Oldalak

2012. február 26., vasárnap

Nemzeti jelentőségű?

Kisebbségjogi jegyzet

A Bethlen Gábor Alap honlapján (http://www.szulofold.hu/id-362-bizottsagi_hatarozatok.html) olvasható tájékoztató szerint összesen 56 intézmény és program került fel a „nemzeti jelentőségű intézmények” listájára, köztük 11 Vajdaságból:
1. Magyar Nemzeti Tanács – felsőoktatási ösztöndíjprogram
2. Magyar Nemzeti Tanács – szórványprogram
3. Magyar Nemzeti Tanács – kiemelt kulturális programok, 1941-48 feltárással együtt
4. Katolikus Diákotthon, Tóthfalu (Munkás Szent József Kr. Plébánia Hivatal) – működés és program, valamint beruházás
5. Nagybecskerei Lánykollégium – működés és program
6. Bonaventuriánum Fiúkollégium, Újvidék – működés és program
7. Apáczai Diákotthon, Újvidék – működés és program
8. Emmausz Fiúkollégium, Muzslya – működés és program, valamint beruházás
9. Újvidéki Egyetem Magyar Nyelvű Tanítóképző Kar – működés és program, valamint
beruházás
10. Pannon RTV (MNT) – működés
11. Zentai Gimnázium

Az erősen vitatható rangsorolásról szóló döntést a határon túli magyar pártok és szervezetek javaslata alapján hozta meg a magyarországi nemzetpolitikai tárcaközi bizottság. Ebből az következik, hogy a vajdasági intézmények kijelölésért járó felelősség a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) hárult. Miért nem előzte meg a jelölést társadalmi vita, amelyben a többi párt, a civil szervezetek és nem utolsó sorban az érdekelt intézmények, szervezetek is rész vehettek volna?
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) három programmal szerepel a listán. Kérdés viszont hogyan került erre a jegyzékre és mit is tartalmaz a megfogalmazás: „kiemelt kulturális programok, 1941-48 feltárással együtt”?
A felsoroláson található továbbá öt (két újvidéki, egy-egy nagybecskereki, muzslyai, tóthfalusi), az egyházak által működtetett kollégium, illetve diákotthon támogatása. Elvileg persze senkinek sem lehet kifogása a diákotthonok támogatása ellen, furcsa azonban, hogy szekuláris társadalomban állami szervek az egyház által működtetett intézményeket támogassanak, habár diákszálló akad azért másmilyen is.
Itt van aztán még a szabadkai Tanítóképző Kar, ami nem lehet kétséges, a Pannon RTV, s végül a Zentai Gimnázium. Ez utóbbival kapcsolatban is felvethető a kérdés, hogy miért pont a zentai, miért nem a topolyai vagy a szabadkai, vagy éppen a nagybecskereki gimnázium? Miért nem került a lajstromra például a Gyöngyösbokréta, a Durindó, valamelyik színházunk vagy a Középiskolások Művészeti Vetélkedője?

A hab a tortán azonban mégis a Pannon RTV „nemzeti jelentőségűnek” nyilvánítása és az állandó pénztelenséggel küzdő Szabadkai Rádió, vagy éppen a Magyar Szó napilap mellőzése.
Az MNT már a második (2010. július 30-i) ülésén döntést hozott a Pannónia Alap (PA) „társalapítói jogainak átvételéről”. Ugyanezen az ülésen az MNT „a Pannónia Alap számára 3,5 millió dinár jóváhagyását javasolta műsorszórási illetékek fedezésére”. (A Pannon RTV-t 2005-ben alakult PA működteteti. A Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség – APR) adatára szerint a PA 2007. augusztus 10-én 500 euró alapítói tőkével hozta létre a szabadkai Pannon Marketing Tájékoztatási Kft-t.)
Az MNT döntések meghozatalakor az Pannon Rádió és a Pannon TV „tulajdonosi struktúráját” a következő személyek alkották: (1.) Somogyi Sándor, Szabadka; (2.) Gábrity Molnár Irén, Szabadka (a szabadkai Közgazdasági Kar rendes tanára); (3.) Lovas Ildikó, Szabadka (aki több éven keresztül a Városi Tanács művelődési és tájékoztatási tanácsosa volt, a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ javaslatára, most az MNT művelődési tanácsosa); (4.) Miocs József, Szabadka; (5.) Árpási Ildikó, Szabadka (újságíró, Kasza Józsefnek, a VMSZ volt elnöknek a felesége); (6.) Jeges Zoltán, Szabadka (akkor tartományi oktatásügyi titkár, akit szintén a VMSZ javasolt erre a pozícióra, most tartományi titkárhelyettes); (7.) Biacsi Anton (nem Antal?), Szabadka (a Szabadkai Rádió volt igazgatója, a VMSZ tagja); (8.) Kasza József, Szabadka (a VMSZ kizárt elnöke); (9.) Kerekes József, Szabadka; (10.) Mirnics Zsuzsa, Szabadka (nyugdíjas újságíró, szerkesztő); (11.) Korhecz Tamás, Szabadka (volt tartományi kisebbségügyi titkár, most az MNT elnöke) és 12. Varga László, Palics (a VMSZ tagja és parlamenti képviselője).

Pannon Alap és a Pannon TV tulajdonosainak nevét most hiába keressük az APR nyilvántartásában. A Pannon Rádió tulajdonosainak listája megtalálható azonban a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség (RRA) hivatalos honlapján (http://www.rra.org.rs/pages/browse_permits/cirilica/regional), a regionális engedélyek nyilvántartásában. Azzal, hogy a PA és a Pannon Rádió tulajdonosainak neve mindkét helyen ugyan az:

1. Somogyi Sándor
2. Gábrity Molnár Irén
3. Matijević István
4. Miocs József
5. Árpási Ildikó
6. Jeges Zoltán
7. Korhecz Pap Zsuzsanna
8. Kasza József,
9. Szilágyi Dorottya
10. Mirnics Zsuzsa
11. Korhecz Tamás
12. Varga László,
13. Deli Andor
14. Magyar Nemzeti Tanács

A tulajdonosok listáján Matijević István Lovas Ildikót váltotta, Korhecz Pap Zsuzsanna Biacsi Antalt, Szilágyi Dorottya pedig Kerekes Józsefet. Új (társ)tulajdonosként jelentkezik Deli Andor, aktuális tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár (aki Korhecz Tamás tisztségét örökölte a tartományi kormányban) és az MNT. Mivel az RRA honlapján nincs feltüntetve, feltételezhető, hogy a 13 személy és az MNT egyforma arányban tulajdonos is.
A névsor alapján nem nehéz megállapítani, hogy a Pannónia Alap alapítói, amely egyúttal a szabadkai Pannon Rádió és a Pannon TV tulajdonosa is, a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai, vagy a párthoz közel álló személyek. Ez megkérdőjelezi nem csak a két média függetlenségét, de „nemzeti jelentőségét” is. Kiváló példa viszont arra, hogy lehet közpénzekből gazdagodni, mivel a „nemzeti” jelző egyúttal súlyos forint-milliókat is biztosít, amelyeket a kiemeltként kezelt intézmények (és a tulajdonosok) normatív támogatás formájában kapnak majd meg az anyaországi adófizetők pénzéből.

Újvidék, 2012. február 26.


Bozóki Antal



Olvasói visszajelezés: Szilágy Dorottya a VMSZ volt ügyvezető elnöke és Varga László élettársa (vagy felesége), Korhecz Pap Zsuzsanna meg Korhecz Tamás húga vagy nővére. Családi üzlet Magyarországi pénzekből – írja az egyik olvasó.
B. A.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése