Oldalak

2014. március 5., szerda

Március 5.



Adrián napja.
A latin Hadrianus névből származik. Jelentése: (a Velence tartományban levő) „Hadria városából való” (férfi).
304 – Nikodémiai Szent Adorján (Adrianus), Lisszabon, valamint a katonák, börtönőrök, hóhérok, kovácsok, követek védőszentjének ünnepe.
1326 – Megszületett I. (Nagy) Lajos magyar király (egyidejűleg Lengyelország királya), az első európai uralkodó, akinek serege nagy győzelmet aratott a törökök felett.
1943 – Megszületett Balázs Péter Jászai Mari-díjas színművész.
1953 – A Moszkva melletti Kuncevóban 73 éves korában meghalt Joszif Visszarionovics Sztálin (eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili), a szovjet minisztertanács elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára, aki 1927-től korlátlan hatalmú diktátorként uralkodott.
1512 – Megszületett Gerhardus Mercator (eredeti nevén: Gerhard Kremer) németalföldi térképész és földrajztudós, aki megalkotta az első modern térképet.
1558 – Francisco Fernandes bemutatta Európában a dohányt.
1827 – Meghalt Alessandro Volta olasz fizikus, aki az első elemet készítette.
1868 – Angliában C. H. Gould szabadalmaztatta a tűzőgépet.
1871 – Braziliában megszületett Maria do Carmo Geronimo aki 129 évet élt.
1871 – Megszületett Rosa Luxemburg lengyel-német szocialista, írónő, aki 1916-ban írta „A szociáldemokrácia válsága” című művét. „Bloody Rosa” 1918-ban kulcsszerepet játszott a Lengyel Szociáldemokrata Párt és a Spartacus Szövetség megalapításában.


340 éve, 1674. március 5-én a pozsonyi rendkívüli bíróság beidézett több mint 700 protestáns papot, hogy hivatásuk feladására kötelezze őket.
Kollonich Lipót bécsújhelyi püspök, az ellenreformáció vezéralakjának nevezetes mondása - "Magyarországot előbb rabbá, aztán koldussá, végre katolikussá teszem" - híven kifejezte a Habsburg-dinasztia magyarországi politikáját és a katolikus egyház törekvéseit.
A protestáns papok üldözéséhez jó ürügyet szolgáltatott az a tény, hogy a kuruc mozgalmakban a protestáns prédikátorok is részt vettek, így a hazaárulás és a lázadás kollektív vádját hozták fel ellenük. 1673 szeptemberében még csak Liptó, Trencsén és Turóc vármegyéből idéztek be papokat, de 1674 márciusában már 730 protestáns hitvallót idéztek a pozsonyi rendkívüli bíróság elé az ország minden tájáról, a legtöbbet Gömör vármegyéből.
Március 5-én kezdődött az egy hónapig tartó per, melyben a királyi ügyész a legképtelenebb vádakat hozta fel a lelkészek ellen. Azt állította, hogy ócsárolták a katolikus vallást, így magát az uralkodót is, aki a magyarországi katolikus egyház legfőbb védnöke, lázadásra buzdították a népet, megszentségtelenítették a templomokat, összeköttetésben álltak a lázadókkal, együttműködtek a törökkel, a Habsburgok ellenségeit az ország elfoglalására biztatták. A vádpontok azt a benyomást akarták kelteni, hogy a megidézettek hazaárulók, és felségsértést követtek el.
A vallás és az egyház kérdése csak burkolt formában jelent meg a vádiratban, ennek ellenére minden lelkész tudta, hogy vallásáért, nem hazaárulásért áll a bíróság előtt. Az ígérgetések, a büntetlenség és a hazatérés reménye sok elítéltet megingatott hitében. A lelkészek és a tanítók többsége beadta a derekát, egymás után írták alá a "magyar átokminta" néven elhíresült, 22 tételből álló katolikus hitformulát.
1674. április 4-én az áttérni vonakodó 67 prédikátort felségsértés és hazaárulás vádjával fej- és jószágvesztésre ítélték. 1675 márciusában pedig az áttérést még mindig megtagadó 42 prédikátort Itáliában gályarabságra adták, közülük 32 maradt életben.
Sorsuk nagy visszhangot keltett Európa protestáns országaiban. Gyűjtés indult kiszabadításuk érdekében, ami többszöri kísérlet után végül Hollandiának sikerült 1676. február 11-én. A bécsi holland követ fizette ki értük a személyenkénti 100 talléros váltságdíjat, és maga Michiel de Ruyter admirális szállította el őket egy holland hajón.
Később többen visszatérhettek magyarországi lakhelyükre. Debrecenben, a Nagytemplom kertjében a protestáns lelkészek emlékére 1895-ben emlékoszlopot állítottak, amelyet 1991-ben a Magyarországra látogató II. János Pál pápa is megkoszorúzott.
2007-ben Michiel de Ruyter születésének 400. évfordulója alkalmából Hollandiában egész éves rendezvénysorozatot tartottak, szülővárosában emléktáblát is avattak, megörökítve a gályarabok megmentését.MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése