Oldalak

2012. október 28., vasárnap

Október 28.

A nyári időszámítás (Kraj letnjeg računanja vremena / Daylight saving time ends)


Kezdődik a téli időszámítás, így vasárnap hajnalban három órakor két órára kell visszaállítani az órákat. 
Az időszámítás-váltást hagyományosan az energiatakarékosság igényével indokolják. Maga a reform háborús idők szülötte. 1916-ban Amerikában vezették be először az alternatív – nyári – időszámítást. A praktikusnak tetsző ötletet több európai állam, így Magyarország is átvette. A két időszámításos rendszer egészen 1918-ig, a háború végéig hivatalban maradt. 1919-ben azonban nyugdíjazták, s csak 1941-ben vették elő újra. Akkor viszont az órákat nem is engedték visszatekerni: 1942 szeptemberéig maradt a nyári időszámítás. 1943-ban és 1944-ben már március végén, illetve április elején beköszöntött az óra szerinti nyár, a következő két évben viszont nem állították át az időmérőt. 1947 és 1949 között megint nyári-téli rend szerint forogtak a mutatók. 1950-től 1953-ig ismét csak egyféle (téli, azaz normális) időszámítás létezett. 1954-től 1956-ig újra hozzáigazították az órákat a Naphoz, azután egészen 1980-ig a hagyományos időszámítás maradt érvényben. 1980 áprilisa óta élvezhetjük ismét az óraigazítás örömeit. A legutóbbi reformra 1996-ban került sor: akkor – már az EU-irányvonalnak megfelelően – szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

A Magyarországon jelenleg alkalmazott, az európai gyakorlathoz igazodó szabály 1996 óta érvényes.
A számítógépek, mobiltelefonok, digitális órák nagy többsége automatikusan átáll az új időre. A többit „kézzel” lehet átállítani.
 

Az animáció világnapja (Dan animacije / World Animation Day)


A Nemzetközi Animációs Filmszövetség (ASIFA) kezdeményezésére 2002 óta ünnepeljük meg annak emlékére, hogy 1892. október 28-án a párizsi Grévin Múzeumban megtartották Émile Reynaud Optikai Színházának első nyilvános vetítését, amely az első, folyamatos mozgóképvetítés a nagyközönség számára. Reynaud találmányával három évvel előzte meg a filmgyártás úttörőiként számon tartott Lumiére-fivérek első nyilvános filmbemutatóját.
Reynaud egyik nagy érdeme, hogy képes volt kitalálni az átlátszó, hosszú szalagok mozgatását, sőt, el tudta képzelni azt csapok és lyukak szellemes rendszerével. Az optikai színházhoz a nagy újdonságot, a celluloidot használta fel. Hosszú, a szélein perforált celluloid-szalagra festette fel a képeket. A perforáció segítségével akadálytalanul továbbíthatta a képcsíkot, tehát a képek nem remegtek, nem ugráltak vetítés közben. A háttérképekhez több vetítőt is használt, sőt a képcsíkokra kis fémnyelvecskéket erősített, amelyek elektromos kapcsolóval beindították a képhez passzoló hangeffektust. Az előadásokon Reynaud maga vetítette mozgóképsorait.
Egy kis ízelítő az első bemutatók filmjeiből: Egy jó ugrás, komikus jelenet három személlyel, a 700 képes szalag 50 m hosszú volt, vetítési időtartama 12-15 perc1888. A bohóc és kutyái, közjáték, a szalag képeinek száma 300, hossza 22 m, időtartama 6-8 perc 1891. Szegény tökfilkó, pantomim három személlyel, képszám 500, szalag hossza 36 m, vetítési időtartam visszafelé forgatást is használva 12-15 perc 1891).
Az Optikai színház előadásai 1900-ig tartottak. A több mint 12 800 előadást körülbelül 500 000 néző látta. Az 5-ös számú szalag (Egy kabin körül) dobozán, amely szerencsésen megmaradt, a szerző a saját kezével jegyezte fel: „Ezt a jelenetet 10 000-szer mutattuk be 1894. decembertől 1900. március 1-ig, 62 hónapon át a Musée Grévin-ben délelőtt és este.„
Reynaud előadásai tették talán a legtöbbet azért, hogy a párizsi közönség nyitottá váljon a későbbi mozifilm-vetítésekre, hiszen rajzainak jól megvilágított figurái mozogtak, futottak, ugráltak, táncoltak, sírtak és nevettek, mint a való életben. Reynaud-nak óriási szerepe volt a mozi sikerében, a mozi megjelenése után azonban optikai színháza sokat veszített varázsából. Fel kellett adnia vállalkozását, elkeseredettségében felszerelése nagy részét a Szajnába dobta.
Jacques Tati az Hulot úr nyaral (1951) című filmjébe beillesztette az Egy kabin körül című animáció 
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése