Oldalak

2014. február 1., szombat

Február 1.



Ignác napja.
Latin eredetű név, az Ignatius név rövidülése. Jelentése tűz. További névnapok: Kincső, Brigitta. 
1997 – A civilek napja Magyarországon. 
2000 – A Tisza élővilágának emléknapja. 
1709 – Megmentették Alexander Selkirk, azaz Robinson Crusoe-t. 
1851 – Meghalt Mary Wollstonecraft Shelley (eredeti nevén: Mary Wollstonecraft Godwin) angol írónő, Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége, aki Frankenstein megalkotója, a „Frankenstein – avagy modern Prometheus” című regény szerzője volt.
1878 – Megszületett Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok. 
1918 – Megszületett Muriel Spark skót írónő, szatírista, akinek legismertebb regényét, a „The Prime of Miss Jean Brodie”-t 1961-ben filmre és színre alkalmazták. 
1928 – Megszületett Tom Lantos magyar származású amerikai közgazdász, politikus.
1946 – A nemzetgyűlés elfogadta Magyarország új államformáját kinyilvánító 1946:I. törvénycikket, amely szerint Magyarország köztársaság és Tildy Zoltán választják meg a köztársasági elnöknek 
1976 – Münchenben 74 éves korában meghalt Werner Karl Heisenberg német fizikus és filozófus, akit 1932-ben a mag- és atomfizika területen elért eredményeiért Nobel-díjjal tüntettek ki. 
2003 – Lezuhant a Columbia űrrepülőgép, a fedélzetén utazó mind a hét űrhajós életét vesztette.




25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. február 1-9.
1989. február 1.  Magyarország és a Koreai Köztársaság felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Válaszul 2-án a Koreai NDK kormánya nagykövetiről ügyvivői szintre szállította le Magyarországhoz fűződő diplomáciai kapcsolatait.
1989. február 1.  Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete értelmében valamennyi bank bekapcsolódhat a lakossági betétek gyűjtésébe. A bankok és a pénzintézetek a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott maximumon belül önállóan határozhatják meg a kamatfeltételeket és a különböző lakossági betéti konstrukciókat.
1989. február 1.  A Neue Zürcher Zeitungnak adott interjújában Grósz Károly, az MSZMP főtitkára leszögezte: a külföldi tőke hazai bevonásának alapfeltétele a társadalmi stabilitás, "egy radikális összeomlás" ellentétes lenne az összeurópai érdekekkel.
1989. február 4.  Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter a párton belüli heves bírálatok ellenére egy tanácskozáson megerősítette az MSZMP KB történelmi albizottságának álláspontját, amelyről január 28-án nyilatkozott a Magyar Rádió 168 óra című műsorában, s amely szerint az 1956-os eseményeket népfelkelésnek, s nem ellenforradalomnak kell tekinteni.
1989. február 5.  A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivő testülete nyilatkozatban üdvözölte az MSZMP KB történelmi albizottságának értékelését 1956-ról.
1989. február 5.  Budapesten megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
1989. február 6.  A Die Presse című bécsi napilapnak adott interjújában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára kifejtette: Magyarországon olyan szociális feszültségek jöttek létre, hogy a lakosság egyes rétegei már tűrőképességük határán vannak, s ebben a helyzetben valós probléma, ha az emberek végső eszközként a sztrájk fegyveréhez akarnak folyamodni.
1989. február 6.  A Független Kisgazdapárt nyilatkozatában megállapította, hogy 1956 októberét nemzeti felkelésnek és a sztálinizmus elleni forradalomnak tekinti. A történelmi albizottság Pozsgay Imre által ismertetett értékelését a párt a társadalom számára elfogadható kompromisszumnak ítélte. A Független Kisgazdapárt a társadalmi megbékélést kívánja, és támogat minden olyan politikai lépést és megnyilatkozást, amely ebbe az irányba mutat.
1989. február 7.  A Die Presse című osztrák lap beszámolt arról az első hivatalos találkozóról, amelyet a magyar katolikus egyház vezetői tartottak Budapesten a hazai katolikus "megújulási mozgalmak" képviselőivel.
1989. február 8. - Kállay István történész, egyetemi tanár az új alkotmány előkészítésére alakult Nemzeti Jelvények nevű albizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy a testület javasolja a magyar történelmi címer visszaállítását.
1989. február 9.  A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya nyilatkozatában elfogadhatatlannak minősítette a SZOT azon álláspontját, mely szerint a politikai véleménykülönbségek felszínre kerülése akadályozza a szükséges gazdasági változásokat. A szervezet leszögezte: kész együttműködni mindenkivel, aki időszerűnek tartja egy olyan fordulat kikényszerítését, amelynek eredményeként végre határozott lépések történnek a gazdasági szerkezetváltás érdekében.
Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. február 1.  A Lityeraturnaja Gazeta című szovjet irodalmi hetilap beszámolt a januárban alakult Memorial elnevezésű társaságról, amelynek célja, hogy ébren tartsa a sztálinizmus áldozatainak emlékét, és így megakadályozza a múlt borzalmainak visszatérését.
1989. február 2.  Zágrábban megtartotta alakuló ülését az értelmiségieket tömörítő Demokratikus Kezdeményezés Egyesülete, amely az ország tagköztársaságainak és autonóm tartományainak bezárkózása ellen fellépő értelmiségieket tömöríti.
1989. február 2.  Horvátországban, Bjelovar környékén sztrájkba lépett több mint 2 ezer magángazda. Nem voltak hajlandók eladni a tejet a felvásárló vállalatoknak, mert alacsonynak tartották a literenkénti 688 dináros (körülbelül 6 forintos) árat.
1989. február 3.  A csehszlovákiai ellenzék új taktikát alakított ki, nagyobb tömegbázis kialakítására törekszik, és növelni akarja szerepét az átalakítással együtt járó társadalmi mozgásban, nemcsak az állami vezető szervekhez, hanem az egész nyilvánossághoz fordul a párbeszédre tett javaslataival - írta a CSKP KB kéthetente megjelenő folyóirata, a Zivot Strany (Pártélet). A lap szerint három alapvető politikai irányzat különböztethető meg a csehszlovákiai ellenzék soraiban: az első a párt vezető szerepének azonnali megszüntetését szorgalmazza, a második a párhuzamos struktúrák tevékenységének kibontakoztatásával akarja fokozatosan korlátok közé szorítani és gyengíteni a rendszert, a harmadik irányzat kompromisszumot, társadalmi közmegegyezést szorgalmaz a kommunisták és az ellenzék között.
1989. február 3-8.  Koszovó autonóm tartomány számos városában, üzemében és bányájában az albán nemzetiségű dolgozók hosszabb-rövidebb munkabeszüntetéseket és tiltakozó gyűléseket tartottak, elutasítva a JKSZ KB legutóbbi ülésének egyes Koszovóval foglalkozó felszólalásait, s tiltakozva az ellen, hogy a KB-ülés felmentette KB-tagsága alól az albán nemzetiségű Azem Vllasit.
1989. február 5.  Stipe Suvar, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnöke kijelentette: a jugoszláv gazdaságnak teljesen meg kell szabadulnia a párt és az állam beavatkozásától, a politikai voluntarizmustól.
1989. február 5. – Az afganisztáni csapatkivonás keretében az utolsó szovjet katona is elhagyta az afgán fővárost, Kabult.
1989. február 6.  A lengyel minisztertanács palotájának oszlopcsarnokában megkezdődött a nemzeti kerekasztal-tanácskozás, amelyen a lengyel társadalmi és politikai élet képviselői, köztük a Lengyel Egyesült Munkáspárt, az Egyesült Néppárt, a Demokrata Párt, a Szolidaritás, a törvényes szakszervezeti mozgalom (OPZZ) és a lengyel római katolikus egyház képviselői vettek részt. Az OPZZ küldöttségét Alfred Miodowicz elnök vezette, a hatalmat Czeslaw Kiszczak belügyminiszter, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a kerekasztal gondolatának megfogalmazója és Stanislaw Ciosek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, a lengyel népfront főtitkára képviselte. A Szolidaritás küldöttségét Lech Walesa vezette, s részt vett benne mások mellett Adam Michnik, Jacek Kuron, Bronislaw Geremek és Zbigniew Bujak.
1989. február 6.  A berlini falnál NDK-határőrök agyonlőttek egy, az NDK-ból menekülni próbáló fiatalembert.
1989. február 7.  A Charta '77 csehszlovák ellenzéki szervezet levélben hívta fel a Kelet-Európában működő "független" csoportokat, hogy vállaljanak szolidaritást "a magára hagyatott és reménytelenül szenvedő román néppel". A londoni központú Palach-Press kiadó útján terjesztett írás kemény szavakkal bélyegezte meg a falurombolási programot, amely százezreket tesz "a megalomániás törekvések passzív áldozataivá".
1989. február 7. – Moszkvában bejelentették, hogy Jerevánban őrizetbe vették a betiltott Karabah Bizottság 11 tagját. Elhangzott, hogy az örmény-azerbajdzsán nemzetiségi villongásokban 87-en veszették életüket, 1500-an megsebesültek.
1989. február 8.  Az NDK a szocializmus eddig járt útján halad tovább és nem folytat társadalmi kísérleteket - mondta Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke, a NSZEP KB főtitkára a Junge Welt című lapnak adott interjújában. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése