Oldalak

2012. június 5., kedd

A kisebbségi jogok alkalmazása megállíthatja a magyarság fogyását

Stefano Bottoni nagy kérdésnek nevezte, milyen mértékben tudnak élni ezekkel a jogokkal a határon túli magyarok

 

Az állampolgári és kisebbségi jogokkal élés segíthet abban, hogy a határon túli magyarok száma ne csökkenjen tovább - mondta Stefano Bottoni, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa a nemzeti összetartozás napján tartott rendhagyó történelemóráján hétfőn Budapesten a Magyarság Házában.
Az olasz-magyar házasságból született történész nagy kérdésnek nevezte, milyen mértékben tudnak élni ezekkel a jogokkal a határon túli magyarok, akiknek szerinte járt a kettős állampolgárság lehetősége.
Stefano Bottoni megemlítette, az elmúlt húsz évben fogyott a legjobban a határon túli magyarság. Példaként hozta fel, hogy Romániában a legújabb népszámlálás adatai szerint "négyszázezer ember tűnt el" a magyarok közül a húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Trianon után a határon túli magyar közösség körében végbement egyfajta "szétfejlődés", vagyis a különböző országok magyarjai kulturális értelemben eltérően fejlődtek, illetve más-más történelmi tapasztalatokat szereztek, ugyanakkor vannak alapértékek - mint például az anyanyelv -, amelyek közösek - mondta.
A történész szólt arról is, hogy Trianon után a határon túli magyarok nehéz helyzetbe kerültek, "kényszerközösségek jöttek létre", nem nemzetállamok, hanem többnemzetiségű államok keretei közé kerültek.
A magyar külpolitika szándéka az volt a két világháború között, hogy békésen, diplomáciai úton visszaszerezze az elvesztett területeket, amit viszont akkor csak Németország segítségével lehetett megtenni - emlékeztetett. Hangsúlyozta: amikor elítéljük a területi revíziókat, "hozzá kell tenni, hogy a politikai döntéshozók egyáltalán nem tudhatták, mi lesz ennek a vége", és "szinte teljes országos támogatottsága volt a revíziónak".
Stefano Bottoni a magyar állam saját állampolgáraival szembeni súlyos bűnének nevezte a vidéki és a határon túli magyar zsidóság kiirtását a holokauszt idején, amivel véleménye szerint a magyar identitás is megsérült.
Kitért arra is, hogy az egypártrendszer idején a nemzetiségi kérdés "az egyik legnagyobb tabutéma volt", mert a vezetők felfogása szerint a kisebbségek majd "akarva-akaratlanul" beolvadnak a többségi nemzetbe.
A pártállam utolsó időszakában a magyarországi ellenzéki mozgalmak azzal vádolták a kommunista rendszert, hogy a határon túli magyarokkal nem törődik. A külhoni magyarok melletti, 1988. június 27-ei tüntetés volt az első ellenzéki megmozdulás, amelyet engedélyezett a rendőrség - mutatott rá a történész.

http://www.vajma.info/cikk/tukor/4998/A-kisebbsegi-jogok-alkalmazasa-megallithatja-a-magyarsag-fogyasat.html, 2012. június 4. [14:48]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése