Oldalak

2012. augusztus 9., csütörtök

Augusztus 9.


A világ őslakóinak (bennszülött/őshonos népek) nemzetközi napja [Međunarodni dan matičnog (autohtonog) stanovništva (sveta) / International Day of the World’s Indigenous People]

1993. december 21-én New Yorkban az ENSZ-közgyűlés a 48/163 számú határozatban hirdette meg a világ őslakos népeinek nemzetközi évtizedét, amely 1994. december 10-én vette kezdetét. A határozat kimondta, hogy az évtized keretében évente megtartják az (őslakos) bennszülött népek nemzetközi napját is. 
E nap megünneplését (a 49/214-es számú 1994. december 23-i határozattal) augusztus 9-ére tűzték ki, arra emlékezvén, hogy 1982. augusztus 9-én ült össze először az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó munkacsoportja. Az őslakosok világnapját első alkalommal 1995-ben tartották meg.
A 2004. december 22-i 59/174-es számú határozattal meghirdette a világ őshonos népeinek második nemzetközi évtizedét, amely 2005. január 1-jén kezdődött és 2014-ig tart.
Napjainkban a világ 70 országában élő őshonos lakosság száma meghaladja a 370 milliót.


Szent Teréz ünnepe – az árvák és a mártírok védőszentje, valamint Európa társvédőszentje (Praznik sv. Terezije –  zaštinice siročadi, martira i  sa-zaštitnice Evrope / Feast Day of St. Theresethe patron saint of orphaned and martyrs and Co-patron of Europe)

Edith Stein zsidó származású német filozófus, karmelita apáca 70 éve, 1942. augusztus 9-én halt meg az auschwitzi gázkamrákban. Hívő zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1891. október 12-én az azóta Lengyelországhoz csatolt Breslauban (Boroszló, ma: Wroclaw), de 13 éves korában még ateistának vallotta magát. A göttingeni egyetemen tanult, huszonöt évesen filozófiai doktorátust szerzett. Egyetemi évei alatt erősen foglalkoztatták a társadalmi kérdések, a nők egyenjogúsága, az igazságkeresés.
Élete 1921-ben változott meg, amikor elolvasta a misztikus Avilai Szent Teréz önéletrajzát. A megrázó élmény hatására megkeresztelkedett, feladta egyetemi állását, és a speyeri dominikánus leányiskolában kezdett tanítani. 1932-ben a münsteri pedagógiai intézet előadója lett, de a következő évben a nácik uralomra jutása után el kellett hagynia állását. Már 1933-ban levélben kérte XI. Pius pápát a nemzetiszocializmus nyilvános elítélésére.
Nem élt a felkínált menedékkel, nem távozott Dél-Amerikába, hanem Teréz Benedicta néven karmelita szerzetes lett. Elöljárói mindenáron meg akarták menteni, ezért 1938-ban Hollandiába küldték. Ez is csak látszólagos menedék volt. Amikor a Holland Püspöki Kar körlevélben emelte fel szavát a zsidóüldözés ellen, 1942. augusztus 2-án a Gestapo őt is elhurcolta, és 9-én, Auschwitzban, gázkamrában meggyilkolta.
Teréz Benedicta nővér mindvégig népéhez tartozónak tartotta magát, de olyannak, aki „megtalálta a Messiást”. Az volt a meggyőződése, hogy a zsidók - a megkülönböztetés révén – „részesednek Krisztus keresztjében”. 1987-ben II. János Pál pápa boldoggá, majd 1998-ban szentté avatta. Így – az őskeresztények óta – feltehetőleg ő az első zsidó származású szent. Edith Stein életéről Mészáros Márta filmet készített A hetedik szoba címmel.
                       
Szent Terézia Benedicta (Edith Stein), Európa társvédőszentjének fényképe a VI. 
kerületi, Nagymező utcai Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban.
Budapest, 2009. december 5.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd


Az állatkertek napja (Magyarországon) [Dan zooloških vrtova (u Mađarskoj) / Zoological Gardens Day (in Hungary), Zoo Day (in Hungary)]

A Bécs melletti Schönbrunn állatkertjét tartják a világ első újkori zoojának, ez az állatkert 1752-ben nyitotta meg kapuit. A schönbrunni példát hamarosan több nagyvárosban is követték, például Madridban, Londonban, Berlinben, New Yorkban, Melbourne-ben és Pétervárott is.
Magyarország első állatkertje, a mai budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert, 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése