Oldalak

2013. július 28., vasárnap

(Más) napló 4.


MILYEN IRÁNYBA?

 Módosul a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény

 

– Szerbia Képviselőháza az év végéig kellene, hogy elfogadja a nemzeti kisebbségek nemzeti tanács szóló törvény módosításait – nyilatkozta még április 22-én Gordana Stamenić, a szerb igazságügyi- és államigazgatási minisztérium államtitkára „a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzetének javításával foglalkozó intézmények és testületek erősítéséről” tartott belgrádi értekezleten. Kiemelte, hogy a módosításokkal növelik a nemzeti tanácsok illetékességét, és hogy az eddigi gyakorlat képezi majd a 2009. évi törvény alapját.
Az értekezleten részt vevő európai hivatalos személyek rámutattak, hogy – a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása érdekében – „szükséges nem csak az említet jogszabály, de a tájékoztatási, az adatvédelmi és választási törvény módosítása is”. 
– Szerbia jelentős erőfeszítéseket tett a megkülönböztetés elleni küzdelembe és fejlesztette a toleranciát, valamit az etnikai közössége közötti párbeszédet, de tanúi vagyunk annak, hogy problémák vannak az egyes nemzeti tanácsok működésében, valamint a nyugtalanságnak Sandžakban és Vajdaságban – mondta Luka Bianconi, az Európai Unió szerbiai küldöttsége politikai szakosztályának vezetője1. 

Hivatalnoki munkacsoport
            Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke legújabb jegyzetében2 arról ír, hogy „megtartotta első ülését a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását előkészítő munkacsoport”. Nikola Selaković igazságügyi miniszter „júniusban hozott formális határozatot a tizennyolc tagú munkacsoport megalakításáról, amelyben a különböző rangú kormányhivatalnokokon kívül, a szerbiai nemzeti tanácsok képviseletében Marcsel Dragan (a román nemzeti tanács jegyzője) és magam is helyet kaptam” – olvasható Korhecz jegyzetében.
            Az MNT elnöke szerint „a munkacsoport egyhangúan úgy döntött, hogy a módosítások a választásokra, a külön választói névjegyzékre és a nemzeti tanácsok megalakulására és nyilvántartására vonatkozó eljárást érintik majd”.
Hogy „az év végéig” sor kerül-e a törvénymódosítás elfogadására az teljesen bizonytalan, mivel a
szerb kormány most a „kormányátalakítással” (illetve önmagával) van elfoglalva és nincs ideje a kisebbségeket érintő gondokkal foglalkozni, vagy nem is érdeklik azok.
            A munkacsoportot illetően nem először történik meg, hogy állami hivatalnok és nem szakemberek készítik elő a törvénymódosítást. Hogy a civil szervezetek bevonását/részvételét ne is említsük. Az is jellemző, hogy a törvénymódosítás a nyilvánosság kizárásával történik. Mindez arra utal, hogy a kormánynak szándékában se nincsen a törvény részletes módosítása, beleértve a nemzeti tanácsok illetékességének bővítését is.

Ki kit (és mit) képvisel?
Négy vajdasági magyar párt (a Vajdasági Magyar Demokrata Párt – VMDP, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – VMDK, a Magyar Remény Mozgalom – MRM és a Magyar Polgári Szövetség – MPSZ), valamint kilenc vajdasági magyar civil szervezet 2012. szeptember 27-én – a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének érdekében – felhívással fordult a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez. A felhívást utóbb 218 magánszemély is aláírta.
A felhívás (egyebek között) a következő követelést is tartalmazza: 
– 2. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, területi és személyi elvű autonómiát. A nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az eddigi tapasztalatok alapján való mielőbbi módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát, felruházná döntéshozatali joggal és hozzájárulna az érdekeinek megfogalmazásához és hatékony képviseletéhez. Ezt követően új, demokratikus nemzeti-tanácsi választások megtartását, az állam által elkészített és kezelt teljes választói névjegyzék alapján, olyan választási rendszer alkalmazásával, amely figyelembe venné a lakosság területi megoszlását.3 
 Korhecz Tamással, mint a munkacsoport tagjával kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, mennyire érdekelt ő ennek a törvények a lényegi módosításában, amelyről tudjuk, hogy „nem autonómia”, amikor részt vett a kidolgozásában? Kit képvisel a munkacsoportban? Önmagát, a MNT, vagy a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ), amely által a testület elnöki székébe jutott?
A felhívást aláíró pártokra és civil szervezetekre most az a feladat hárul, hogy az Igazságügy minisztériumtól követeljék a megfogalmazott követelésnek a módosításba való beépítését. Tekintetbe véve a koszovói szerbek autonómiájával kapcsolatban létrejött (2013. április 19-i) brüsszeli egyezséget is.4 Szükség esetén pedig értesítsék a nemzetközi tényezőket. Annál is inkább, mivel az idő sürget. Az új nemzeti tanács megválasztása ugyanis 2014 májusában esedékes.

Újvidék, 2013. július 28.

Bozóki Antal

__________

1 Stamenić: Do kraja godine izmene zakona o savetima manjina [Stamenić: Az év végéig módosul a nemzeti tanácsokról szóló törvény]

http://www.blic.rs/Vesti/Drustvo/379013/Stamenic-Do-kraja-godine-izmene-zakona-o-savetima-manjina
2 Uborkaszezon nélküli nyár. http://www.vajma.info/cikk/naprolnapra/128/Uborkaszezon-nelkuli-nyar.html, 2013. július 27. [1:00] és Magyar Szó, 2013. július 27., 14. o.
3 http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert
http://www.blic.rs/Vesti/Tema-Dana/378674/Tekst-briselskog-sporazuma

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése