Oldalak

2013. szeptember 28., szombat

(Más) napló 19.

Nagy siker: Hetet elvettek, kettőt visszaadnak (talán)

 
Autonómia
            Az Európai Parlamentben szeptember 27-én tartott rendezvényen Gál Kinga fideszes és Tőkés László erdélyi néppárti parlamenti (EP-) képviselő egyaránt azt hangsúlyozta Brüsszelben, hogy „Szerbiának még EU-csatlakozása előtt biztosítania kell a kisebbségi jogokat”.
            A rendezvényen meghallgatták Várady Tibort, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagját is, „aki részletesen ismertette a vajdasági magyar közösség helyzetét”. (Hogy erről mit mondott, az azonban már nem derül ki az MTI híréből.)[1]
Várady kitért a nemzeti tanácsok, így az MNT helyzetére, és a most zajló alkotmánybírósági vizsgálatra, amely „veszélyezteti a nemzeti tanácsok kompetenciáit, kiüresítve a már jól működő kisebbségvédelmi rendszert”. – Ez komoly hátrányt, visszalépést jelentene a szerbiai kisebbségeknek, így a vajdasági magyarság számára – hangsúlyozta Várady Tibor, aki szerint „a nemzeti tanácsokról szóló törvény Szerbia stabilitásának záloga”.
 Köztudott, hogy a jogászprofesszor részt vett a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló 2009. évi törvény kidolgozásában, amelyről később maga is elismerte, hogy ez még „nem autonómia”. Az elemzések ugyanis kimutatták, hogy a törvény csak korlátozott kulturális autonómiát lát elő a nemzeti kisebbségek részére.
Az MTI híréből ki lehet kiolvasni: Várady aggódik, hogy a szerb alkotmánybíróság megnyirbálja a nemzeti kisebbségi tanácsok – egyébként is korlátozott – illetékességét. A kisebbségi tanácsok tudniillik csak az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén illetékesek. Itt is többnyire „kezdeményező”, „figyelemmel kísérő”, „javaslattevő” és „véleménynyilvánítási” hatáskörrel.
A hírből azonban nem világlik ki, hogy Várady megemlítette-e/felvetette volna, hogy az Ivica Dačić szerb és Hashim Thaçi koszovói kormányfő között létrejött (2013. április 19-i) brüsszeli egyezség[2] számos olyan kollektív jogot fogalmaz meg a koszovói szerb közösségnek, amelyeket Szerbia törvényei az itteni nemzeti kisebbségek számára nem látnak elő, mint például a gazdasági fejlődés, a közoktatás, az egészségügy, a művelődés teljes felügyelete és tervezése, igazságügyi és közbiztonsági illetékességek, stb.
Tőkés Lászlónak kellett felhívni a figyelmet arra, hogy „a vajdasági magyar közösségnek az észak-koszovói szerbek számára biztosított autonómiához hasonló jogokat kellene kapnia”.[3] 

Hétből kettő
A napokban megérkezett a Szerbiai Képviselőházba a bíróságok és ügyészségek hálózatáról szóló törvény módosítási javaslata.[4]
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a lapnak elmondta, hogy „a 2008-ban megszüntetett vajdasági alapfokú bíróságok közül Óbecsén és Zentán állna vissza önálló bíróság”.
Az említett törvény „bírósági egységekre” degradálta a nemzeti megmaradás szemszögéből nézve kiemelten fontos hét, magyar többségű községben (Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Óbecse, Temerin, Topolya és Zenta) a községi bíróságot. Most – úgy néz ki – esély van arra, hogy Óbecsén és Zentán visszaállítják a bíróságot.
– A beterjesztett javaslat és az országos szinten felállított rendszer összességében nehezen kikezdhető, kevés érv hozható fel ellene. Ugyanakkor van néhány olyan pont, amelyet a VMSZ módosítási indítványokban próbál majd továbbfejleszteni” – fogalmazott Varga. 
Tapasztalatból tudjuk, hogy mi lesz az eredménye az ilyen „fejlesztésnek”: A VMSZ nagy eredménynek könyveli majd el, hogy a hét megszüntetett bírósából kettőt esetleg visszakapunk.
Miért nem hivatkoznak a VSZ képviselő a szerb alkotmány 20. szakaszának 2. bekezdésére, miszerint „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”? Vagy most a jogok jelenlegi szintje az érvényes?

Közbizonytalanság
Újvidéken az utóbbi időben annyira megromlott a közbiztonság, hogy most már világos nappal is kockázatos az utcára menni. 
Branka Bežanov, a városi tanács közbiztonsággal megbízott tagja a napokban lemondott tisztségéről, „mert az utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő incidensek”.[5]  
A tartományi fővárosnak négy évig nem volt kinevezett rendőrfőnöke. A napokban kinevezték végre Újvidék „új” rendőrparancsnokát. Ugyanannak a Stevan Krstićnek a személyében,[6] aki eddig megbízottként látta el ezt a posztot, és akinek a működése alatt a városban megromlott a közbiztonság. Értik ezt Önök? Most, hogy megtörtént a kinevezése, javulni fog a közbiztonság? 
Az „új” újvidéki rendőrparancsnok elő lépése a szurkolói frakciócsoportok megfékezése lesz, amelyek már korábbról ismertek a rendőrség számára. Az akció már elkezdődött – tudta meg a 24 óra c. újvidéki napilap.[7] 
Ha a rendőrség a bűnözőket már „korábbról ismerte”, miért nem tette meg idejében a törvényes lépeseket? És egyáltalán, hogyan lehetséges az, hogy egy 400 000 lakosú városnak négy évig nincsen kinevezett rendőrfőnöke? Az egy személyben miniszterelnök és belügyminiszter nem ér rá a reszortjával foglalkozni.
Újvidék, 2013. szeptember 29.
Bozóki Antal



[1] Szerbiának még az EU-csatlakozás előtt szavatolnia kell a kisebbségi jogokat. Magyar Szó, 2013. szeptember 27. 3.
[2] Agrement of principles governing the normalization of relations. FoNet, Beta: Tekst briselskog sporazuma [A brüsszeli egyezség szövege]. http://www.blic.rs/Vesti/Tema-Dana/378674/Tekst-briselskog-sporazuma; http://www.slobodnaevropa.org/content/sporazum-o-principima-za-normalizaciju-odnosa/24968253.html
[3] Lásd az 1-es alatti írásban.
[4] Visszakapjuk a bíróságaink egy részét. Magyar Szó, 2013. szeptember 26. 1. 5. Helyesbítés. Magyar Szó, 2013. szeptember 27., 5. 
[5] hgy: Újvidéknek semmi sem jár. Magyar Szó, 2013. szeptember 19. 12.  
[6] Új rendőrfőparancsnok  Belgrádnak és Újvidéknek. Magyar Szó, 2013. szeptember 20. 4.
[7] A. Lalić – S. Stepanović: Obračun s frakcijama navijača prvi potez načelnika policije, 24 sata Novi Sad, 2013. szeptember 20. 4.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése