Oldalak

2013. január 28., hétfő

Január 28.



Károly napja.
A Károly két név egybeesése. Az egyik a régi magyar Karuly személynév. Jelentése: karvaly, turul.
1077 – IV. Henrik német király, hogy az egyházi átok alól feloldozást kapjon, kénytelen volt megalázkodni a pápa előtt, ezért darócruhában vezekelt három napon át Canossa várában, ahol VII. Gergely pápa tartózkodott.
1547 – 55 éves korában meghalt VIII. Henrik angol és ír király, akit Jane Seymourral kötött házasságából született fia, a 9 éves VI. Eduárd követett a trónon.
1596 – Sir Francis Drake angol admirális, tengeri hős és felfedező Panama partjai előtt meghalt vérhasban.
1613 – Galileo felfedezte és leírta a Neptunuszt a Jupiter mellett, bár még akkor azt hitte, hogy egy csillagot talált.
1788 – Londonban megszületett George Gordon Noel Lord Byron angol romantikus-klasszicista költő.
1805 – Meghalt Csokonai Vitéz Mihály költő, író műfordító, színész (Dorottya).
1830 – Megjelent Széchenyi István gróf Hitel című munkája, melyben elsőként írta le a polgári átalakulás legfontosabb gazdasági és társadalmi feladatait.
1841 – Megszületett Sir Henry Morton Stanley amerikai újságíró.
1844 – Megszületett Benczúr Gyula festőművész, a magyar történeti festészet egyik nagy alakja (Vajk megkeresztelése).
1873 – Megszületett Colette francia írónő, aki „GiGi” című regényének színpadi változatához Audrey Hepburnt kérte fel a címszerepre 1951-ben.


Január 28. - Az adatvédelem nemzetközi napja.
Az Európa Tanács kezdeményezésére 2007-ben, az ET adatvédelmi konvenciója elfogadásának 25. évfordulóján rendezték meg először az Európai Bizottság támogatásával.
Az adatvédelem napjának célja, hogy rendezvények, műsorok, konferenciák és kiadványok segítségével elősegítsék, hogy az emberek érdeklődjenek az adatvédelmi ismeretek iránt, keressék a lehetőséget ezek megvitatására. Egy uniós felmérés szerint a megkérdezettek kétharmadát foglalkoztatja ugyan személyes adatainak sorsa, de csak minden negyedik ember tudja, hogy vannak intézmények, amelyekre támaszkodhat jogainak védelmében.
Az adatvédelem az egyén védelme érdekében, a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával foglalkozik. Nevével ellentétben nem az adatokat védi, hanem azokat a személyeket, akikkel az adatok összeköthetők.
Magyarországon az Országgyűlés 1992. november 17-én hirdette ki a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt, közismertebb nevén az adatvédelmi törvényt (Avtv.). A törvény érdekessége, hogy egyik oldalon a személyes adatok védelmét, másik oldalon a közadatok (törvények, önkormányzati rendeletek, határozatok stb.) minden lakos számára könnyű elérhetőségét írja elő.
A törvény 2004. január 1-jétől hatályos módosítása átültette a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amely jelenleg is fontos, főleg jogértelmező szerepet tölt be a magyar törvény mellett.
A törvény értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult vagy törvény elrendelte. Különleges adat, például a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, kezeléséhez az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges. Ez csak akkor érvényes, ha megfelelő tájékoztatáson alapul. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az érintettet – egyértelműen és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről. A tájékoztatás követelményének való megfelelést szolgálja például az internetes honlapok esetében az adatvédelmi nyilatkozat. Az érintett tájékoztatást kérhet adatai kezeléséről, és – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – kérheti adatai helyesbítését és törlését.
Magyarországon 1995 és 2011 között működött az adatvédelmi biztos (ombudsman) intézménye, 2012. január 1-jétől a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el az információs jogok védelmét. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése