Oldalak

2013. október 9., szerda

Pásztor István szerint a vajdasági magyarok nem igényelnek olyan jogokat, mint a koszovói szerbek

orom-es-jokedvA napokban készült (ismét) egy nagy-interjú Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, a Délvidék egyetlen magyar nyelvű napilapjában, a Magyar Szóban, amely lap egyes vélemények szerint a VMSZ politikai propagandájának a kézivezérlésű sajtóorgánumává silányult.
Az interjúban a pártvezető kifejtette a véleményét arról a 700 fizetett pártaktivista tevékenységéről, akik házról-házra járva begyűjtötték a délvidéki magyar emberek személyes adatait. A Pásztor szerint is több tízezer embert érintő adatgyűjtés semmiképpen sem illegális, és erre garancia ,,a VMSZ sziklaszilárd erkölcsössége”. Így aztán nyugodt lehet mindenki, aki eddig attól tartott volna, hogy egy politikai párt épp politikai céljai elérésére használná fel a számára nélkülözhetetlen választópolgárok adatait.
A beszélgetés során a VMSZ elnöke arra is kitért, hogy szerinte "a normális vajdasági magyar embernek nem ambíciója, hogy a Vajdaság olyan legyen mint Koszovó, és az sem, hogy a vajdasági magyar közösség olyan helyzetben éljen, itt Vajdaságban, mint amilyenben a Koszovó területén a szerb közösség él."
Pásztor ezt arra az akcióra reagálva mondta el, amely során délvidéki és magyarországi képviselők az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén hívták fel a figyelmet arra, hogy Szerbia kettős mércét alkalmaz, amikor 100 ezer koszovói szerbnek területi autonómiát követel, míg ugyanezt eddig nem volt hajlandó a Szerbia területén élő több mint 250 ezer lelkes magyarságnak biztosítani.
Vagyis a nyilatkozat szerint Pásztor István úgy véli, hogy a délvidéki magyarság nem szeretne széleskörű autonómiát élvezni a Délvidéken? Nem szeretné, hogy a délvidéki rendőrség vezetője kötelező érvényűen magyar legyen? Szerinte nincs igény magyar igazságszolgáltatásra, vagy magyar egészségügyi rendszerre sem? A VMSZ nem tartja a helyi magyarság "ambíciójának" azt az igényt, hogy a bölcsődétől az egyetemig anyanyelvi szintű oktatás bonyolódjon le?
Azt sem szabad elfeledni, hogy egyes becslések szerint Szerbia 1999 óta átlagosan számítva évente mintegy félmilliárd (!) eurót költ Koszovóra. Igaz ugyan, hogy a területen súlyos harcok dúltak, mégis 100 ezer szerb olyan széleskörű autonómiát fog nemsokára magáénak tudni, amiről a délvidéki magyarság – ha a VMSZ múlik – akkor csak álmodhat.
Továbbá, a pártvezető ,,károsnak” tartotta a strasbourgi küldöttség tevékenységét. Persze, közéleti napilap ide vagy oda, a főszerkesztő asszony sem késlekedett újból bebizonyítani, hogy az újságírói etikát már régen levetkőzte (ha egyáltalán fel volt vértezve vele), hiszen maga (mint kérdező) mondott véleményt az MRM által kezdeményezett akcióról. Álljon itt a pont idézet:
Pásztor István: (…) ,,Mindezt úgy tettük, hogy mindig odafigyeltünk arra, hogy a mondataink mértékletesek legyenek, ez mellett igazak, bátrak, de mértékletesek, hogy ne az extravagancia hajhászása és a valóságtól elrugaszkodott képeknek a kialakítása legyen a törekvésünk.
Varjú Márta, főszerkesztő: Sajnálatos módon nem mindenki így jár el és nem ehhez tartja magát.
Pásztor István: Az elmúlt egy-két napban és az elkövetkező napokban is hangos lesz majd a sajtó, attól a közszerepléstől, ami éppen a napokban Strasbourgban zajlik a Jobbik szervezésében.” (…) És így, és így tovább.
Egyelőre a szerb állam és a mindig jajvékoló ombudsman is hallgat a VMSZ adatgyűjtése kapcsán, habár egyértelmű bizonyítékok mutatják, hogy listák és adatbázisok léteznek, még ha az adatvédelmi törvény tiltja ezt a politikai pártok számára.
Hamarosan kézzel fogható bizonyítékokkal jelentkezik a DélHír Portál is. Aki azonban addig tud konkrét visszaélésekről beszámolni, esetleg bizonyítékokat felmutanti, kérjük, hogy írjanak nekünk a szerkesztőségi címünkre: szerk@delhir.rs
H. Á. – T. T.
Közzétette: Terhes Tamás 2013. október 08. kedd, 20:00 
http://www.delhir.com/cimlap/friss-hireink/14980-pasztor-istvan-szerint-a-vajdasagi-magyarok-nem-igenyelnek-olyan-jogokat-mint-a-koszovoi-szerbek 



2013. március 28. | 15:09 | Forrás: RTV

Pásztor: A vajdasági magyarok szempontjából is irányadó lehet a koszovói megoldás

Újvidék - A koszovói szerbség helyzetének a rendezése a mi számunkra is példaértékű lehet - nyilatkozta az Újvidéki Rádiónak Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője.
A szerbiai kisebbségek helyzetének javítására tett törekvések összefüggésbe hozhatók-e a koszovói kérdés rendezése során körvonalazódni látszó megoldásokal? Erről is beszélt Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a VMSZ elnöke az Újvidéki Rádiónak adott interjúban, amit teljes terjedelmében a Hangadó szerda április 3-i adásában hallgathatnak meg; a riporter Ternovácz István.
- Magyar szempontból a koszovói szerbség helyzetének a rendezése irányadó lehet-e abban az esetben, ha jogok szempontjából többet kapnak az ott élő szerbek, mint amit mi élvezünk itt a Vajdaságban?
- A válasz egyértelműen igen, azzal, hogy mindenkit szeretnék óvni attól, hogy elhamarkodottan, azonnali hatállyal és azonnali jelleggel a párhuzamokat keresse és a látszat, vagy valós párhuzamok alapján konfliktushelyzeteket teremtsen. Ebben a pillanatban az egész vajdasági magyar közösségnek az elemi érdeke, fölülírhatatlan prioritású érdeke, hogy több évtized után ez a koszovói kérdés megoldódjon. Nekem az a szilárd meggyőződésem, hogy a megoldás körülbelül abban a keretben fog mozogni, amelyben ma is mozog. Ugyanis létezik egy ún. Ahtisaari-terv, ami 2007-ben, attól függetlenül, hogy azt Szerbia nem fogadta el, az ENSZ BT részéről elfogadásra került. Ma ez a dokumentum képezi az épülő koszovói jogrendnek, az ottani alkotmánynak és törvényeknek az alapját. Az abban lefektetett megoldások sok tekintetben messze túlmutatnak azon a gyakorlaton, ami ebben a pillanatban Szerbiában van. Arról nem beszélve, hogy mennyire mutatnak túl azon a gyakorlaton, amely a Kárpát-medence egyéb más magyar közösségeire vonatkozik. Ez már ma realitás. Azt gondolom, hogy ez nem kerül jelentős mértékben fölülírásra, olyan értelemben, hogy a most körvonalazódó megoldás majd még nagyságrendekkel valami újat, valami pozitívat és mást fog hozni. Szerintem itt fog megállni a történet. Ezt a helyzetet kell majd elemeznünk és ebből a helyzetből kell a magunk vonatkozásában megfogalmazni a politikai ambíciókat és azt egy nyugodt párbeszéd keretein belül érvényre juttatni. De szeretném itt is elmondani, hogy ez a párbeszéd nem elsősorban magyar-magyar párbeszéd kell, hogy legyen. Az is fontos, mert magyar-magyar párbeszéden keresztül tudjuk megfogalmazni a közösségi érdeket, a nemzeti érdeket. De ezt a párbeszédet nem tudjuk úgy lefolytatni és sikerre vinni, ha a többségi politikummal nem beszélünk. Ezért azt gondolom, hogy nem abban kell vitézkedni, hogy magyar-magyar viszonylatban ki tud eget rengetőbb mondatot megfogalmazni. Abban kell egymással versengnünk, hogy ki tud racionálisan hozzájárulni ahhoz, hogy a közösségi érdeket megfogalmazzuk és ezt a közösségi érdeket úgy tudjuk a többségi szerb, román, szlovák és más politika felé érvényesíteni, hogy abból építkezni és előre haladni tudjunk.
Az interjú teljes terjedelmében szerdán, április 3-án 9:05-kor lesz hallható az Újvidéki Rádió műsorán.
http://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/p%C3%A1sztor:-a-vajdas%C3%A1gi-magyarok-szempontj%C3%A1b%C3%B3l-is-ir%C3%A1nyad%C3%B3-lehet-a-koszov%C3%B3i-megold%C3%A1s_381275.html


 2013. március 27. [12:37]

Tabajdi szerint minta lehet a koszovói szerbeknek nyújtott autonómia

Tabajdi szerint minta lehet a koszovói szerbeknek nyújtott autonómia
Tabajdi Csaba
A koszovói szerbeknek nyújtandó új típusú autonómia mintaként szolgálhat a külhoni magyarok számára is - vélekedik szerdai közleményében Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője.
A szocialista politikus kommünikéjében annak a véleménynek ad hangot, hogy szerinte a koszovói rendezésre a korábbi finn államfő, a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari által kidolgozott terv a kisebbségi jogok érvényesülését írja elő, amire az Európai Unió is garanciát jelent."Bárcsak a külhoni magyaroknak volna ilyen nemzetközi hivatkozási alapja és a jogaikat szavatoló nemzetközi intézmény a háttérben! A koszovói szerb közösség alakuló autonómiája a kárpát-medencei magyarok számára is példa lehet." - hangoztatta Tabajdi, az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának elnöke azon a brüsszeli tanácskozáson, amelyen a testület találkozott a koszovói szerbek képviselőivel. A találkozón számos európai parlamenti képviselő mellett szerbiai és koszovói szerb képviselők, és a koszovói parlament alelnöke, Petar Miletic is részt vett - közölte Tabajdi.A politikus ismerteti, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó tárgyalások jelenlegi állása szerint a koszovói szerbek helyzetének rendezésére létrehoznák a Koszovói Szerb Önkormányzati Szövetséget a kisebbségek által lakott települések önkormányzatainak részvételével.Ez "a megoldás lényegesen többet nyújt, mint a nemzetközileg is elismert szerbiai nemzetiségi tanácsok működése. Ennek az új típusú autonómiának területfejlesztési és infrastrukturális hatáskörei is lennének. Ily módon Európában egy új típusú autonómia jöhet létre" - fogalmazott a szocialista EP-képviselő, aki szerint a külhoni magyarok szempontjából rendkívül fontos, hogy legyenek Európában olyan új autonómiamodellek, amelyekre hivatkozni lehet. A politikus szerint ilyen jöhet létre Koszovóban is, és ez a külhoni magyarság számára azért bír különös jelentőséggel, mert akárcsak az ő esetükben, a koszovói szerbség esetében is egyszerre kell biztosítani az autonómiát az egy tömbben és a szórványban élő kisebbségiek számára."A koszovói rendezés sikere azon múlik, hogy az Ahtisaari-tervet, valamint az egyeztetés alatt álló szerb-koszovói kormányközi megállapodást a gyakorlatban is végrehajtják-e" - jelentette ki Tabajdi, aki kulcsfontosságúnak nevezte annak kérdését, hogy a mindennapokban is szavatolják-e a szerb kisebbség nyelvhasználati, oktatásügyi, vallásügyi jogait. Rendkívül fontosnak tartja a képviselő azt is, hogy a Szerbia és Koszovó között folyó kormányközi tárgyalásokba a koszovói szerbség képviselőit is bevonják."Nélkülük, a fejük fölött ne döntsenek a sorsukról! Nincs sikeres kisebbségpolitika, sem eredményes nemzetpolitika az érintettek bevonása nélkül!" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, aki szerint nem Belgrádban és nem Brüsszelben kell eldönteni azt, hogy mit akarnak elérni a koszovói szerbek, mint ahogy nem Budapestről kell meghatározni a külhoni magyarok érdekeit sem. (MTI)
 http://www.vajma.info/cikk/karpat/9301/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése