Oldalak

2013. május 22., szerda

Május 22.



Júlia napja.
A Júliusz férfinév női párja, amely latin eredetű, egy híres ősrégi  római nemzettség nevéből származik. Jelentése  bizonytalan , talán: Jupiter istennek szemtelt; vagy ragyogó.
1447 – Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az anyák és a meddők védőszentjeként tisztelnek.
1455 – Angliában kezdetét vette a „rózsák háborúja”, amely két uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York-ház (jelvénye: fehér rózsa) közötti trónharc, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatározása volt.
1867 – Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.
1879 – Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1885 – Meghalt Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
1907 – Megszületett Laurence Olivier világhírű Shakespeare-színész és rendező. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd.
1924 – Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerző.
1927 – Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
1940 – Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban.
1974 – Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő.


Május 22. – A biológiai sokféleség (biodiverzitás) nemzetközi napja
Az ENSZ 2000 decemberében határozta el, s 2001-től minden év május 22-én ünneplik. A Nairobiban 1992-ben e napon elfogadott egyezmény célul tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékeljék a biológiai sokféleség csökkenésének ütemét. Ez sajnos nem teljesült, a négyévente kiadott, 2010-es ENSZ jelentés szerint ma óránként három faj tűnik el bolygónkról. Az összes faj közül a kétéltűek vannak a legnagyobb veszélyben, közel egyharmaduk áll a kipusztulás szélén, a pusztulás üteme pedig jelenleg a korallzátonyoknál a legnagyobb. Ez utóbbit a melegedő és savasodó óceánok és a túlhalászás együttesen váltja ki. E mellett az amazóniai esőerdő folyamatos irtása, valamint számos édesvizű tó és folyó algásodása, halpusztulása jelenti a két legaggasztóbb folyamatot, amely azzal fenyeget, hogy eléri az átbillenési pontot (tipping point), amely után már visszafordíthatatlannak lehet tekinteni. A biológiai sokféleség zsugorodásáért elsősorban a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az aszályok, az erdőirtás, az orvvadászat és a túlhalászat a felelős.
A biológiai sokféleség megőrzéséhez védeni kell a természetes élőhelyeket, az ott élő ökoszisztémát, emellett az oktatás, az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet formálása is elengedhetetlen.
Göncz Árpád köztársasági elnök 1992. június 13-án Magyarország képviseletében Rióban aláírta a Biológiai Sokféleség Egyezményt, kihirdetésére az 1995. évi LXXXI törvénnyel került sor. Az ENSZ nemzetközi tudóscsoportjának 2007-ben nyilvánosságra hozott jelentése szerint Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozás természeti sokszínűségre gyakorolt hatása szempontjából. Amíg más országokban csak egyes területek esnek az ökológiailag legmagasabb sérülékenységi besorolás alá, addig Magyarországon szinte alig van ettől eltérő térség. A biodiverzitásra nagy veszélyt jelent az a tény, hogy a magyarországi átlaghőmérséklet emelkedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális felmelegedés üteménél. A magyarországi növény- és állatvilág 45 ezer fajra becsülhető.
Magyarországon első alkalommal 2005-ben emlékeztek meg a Biológiai sokféleség nemzetközi napjáról, a Fővárosi Állat- és Növénykert rendezvényén. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése