Oldalak

2013. szeptember 9., hétfő

Szeptember 3.



Hilda napja.
Német eredetű név, a hild elemet tartalmazó összetett germán nevek rövidülése. Jelentése: harc, harcosnő.
1189 – Megkoronázták I. Richárd angol királyt Westminsterben.
1272 –Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.
1658 – Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).
1813 – Megszületett Báró Eötvös József író, költő, reformpolitikus (A falu jegyzője).
1825 – Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.
1875 – Megszületett Ferdinand Porsche német autókészítő (Porsche, Volkswagen).
1926 – Megszületett Irene Papas színésznő. (Zorba a görög)
1939 – Chamberlain angol miniszterelnök a rádióban bejelentette, hogy Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
1957 – Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
1971 – Katar állam nemzeti ünnepe



60 éve, 1953. szeptember 3-án életbe lépett az emberi jogokról szóló európai konvenció.
1953. szeptember 3-án lépett hatályba az emberi jogok és alapvető szabadságok európai egyezménye, amelyet az Európa Tanács még 1950. november 4-én fogadott el, regionálisan szabályozva az emberi jogok nemzetközi biztosítását.
A köztudatba Európai egyezményként, Európai emberi jogi egyezményként vonult be a három fejezetből (Jogok és szabadságok, Emberi Jogok Európai Bírósága, Vegyes rendelkezések) álló okmány.
Az egyezményt a tíz nyugat-európai ország (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország és Svédország) által 1949-ben alapított, az Európai Közösségektől teljesen független Európa Tanács Rómában hagyta jóvá, és 1950-től napjainkig csaknem egy tucat jegyzőkönyv egészítette ki. Magyarország – a volt szocialista országok közül elsőként - 1990. november 6-án csatlakozott az Európa Tanácshoz, és egyúttal aláírta az egyezményt is, amelyet 1993-ban foglaltak törvénybe. Hasonló regionális-kontinentális megállapodás lett a későbbiekben az Emberi jogok amerikai egyezménye, valamint Az ember és a népek jogainak afrikai chartája.
Az emberi jogok (alapjogok, szabadságjogok, állampolgári jogok, természetes, elidegeníthetetlen jogok) eszmerendszere a XVII-XVIII. század polgári forradalmaira vezethető vissza, közelebbről arra a felfogásra, mely szerint az embereknek születésüktől kezdve vannak alapvető természetes jogaik, amelyek biztosítására az államok hivatottak, s amelyeket az állam nem korlátozhat. Sokáig nem került szóba az emberi jogok átfogó nemzetközi szabályozása. Az I. világháború után jelentkezett a kisebbségek helyzete rendezésének és a munkafeltételek nemzetközi szabályozásának igénye. Az ENSZ Alapokmánya is több helyen említi az emberi jogok biztosítását, 1948. december 10-én pedig a közgyűlés elfogadta az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Az emberi jogokról szóló európai konvencióban foglaltak megsértésének elbírálására a szerződés létrehozta az Emberi Jogok Európai Bizottságát és az Emberi Jogok Európai Bíróságát. (1999-ben a bizottság megszűnt, a két szervet egyetlen állandó bíróság váltotta fel.) A konvenció megóvja az állampolgárokat a túlságosan elnyújtott bírósági eljárás, a jogi eljárási hibák, a kiutasítás, a sajtószabadság megsértése, továbbá személyek és embercsoportok diszkriminációja és a kiutasítás ellen. A konvenció értelmében bármely állampolgár, ha úgy érzi, hogy a hivatali önkény áldozata, vagy az állam bármiképp beavatkozott alapvető jogaiba, panaszt tehet kormánya ellen az Európa Tanács emberi jogi bíróságánál. A bíróság ítélete kötelezi az adott ország kormányát: törvényeit alakítsa át úgy, hogy az emberi jogok tárgyalt megsértése többet ne fordulhasson elő. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése