Oldalak

2013. november 11., hétfő

MÁÉRT: a magyar államfő szerint a legfontosabb a ,,szerb-magyar történelmi megbékélés”

maert novemberA magyar-szerb megbékélést és a nemrég véget ért észak-amerikai körútját mondta az elmúlt év két legfontosabb nemzetpolitikai eseményének Áder János köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésének résztvevői előtt a Sándor-palotában, ahol csütörtök este fogadáson köszöntötte őket.
Az államfő szavai szerint előbbivel történelmi sebeket kívántak gyógyítani, míg a másikkal történelmi adósságot akartak törleszteni.
Emlékeztetett: júniusban a szerb parlament kimondta: a kollektív bűnösség elve fenntarthatatlan. (Ők mégis törvénybe iktatva, továbbra is fenntartják – T. T. megj.) Felidézte azt is, hogy Tomislav Nikolić szerb államfővel június 26-án közösen emlékeztek meg a délvidéki Csúrogon a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatairól. A szerb államfő akkor azt mondta, "a következő generációk válláról le kell venni a múlt terheit, eljött a kölcsönös bocsánatkérés és megbocsátás ideje" - emlékeztetett Áder János - hozzátéve, ő maga pedig a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, melyeket a második világháború idején magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen. (Ugyanez, vagyis nyílt és őszinte bocsánatkérés a szerb vezetők részéről nem hangzott el – T. T. megj.)
Áder János arról is beszélt, történelmi adósságot törlesztett a múlt héten befejeződött észak-amerikai körútjával, amikor az ott élő magyarok több generációjának képviselőivel találkozott. (Legyünk reálisak, Magyarország nem segíthet a nyugati magyarság hosszútávú megmaradásában, mivel nyelvében él a nemzet, és az új generációk vesztik a nyelvtudást – T. T. megj.)
Elmondta, három célt szeretett volna elérni; egyrészt azt, hogy az amerikai magyarokkal - akik 1956-ban találtak új hazára - méltó módon emlékezzenek meg a forradalomról. Körútjának másik célja az volt, hogy a fiatalabb nemzedékekkel is találkozzon, azokkal, akik a 1990-es években hagyták el szülőföldjüket és találtak új hazára az Egyesült Államokban vagy Kanadában. Szavai szerint a találkozó legfontosabb üzenete az volt, hogy ápolják kapcsolataikat hazájukkal, nemzetükkel.
Az államfői fogadás előtt nem sokkal egyhangúlag, valamennyi külhoni magyar résztvevő és magyarországi parlamenti párt aláírásával fogadták el a Máért XII. ülésének zárónyilatkozatát. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás után azt mondta, a dokumentum többi között rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz. (Ha a szavazásra gondolnak, ám legyen – T. T. megj.) A résztvevők történelmi eredményként értékelik az egyszerűsített honosítást. (Amit a Jobbik nyomásgyakorlása nélkül a Fidesz sosem szavazott volna meg – T. T. megj.)
Semjén Zsolt az ülésről szólva kiemelte: a nemzetpolitika két legfontosabb kérdésében teljes a konszenzus. Nincs vita arról, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és azzal együtt a szavazati jog, illetve az autonómia melletti kiállásról sem. (Emlékezzünk vissza, hogy pár napja Orbán nem támogatta a tömbben élő délvidéki magyarok területi autonómiáját – T. T. megj.)
MTI nyomán Terhes Tamás  
http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/16365-maert-a-magyar-allamf-szerint-a-legfontosabb-a-szerb-magyar-toertenelmi-megbekeles#comments, 2013. november 08. péntek, 18:00

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése