Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.
(2) Senkit sem lehet önkényesen megfosztani sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától.

16. cikk
(1) Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.
(1) Mind a férfinak, mind a nőnek joga van bármely faji, nemzetiségi vagy vallási alapú korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani, ha elérte a házasságra érett kort. A férfi és a nő egyenlő jogokat élvez a házasság tekintetében, mind a házasság idején, mind annak felbontása esetén.
(2) Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
(2) Házasság csak a jövendő házastársak szabad akaratából és teljes beleegyezésével köthető.
(3) A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.
(3) A család a társadalom természetes alapegysége, és joga van a társadalom valamint az állam védelmére.

17. cikk
(1)Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz mind egyénileg, mind másokkal közösen.
(2) Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
(2) Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.

18. cikk
Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
Mindenkinek joga van gondolatai, lelkiismerete és vallása szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának illetve kinyilvánításának szabadságát akár egyénileg akár közösen, nyilvánosság előtt vagy a magánéletben, oktatás, vallásgyakorlat, templomi és kultikus szertartások útján.

19. cikk
Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
Mindenkinek joga van a vélemény- és szólásszabadsághoz, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül felkutathasson, kaphasson és terjeszthessen ismereteket és gondolatokat bármilyen közvetítési módon.

20. cikk
(1) Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
(1) Mindenkinek joga van békés céllal szabadon gyülekezni és társulni.
(2) Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.
(2) Senkit sem lehet kötelezni valamely egyesületbe való belépésre.

21. cikk
(1) Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
(1) Mindenkinek joga van részt venni hazája közügyeinek intézésében akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselők útján.
(2) Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
(2) Mindenkinek joga van arra, hogy egyenlő feltételekkel hozzájusson hazája közszolgálati tisztségeihez.
(3) A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.
(3) A nép akarata a közhatalom tekintélyének alapja; ennek az akaratnak tisztességes, rendszeres, az általános és egyenlő szavazati jogot és a titkos szavazást biztosító választásokon vagy más, egyenértékű, a szavazás szabadságát szavatoló eljárás alapján kell kifejezésre jutnia.

22. cikk
Minden személynek, mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy - az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.
A társadalom tagjaként mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz és ahhoz, hogy gyakorolhassa méltóságához és személyiségének szabad fejlődéséhez nélkülözhetetlen, gazdasági, szociális és kulturális jogait hazájának erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés által, figyelembe véve az egyes országok szervezettségét és erőforrásait.

23. cikk
(1) Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
(1) Mindenkinek joga van a munkához, a munkahely szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.
(2) Mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő munkáért egyenlő bérhez van joga.
(3) Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
(3) Mindenkinek, aki dolgozik, joga van méltányos és kielégítő fizetéshez, amely biztosítja számára és családja számára az emberhez méltó megélhetést, és amelyet szükség esetén a szociális védelem összes egyéb eszköze kiegészít.
(4) Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.
(4) Érdekei védelmében mindenkinek joga van szakszervezetet alakítani vagy szakszervezetekhez csatlakozni.

24. cikk
Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot.
Mindenkinek joga van a pihenéshez és szabadidőhöz, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és a rendszeres, fizetett szabadságot.

25. cikk
(1) Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
(1) Mindenkinek joga van olyan életszínvonalhoz, mely biztosítja a maga és családja egészségét, jólétét, beleértve az élelmet, ruházatot, lakást, orvosi ellátást, a szükséges szociális szolgáltatásokat, továbbá mindenkinek joga van a biztonsághoz, munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetén vagy mindazon más esetekben, amikor akaratától független körülmények miatt veszítette el létfenntartási képességét.
(2) Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.
(2) Az anyaság és a gyermekkor különleges gondoskodásra és támogatásra jogosít. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanazt a szociális védelmet élvezi.

26. cikk
(1)Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt - érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.
(1) Mindenkinek joga van a tanuláshoz. A tanulásnak legalábbis elemi és alapfokon ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A műszaki és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőfokú oktatásnak mindenki számára érdemei szerint egyenlő feltételekkel nyitva kell állnia.
(2) A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.
(2) A nevelésnek a személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletének erősítésére kell irányulnia. Támogatnia kell minden nemzet, faji és vallási csoport közötti megértést, türelmet és barátságot valamint az Egyesült Nemzetek békefenntartó tevékenységet.
(3) A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.
(3) A szülőket elsőbbségi jog illeti meg gyermekeik nevelésének megválasztásában.

27. cikk
(1) Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
(1) Mindenkinek joga van szabadon részt venni a közösség kulturális életében, a művészetek élvezetében, a tudományos haladásában és az abból származó jótéteményekben.
(2) Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.
(2) Mindenkinek joga van erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez minden általa létrehozott tudományos, irodalmi és művészeti alkotással kapcsolatban.

28. cikk
Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.
Mindenkinek joga van egy olyan társadalmi és nemzetközi rendszerhez, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhetnek.

29. cikk
(1) A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
(1) Az egyénnek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelyben egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kibontakozása.
(2) Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a torvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
(2) Jogainak és szabadságjogainak gyakorlásában senkit sem lehet alávetni más korlátozásnak, mint amit a törvény megállapít kizárólag azért, hogy biztosítsa mások jogainak és szabadságjogainak elismerését és tiszteletben tartását, és kielégítse a demokratikus társadalom erkölccsel, közrenddel és általános jóléttel kapcsolatos jogos elvárásait.
(3) Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.
(3) Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétben gyakorolni.

30. cikk
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely államot, csoportot vagy egyént feljogosítana arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok bármelyikének megsemmisítését célzó tevékenységet kezdjen, vagy ilyen cselekményt kövessen el.
__________
* Forrás: a Magyarok Világszövetségének honlapja (http://www.mvsz.hu/). Az új, nem hivatalos fordítás szövege megtalálható még Lovas István, Népirtások a XX. században című könyvének, Kairosz Kiadó, 2001, 105-117. oldalán.
1 A fordítók megjegyzései
A hivatalos fordítás:
– a magyar nyelv szelleme, helyessége, tűrőképessége szempontjából: idegenszerű, nyakatekert, nehézkes, helytelen;
– tartalmi szempontból ködös, félrevezető, bizonytalan, szakszerűtlen;
– eszmei szempontból tendenciózuson kommunista.
A nyelvi, nyelvhelyességi hibák vélhető oka az inkompetencia, a kificamodott nyelvérzék és a felületesség.
A tartalmi homály és ferdítések feltételezhető oka az a politikai szándék, hogy a Nyilatkozat üzenete ne juthasson el a magyar címzetthez: az átlag állampolgárhoz, ne legyen érthető, és ne lehessen hivatkozni rá.
• E szándék legbalgábban a 23/4 cikkelyben lepleződik le, ahol a szakszervezet-alakítás joga helyébe a szabadidőhöz, a pihenéshez való jog kerül.
• Szándékosnak tűnik a hit helyett fordított meggyőződés, a rettegés helyett elnyomás, a vagyon helyett álló tulajdon, a rendszeres választás helyett álló időszakos is.
A követhetetlenül kusza mondatszerkezetek többféle betegség tünetei:
• A politikai manipuláció - ha már nem engedheti meg magának, hogy az egész szöveg helyett merőben mást fordítson, a kijelentések lényegét (magát a jogot) egy „összevissza kusza szövevénybe” (József Attila) sejti bele, vagy a közbevetésekkel oly messzire taszítja egymástól az „alap alanyt” és a „alapállítást”, hogy a köztük levő távolságot a figyelem már nem tudja befutni.
• A fordítói szolgalékűség - az idegen nyelv mondatfűzésének, szószerkezeteinek tükörfordítása, mely a magyarban torzszülöttként hat: minden ember szabadon születik (szabadnak helyett), rabszolgakereskedés (kereskedelem helyett), tilos a rabszolgaság (rabszolgatartás helyett), szabadságok (szabadságjogok helyett),
létfenntartási eszközök elvesztése (képességek helyett), az ország szervezete (szervezettsége helyett).
• A fordítók nyelvi tudatába mélyen belegyökerezett közhelyek, melyek a hivatalosság mezében valójában kopott és rutinszerű nyelvi kliséket, semmitmondó szószaporítást rejtenek: kifejezésre juttatás (kifejezés), igénye van arra (igényli), jogot ad arra (feljogosít).
Tartalmilag vitás megoldások:
– nationalité - nemzetiség? - itt értelemszerűen állampolgárság;
– nation - itt: ország, haza;
– minden személy - mindenki: ennek védelmében mondom: a ki a magyarban önmagában tökéletesen kifejeziazt, hogy személyről van szó;
– jog a neveléshez? - itt értelemszerűen: a tanuláshoz.
Ezek a tények és érvek amelyek egyértelművé teszik, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát újra le kell fordítanunk. Javaslatunk dőlt betűkkel olvasható.
2 Az angolt „distinction” szó itt „megkülönböztetésnek” lett fordítva. A nemzetközi okmányokat kihirdető magyar jogszabályok gyakran az angol „discrimination” szót is „megkülönböztetés”-nek vagy „diszkrimináció”-nak fordítják, holott egyértelműbb és helyesebb lenne ezekben az esetekben a „discrimination” jelentésének jobban megfelelő „hátrányos megkülönböztetés” kifejezést használni
(Majtényi Balázs – Vizi Balázs A kisebbségi jogok nemzetközi okmányai, Gondolat Kiadó – MTA Jogtudományi Intézet – MTA kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2003, 36. o.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése