Oldalak

2011. december 7., szerda

A „Szabad Vajdaság” szellemében

2011. december 5-én a Magyar Szó on-line kiadását böngészve, arra figyelhetett fel az olvasó, hogy egyetlen napilapunk honlapja megújul. Örülhetnénk is, hiszen ezentúl korszerűbb felületen tudunk majd válogatni azon tartalmak közül, melyeket nekünk szánnak önjelölt vajdasági magyar vezetőink.

Ezen a hétfői napon arról is tájékozódhattak az érintettek, hogy a szerb parlamentben elfogadták a történelmi igazságtalanságokat gyógyítani hivatott rehabilitációs törvényt. Aki a vajdasági magyar vezérpárt ezen „világra szóló sikerén” felbuzdulva, örömmámorában dicsérő szavakkal illette volna parlamenti képviselőinket a jól megszokott kommentálási lehetőséggel élve, sajnos nem tehette, mivel az „átállás miatt”, ideiglenesen ezt a lehetőséget szünetelteti a megalakulása óta értékrendjéhez hű napilapunk.

Visszatérve az új honlaphoz, üzembe helyezése pár óránál nem vehet többet igénybe. Aki készített már ehhez hasonlót, annak nehezen lehet megmagyarázni, hogy miért kell letiltani a hozzászólásokat, ha új felületet ,,élesítünk”. Technikai okokkal nehezen lehet indokolni az ilyen lépést, politikaival már annál könnyebben. Elmúlt több mint egy nap, és semmi újítás nem történt, így okkal feltételezhetjük, hogy a cél valójában az volt, hogy ellehetetlenítsék a kritikus vélemények minden formáját, a médiumaink alapítói jogaira rátenyerelő „legitim” képviselőink munkájával kapcsolatban.

Figyelembe véve az új főszerkesztő féléves tevékenységét, nyugtázhatjuk, hogy semmi pozitív változás nem történt a Magyar Szó háza táján. A Képes Ifjúság szerkesztőjének olyan személyt neveztek ki a vezérpárt jóváhagyásával, aki kizárólag a deviáns életforma népszerűsítésével és az ifjúsági lap ideológiailag egysíkú, szélsőséges értékrendjével kívánja a továbbiakban is mérgezni közösségünk ifjúságát. Valamiből azonban tanult elődjéhez képest a főszerkesztő asszony. Megtanulta, hogy a 21. században is az egyéni érvényesülés érdekében az ötvenes években alkalmazott módszerekhez kell folyamodni, a párt munkájával kapcsolatos ellenvéleményeknek helyet még véletlenül sem adva, viszont beszámolva a kubai szivarokat sem elutasító tartományi parlamenti elnökünk minden mozdulatáról, még a gyermekkorában (feltételezhetően már a kumroveci pártiskolában) megálmodott, pápával való magántalálkozásának a megvalósulásáról is.

Kívánunk a Magyar Szónak, a tolerancia bajnokaként ismert politikusunk életében bekövetkezett pozitív változáshoz hasonló fordulatot, mivel ha egy megrögzött kommunista le tudta cserélni Tito elvtárs képét a Feszületre, és még a pápához is eljutott, akkor egyetlen napilapunk esetében sem elképzelhetetlen, hogy több évtizednyi janicsársors után végre elkezdi szolgálni az itt élő teljes magyar közösség érdekeit.

A délvidéki magyar médiumoknak nem pártkatonákra van szükségük, hanem olyan emberekre, akik merik vállalni, hogy objektíven tájékoztatják a közösséget. Olyan újságírókra, akik mernek néha nemet is mondani, de mivel a Magyar Szó főszerkesztőjét nem ilyen fából faragták, mondjon le és adjon teret olyanoknak, akiknek van bátorságuk ezt megtenni.

2011. december 6.

Oláh Róbert
http://mrm.rs/blog/olah-robert-blogja/663-a-szabad-vajdasag-szellemeben

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése