Oldalak

2013. október 17., csütörtök

Október 16.



Gál napja.
Kelta, ír eredetű név, a Gallusz név régi formája, a Gálos rövidülése. Jelentése: kakas.
1793 – Párizsban 37 éves korában kivégezték Marie Antoinette-t, Mária Terézia császárné leányát, aki XVI. Lajos feleségeként Franciaország királynéje volt.
1842 – Megszületett Sarah Winnemucca indián felderítő, aktivista, aki Amerika szerte előadásokat tartott, és petíciót nyújtott be a Paiurtes törzs földjéért.
1854 – Megszületett Oscar Wilde, angol költő, író (A boldog herceg, Dorian Gray arcképe).
1886 – A lengyelországi Plonskban megszületett David Ben Gurion (eredeti nevén: David Gruen) izraeli politikus, aki Izrael Állam első miniszterelnöke és honvédelmi minisztere volt.
1925 – A locarnói konferencia eredményeként az európai határok megszilárdultak Francia- és Németország, illetve Belgium és Németország között. A konferencián elhatározták Németország felvételét a Népszövetségbe.
1927 – Megszületett Révész György, filmrendező (2x2 néha 5).
1928 – Megszületett Mary Daly teológus, aki számos könyvet és cikket írt a pátriárkákról és a nőgyűlöletről a vallásban: „Gyn/Ecology” (1978).
1951 – Első felvételeket rögzítették egy atlantai stúdióban Little Richardtól.
1958 – Megszületett Tim Robbins amerikai színész (Nekem 8, Rövidre vágva, I. Q. – A szerelem relatív, A remény rabjai).
2003 – Meghalt Papp László olimpiai és világbajnok ökölvívó.


Október 16. – Élelmezési világnap. 
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította világélelmezési napnak október 16-át.
Október 16-án arra emlékeznek, hogy 1945-ben ezen a napon alakult meg a FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations). A szervezet feladata a tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek termelésének és hatékony nemzetközi elosztásának segítségével. A magyar kezdeményezés szerint a "farmerek világnapja" a Magyarországon szokásos aratás kezdetén, Péter-Pál napján lett volna, de végül a FAO születésnapját választották, s a fejlődő országok kérésére ez a nap nem a farmerekről, hanem az éhínség elleni küzdelemről szól.
1981 óta ezen a napon az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslásának szükségességére, a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés elsőrendű fontosságára figyelmeztetnek.
A humanitárius szervezetek ráirányítják a figyelmet a világ szegényebbik felének élelmezési problémáira, Közép- és Kelet-Európában pedig az elégtelen táplálkozásra. A FAO október elején közzétett jelentése szerint az elmúlt két évtizedben világszinten 24 százalékról 14 százalékra csökkent az éhezők aránya, azonban ez még mindig 842 millió embert jelent. Az éhezők többsége – 827 millió ember – a fejlődő országokban él, amelyekben az alultápláltság átlagosan a lakosság 14,3 százalékát érinti. Afrikában a lakosság 21 százaléka éhezik, a legtöbb éhező - 295 millió ember - a korábbi évekhez hasonlóan Dél-Ázsiában él. Míg 1990-ben a fejlődő országok lakosságának 47 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, 2008-ban ez az arány 24 százalék volt.Az ENSZ milleniumi céljai között szerepel, hogy 2015-re felére csökkenjen azok száma, akik éheznek, akik nem jutnak tiszta, egészséges ivóvízhez.
A világ élelmiszer-termelésének egyharmada megy kárba évente világszerte, s óránként 300 rosszul táplált gyerek hal meg. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) a világ legnagyobb jótékonysági szervezete, évente csaknem százmillió embert, többségében gyermeket segít.



35 éve, 1978. október 16-án választották pápává Karol Wojtyla lengyel bíborost, aki II. János Pál néven ült Szent Péter trónján.
Karol Józef Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkóhoz közeli Wadowicében. 1946-ban szentelték pappá, 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett. 1967. július 25-én VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki, másnap felszentelték, ezzel belépett a pápaválasztó és pápává választható kardinálisok sorába.
1978. szeptember 28-án 33 napi uralkodás után elhunyt I. János Pál pápa. A szabályok szerint a pápaválasztó gyűlést a pápa halála vagy lemondása utáni 15. és 20. nap között kell összehívni, így először október 14-én ült össze a pápaválasztó testület. A bíborosi kollégium új pápát megválasztó tanácskozásán, amelynek 1878 óta a vatikáni Sixtus-kápolna a helyszíne, a nyolcvan évesnél fiatalabb bíborosok vehetnek részt. A pápaválasztó gyűlések idejére a bíborosokat elzárják a világtól, innen a konklávé (kulcsra zártan) elnevezés. A voksolás eredményességét fehér, eredménytelenségét fekete füst kibocsátásával jelzik a Sixtus-kápolna kéményén (a szavazócédulákat minden voksolási kör után elégetik a kápolna sarkában levő vas kályhában), a fehér füst felszállását a Szent Péter-bazilika harangjainak zúgása kíséri. A megválasztott személynek felteszik a kérdést, elfogadja-e a hivatalt, s ha az Accepto (elfogadom) választ adja, és már püspök, azonnal hivatalba lép, majd megkérdezik tőle, milyen néven óhajt uralkodni. Miután az új pápa személyét latinul kihirdetik a Szent Péter-bazilika erkélyéről ("habemus papam" - van pápánk), az új egyházfő áldást oszt Urbi et Orbi - Rómának és a világnak.

1978-ban az új pápát három nap alatt nyolc szavazással választották meg: október 16-án - általános meglepetésre, viszonylag ismeretlenül - Karol Wojtyla lett az új egyházfő, akire a 111 bíborosból 104 szavazott a konklávén. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai, és 58 évével 132 év óta a legfiatalabb pápa. Megválasztását követően délután negyed hatkor jelent meg a Szent Péter-bazilika lodzsáján, és hatalmas tömeg előtt szólt tört olaszossággal az ott összegyűltekhez. "Messziről jöttem. Ha majd elhibázok valamit olaszul, ti kijavítotok!" -
II. János Pált 1978. október 22-én iktatták be pápai hivatalába, a 264. római és az első lengyel pápaként foglalta el Szent Péter trónusát. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel. Minden korábbi elődjénél több szentet (482) és boldogot (1338) avatott. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust. Bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért.
A 20. század leghosszabb ideig uralkodó egyházfője 27 évi pápaság után, 2005. április 2-án 85 éves korában halt meg Vatikánvárosban. A lengyel parlament 2005 júliusában Karol Wojtyla emléknapjává nyilvánította október 16-át annak emlékére, hogy 1978-ban ezen a napon választották pápává a lengyel bíborost.
II. János Pált 2011. május elsején boldoggá avatták, ekkor rendelkeztek ünnepe október 22-i megtartásáról is. Ferenc pápa néhány napja bejelentette, hogy II. János Pál pápát 2014. április 27-én szentté avatják. Ka
nonizációjára rekord idő alatt – halála után kevesebb mint tíz évvel – kerül sor. Ennél gyorsabb csak padovai Szent Antal kanonizációja volt a 13. században. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése