Oldalak

2013. augusztus 5., hétfő

Augusztus 5.



Krisztina napja.

Latin eredetű név, a Krisztiána gyakoribb változata. A görög eredetű latin Christianus, magyarul Krisztián, Keresztély férfinév női párja. Jelentése Krisztushoz tartozó, kereszténynő

1737  Halle-ban megszületett Johann Friedrich Struensee gróf német származású, dán udvari orvos.
1813 Sunmore-ban (Norvégia) megszületett Ivar Andreas Aasen norvég nyelvtudós, költő, hazája művelődéstörténetének egyik legnevesebb alakja.
1850 Megszületett Guy de Maupassant francia novellista, regényíró (A szépfiú, Egy asszony élete).
1876 Megszületett Mary Ritter Beard amerikai történész, írónő, aki 1946-ban a "Woman as a Force in History" című művében a nők ügyeit és a munkásmozgalmakat pártfogolta.
1914 Cleveland-ben (USA) üzembe helyezték az első forgalomirányító közlekedési lámpát.
1930 Megszületett Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.
 

1932  Budapesten megszületett Gecse Gusztáv filozófus, vallástörténész, aki lefordította Aquinói Szent Tamás Előadások a Hiszekegyről, a Miatyánkról és a Tízparancsolatról című művét. 
1962 36 éves korában valószínűleg gyógyszer-túladagolás következtében meghalt Marylin Monroe. 
1963 Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminiszterei aláírták a részleges atomcsendegyezményt. 
1984 Meghalt Richard Burton angol színpadi és filmszínész (Nagy Sándor, Nem félünk a farkastól, 1984).



200 éve, 1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi Csillagda alapkövét. Európa akkor legkorszerűbb csillagvizsgálója 1815-ben kezdte meg működését.


A nagyszombati egyetem 1777-ben Budára költözött, az egyetem csillagászati műszergyűjteményét a budai várpalotában egy külön erre a célra épült toronyban helyezték el. Ez a hely azonban alkalmatlannak bizonyult az érdemi csillagászati megfigyelésekre, mérésekre. Ezért egy új csillagvizsgáló építésének igénye fogalmazódott meg. A kor igényeinek megfelelő, korszerű csillagda helyéül a Gellérthegyet választották. Buda városa ingyenes építési telekkel járult hozzá az intézmény létrehozásához, de azzal a feltétellel, hogy a „hely csak addig marad a köz birtokában, ameddig az a csillagvizsgáló céljait szolgálja".
Az intézmény terveit Pasquich János matematikus és csillagász (1754-1829), a müncheni Georg Friedrich von Reichenbach feltaláló és mérnök (1771-1826) és Pollack Mihály építész (1773-1855) készítette el. József nádor hathatós támogatásával 1813 júniusában hagyták jóvá az új obszervatórium terveit.
 

1813. augusztus 8-án fényes ünnepség keretében fektették le az épület ónból készült, díszes alapkövét. Bikfalvi Falka Sámuel betűmetsző (1766-1826), az egyetem betűvésnöke rótta föl a latin nyelvű szöveget az alapkőre, amelyen helyet kapott még a tervezett épület képe is. Az ilyenkor szokásos „három kalapácsütést", az alapkőletétel egyik fontos szertarását, József nádor végezte.
Az obszervatórium 1814-ben készült el, igazgatójának Pasquich Jánost nevezték ki, a másodcsillagász Kmeth Dániel lett. Az átadást azonban József nádor a budai királytalálkozó időpontjára időzítette, 1815. október 15-én a három uralkodó – I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király – jelenlétében avatta fel az épületet.
A csillagda két rézzel fedett, forgatható kupolával ellátott, 5,1 méter magas és 7,9 méter átmérőjű toronyból állt, ezeket egy 14,4 méter hosszú észlelőterem kötötte össze.
1817-ben a személyzetnek és az igazgatónak lakóépületet is emeltek a főépület mellé. A főépület homlokzatán az URANIAE felirat volt látható. (Uránia, Zeusz és Mnémoszüné lánya a görög mitológiában a kilenc múzsa egyike, a csillagokba írt tudományok patrónusa.)
Az intézményt a lakosság egyre gyakrabban látogatta, a vendégek között voltak a reformkor nagyjai: Kossuth, Széchenyi, Vörösmarty. A szabadságharc kitörésekor a tüzérek számára is becses csillagászati műszereket a Rudas fürdőbe szállították. 1849 májusában, Buda ostromakor, Aulich tábornok innen lövette a Várat. A védők ágyútüze a csillagvizsgálót is földig rontotta, helyén építtette fel Haynau 1851-re a Citadellát, amely – ha nem is eredeti alakjában – ma is áll.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése