Oldalak

2013. november 24., vasárnap

November 22


Cecília napja.
Latin eredetű név. A név alapja egy vak jelentésű latin szó. 
1991 – A magyar közoktatás napja.
1542 – A rabszolgaság korlátok közé szorítása érdekében a spanyol korona kibocsátotta az „Új Törvények”-et (Leyes Nuevas). 
1877 – Megszületett Ady Endre költő, újságíró.
1890 – Lille-ben megszületett Charles De Gaulle francia politikus és tábornok, aki az V. Köztársaság első elnöke volt 1959-től 1969-ig.
1916 – A kaliforniai Gen Ellen-i farmon 40 éves korában öngyilkosságot követett el Jack London (eredeti nevén: John Griffith) amerikai író, akinek legismertebb regényei: „A vadon szava”, „A tengeri farkas”, „Az éneklő kutya”, „Farkasvér”.
1929 – Megszületett Görgey Gábor író, költő, műfordító.
1943 – A kaliforniai Long Beach-en megszületett Billie Jean King (eredeti nevén: Billie Jean Moffit) amerikai teniszezőnő, aktivista. A világ leghíresebb teniszjátékosa, aki kezdeményezte, hogy a nők azonos fizetséget kapjanak a teniszben és az egyéb hivatásos sportokban. 1985-ben „Living Legacy”-díjat kapott.
1944 – 61 éves korában meghalt sir Arthur Stanley Eddington angol asztrofizikus, aki 1919-ben a fény Nap melletti elhajlását megfigyelve, elsőként igazolta Einstein általános relativitáselméletét.
 

1963 – Röviddel harmadik hivatali éve vége előtt J. F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke a texasi Dallasban merénylet áldozata lett. 
1967 – Leimenben megszületett Boris Becker német teniszező, aki a leimeni Blau-Weiss Club versenyzőjeként többszörös wimbledoni bajnok, 1985-ben az év sportolója, 1988-ban a Mesterek Tornája győztese és 1989-ben amerikai bajnok volt


50 éve, 1963. november 22-én Dallasban merénylet áldozata lett John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok történetének legfiatalabb és legnépszerűbb elnöke.
John F. Kennedyt az 1960-as elnökválasztáson Richard Nixonnal szemben szerzett minimális
szavazattöbbsége segítette a Fehér Házba, az USA 35., addigi legfiatalabb és első katolikus elnökeként. Széles látókörű, a nemzetközi erőviszonyokat józanul értékelő államférfi volt, az amerikai monopoltőke realista szárnyának képviselője. Karizmatikus egyénisége a 20. század egyik legnépszerűbb államfőjévé tette.
Feleségével, Jacqueline-nel az oldalán 1963. november 21-én azzal a határozott szándékkal érkezett Texas államba, hogy – már a következő elnökválasztási előkampány részeként – egységet teremtsen a demokraták helyi frakciójában. Az első napon San Antonio és Houston városában jelent meg a nyilvánosság előtt, Forth Worth-ben éjszakázott, majd 22-én az ottani Kereskedelmi Kamarában tartott beszédével kezdte a napot. Az elnöki pár repülőgépe délelőtt 11:40-kor érkezett a dallasi Love Field repülőtérre, ahol John Connally texasi kormányzó és felesége fogadta az előkelő vendégeket. Kennedyék a Connally-párral együtt egy nyitott tetejű limuzinba szálltak, majd az ünneplő tömeg által közrefogva a konvoj lépésben megindult a dallasi kereskedelmi központ felé. Miután a díszmenet a Dealey Plazánál rákanyarodott az Elm Streetre, Kennedyt a gyilkos(ok) lövései találták el, előbb a torkán, majd a fején, a harmadik lövés megsebesítette Texas állam kormányzóját is. A zűrzavar közepette William Greer, az elnöki autó sofőrje a Parkland Kórházhoz hajtott, de Kennedy életének megmentésére nem maradt esély. Délután egy órakor hivatalosan is bejelentették az elnök halálát, másfél órával később pedig az Air Force One, az elnöki különgép fedélzetén már be is iktatták hivatalába az új elnököt, Lyndon B. Johnson korábbi elnökhelyettest.
Azóta sem derült ki, hogy ki volt a merénylő, és kinek (kiknek) a megbízásából adta le a gyilkos lövéseket. A merényletben kilőtt golyók száma sem tisztázott, csak annyi biztos, hogy három lövés elkülöníthető a hangfelvételeken. Az amerikai törvényhozás által kiküldött bizottságok két ízben folytattak kiterjedt vizsgálatot: az első, a Warren-bizottság, Lee Harvey Oswaldot tette felelőssé, és az aktákat 75 évre titkosították. A második, az 1976-os képviselőházi vizsgálat szerint Kennedyt "valószínűleg összeesküvők ölték meg" - de bizonyítékok hiányában ennél tovább nem jutottak.
Lee Harvey Oswaldot, aki abban az iskolai könyvraktárban dolgozott, ahonnan a lövéseket az elnöki gépkocsikaravánra leadták, a merénylet után nem sokkal letartóztatták, november 24-én azonban a rendőrség épületében több revolverlövéssel leterítette őt Jack Ruby mulatótulajdonos, aki kapcsolatban állt a maffiával. Oswald azzal is gyanússá vált, hogy 1959-ben a Szovjetunióba "disszidált", és ott élt három évig, a KGB ügynökei viszont cáfolták, hogy megpróbálták volna beszervezni a 35. amerikai elnök feltételezett gyilkosát, sőt a KGB volt vezetője később kijelentette: Oswald soha semmit nem tudott eltalálni, ahányszor csak vadászni hívták. Szerinte Oswald középszerű, érdektelen személynek bizonyult a KGB számára, és a Kennedy-gyilkosságban csak egy stróman szerepét töltötte be.
Moszkva az esetleges amerikai gyanú eloszlatására és a válságos helyzet elkerülésére példátlan lépésre szánta el magát: Washington rendelkezésére bocsátotta a Lee Harvey Oswaldról begyűjtött KGB-információkat. Az összeesküvés-elmélet hívei, négy elméletet állítottak fel: 1. Kennedyt nemzetközi összeesküvés "tette el láb alól", amelyet vagy a Kreml, vagy a kubai kormány szervezett; 2. az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok bérelték fel Oswaldot; 3. a szervezett bűnözés állt a háttérben, mert Kennedy támadást indított a maffia ellen; 4. a CIA és más titkosszolgálatok ölették meg Kennedyt liberális nézetei miatt, mert úgy találták, hogy "puha" a kommunizmussal szemben.
A legtöbben úgy gondolják, hogy alighanem sohasem derül ki, valóban összeesküvés áldozata lett-e 1963-ban John Fitzgerald Kennedy. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum




105 éve, 1908. november 22-én alakult meg a Galilei Kör, a budapesti egyetemi hallgatók szervezete.
A Kört a nemzetközi hírű jogász, egyetemi tanár, Pikler Gyula tanítványai és követői hozták létre. Az
alapítók főleg medikusok voltak, akik gyámoltalanul mozogtak a társadalomtudomány és a politika határmezsgyéjén, ezért a fiatal jogászt, Polányi Károlyt kérték fel a szervezet elnökének, ő szerkesztette a kör folyóiratát, a Szabad Gondolatot is, amely 1911-től jelent meg.
A Kör céljai közé tartozott a szabad tudományos kutatás, az önálló gondolkodás védelme az egyetemeken, a társadalomtudományok művelése, a szegény hallgatók szociális segítése. A szervezet ugyan politikamentességre törekedett, de alapító kiáltványa a polgári radikalizmus eszméit tartalmazta.
A Galilei Kört a polgári értelmiség szervezetei, a Szociáldemokrata Párt néhány vezetője, a pártból már kilépett Szabó Ervin is támogatta. Az egyesület március 15-i ünnepségein Ady Endre is többször szavalt, beszédet mondott, Jászi Oszkár is megjelent gyűléseiken, 1911-ben rövid időre Rákosi Mátyás volt a kör titkára.
A Galilei Kör 1915-től háborúellenes propagandát folytatott, pacifista előadásokat tartottak, majd egy szűkebb csoport röpiratokat terjesztett. 1918 januárjában néhányukat letartóztattak, a Kör helyiségeit bezárták.
Az 1918. szeptember végén befejeződött úgynevezett Galilei-per során a fővádlottakat, Duczynska Ilonát és későbbi férjét, Sugár Tivadart hazaárulásért két, illetve három év börtönre ítélték. Október 30-án az őszirózsás forradalom alatt szabadultak – Duczynska Ilona és második férje, Polányi Károly belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába –, és a Galilei Kör is folytathatta tevékenységét. A Tanácsköztársaság bukása után a szervezetet feloszlatták. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése