Oldalak

2011. december 1., csütörtök

Központosított közigazgatási bíróság

Újvidéken már levelet sem fogadnak!

Az egyik közigazgatási bírósági perben 2011. november 21-én levelet intéztem a szerbiai Közigazgatási Bíróság újvidéki alosztályához. A levélben egy beadványt küldtem (volna) a bírósági osztályhoz, amelyben válaszoltam az ellenfél korábban megküldött állításaira.
Mivel tapasztalatból már tudtam, hogy a Belgrádban székelő bíróság újvidéki alosztályának nincsen iktatója (és fogadást sem lehet kérni), ugyanolyan levelet küldtem Belgrádba is. (Az eljárás szerint ugyanis ott nyilvántartásba veszik, majd visszaküldik Újvidékre, az eljáró bírónak. Sic!) Szerencsére, mert a levelet az újvidéki címről 2011. november 30-án visszahozta a postás, azzal a megjegyzéssel, hogy küldjem el a Közigazgatási Bíróság belgrádi címére (Nemanjina u. 9 sz.). A postás, a már kifizetett postaköltség mellett, újabb 44 dinárt fizettetett meg a visszautalás címén. (A mellékelt képen az eljárást vezető bíró neve van kifehérítve.)
Most az a kérdés, hogy a december 8-ára kitűzött tárgyalásig az újvidéki alosztály időben megkapja-e a beadványt? Azt már felesleges is kell kérdezni, hogy – a lassú ügyintézés miatt – az ellenfélnek is megküldik-e a beadványt. Arra bizonyára már nem lesz idő. Így megtörténhet, hogy az ellenfél kérni fogja a tárgyalás elhalasztását, hogy ideje legyen tanulmányozni és esetleg megválaszolni a beadványt.
Az sem hagyható szó nélkül, hogy a még 2010 augusztus 20-án indított perben a bíróság – többszöri írásbeli sürgetés után – csak most tűzte ki az első tárgyalást. Azt sem vette figyelembe, hogy munkaügyi végzés megsemmisítésére irányuló keresetről, vagyis sürgősnek számító ügyről van szó. Vagy éppen azért, hogy állami intézmény ellen irányul?
Ez az jelenti, hogy minden közigazgatási bírósági ügyintézést Belgrádon keresztül végezni. Magyarán: Peres ügyekben a Közigazgatási Bíróság újvidéki alosztályához még levélben sem lehet fordulni. Ez nem csak lelassítja, hanem meg is drágítja az ügyintézést.
Ez nem más, mint belgrádi központosítás és a tartomány autonómiájának a semmibevétele.

Újvidék, 2011. december 1.

Bozóki Antal


AUTONÓMIA
Három hatáskör – a 153-ból!

– Részlet –

A bíróságok és ügyészségek 2010. január 1-jei átszervezésével – belgrádi székhellyel – megalakult a szerbiai Közigazgatási Bíróság. Az új igazságügyi szerv átvette a korábbi körzeti bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási osztálya illetékességi köréhez tartozó tárgyakat. A bíróságnak három alosztálya létesült, éspedig Kragujevacon, Nisben és Újvidéken, amelyek „folyamatosan ítélkeznek és a többi bírósági ügyintézést végzik”.

„A közigazgatásnak nem mindig van igaza”

Az átszervezésig, azaz 2010. január 1-jéig, ha valamelyik vajdasági polgár közigazgatási pert akart indítani jogainak védelmében, megtehette azt az illetékes körzeti bíróságnál. 2010. január 1-jétől azonban „minden keresetlevelet „kizárólag a bíróság belgrádi székhelyén, közvetlenül a tolóablaknál lehet átadni (a munkaidő 7,30-től 15,30-ig van), vagy a posta által lehet továbbítani, a következő címre: Belgrád, Namanjina u. 9 sz. A bírósági iktató székhelyi telefonszámai: 011/363 52 32 és 11/ 363/52 31” – értesülhetünk a köztársasági Közigazgatási Bíróság Forduljon a független bírósági szervhez – a Közigazgatási Bírósághoz című kiadványában (az illusztrációban). Nem tudni viszont, hogy a tartományi tisztségviselők látták-e ezt a kiadványt?
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egész Vajdaságból Belgrádba kell vinni vagy küldeni minden közigazgatási keresetlevelet, amit aztán majd onnan visszautalnak Újvidékre – amikor arra majd sor kerül. Ez lenne az igazságügy decentralizálása, az európai normákkal való harmonizálása, a polgárok jogai megvalósításának egyszerűsítése, a közigazgatási eljárás olcsóbbá tétele?
Ide kapcsolódik az is, hogy a vajdasági közigazgatásban is szinte mindenhol a cirill betűs írásmódot alkalmazzák. Hivatalnokok elmondása szerint olyan belső utasítást kaptak, hogy minden ügyintézést cirill betűs írásmóddal végezzenek. Lehet ez azért, mert a Tartományi Képviselőház – ismereteim szerint – nem teljesítette még a saját magának (az alapszabály 26/2 szakaszában) szabott feladatot sem, vagyis nem hozta meg a rendeletet, amellyel a szerb nyelv latin betűs írásmódjának használatát kellett volna rendeznie.
Beszélhetünk itt a tartomány önkormányzatáról, a latin és cirill betűs írásmód egyenrangú hivatalos használatáról?

Újvidék, 2010. október 12.

Bozóki Antal
Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, VIII. évf. 204. szám, 2010. október 13., és Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány: Kisebbségi sajtófókusz, 2010. október 15.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése