Oldalak

2014. május 17., szombat

Kik az apai nagyapád utódai?



(Elméncségek egy másodikos tankönyvéből)

Nem tudom, sírjak-e vagy nevessek…
Néha érdemes kritikus szemmel belepillantani a gyerekek tankönyveibe, mert azokban valódi gyöngyszemeket találhatunk. Az imént egy második osztályosoknak szóló Környezetünk  című tankönyv került a kezembe, én pedig képtelen voltam ellenállni, egy szuszra végigolvastam. És most nyugodt lelkiismerettel állapítom meg, hogy a kereken 150 oldalas kiadvány a válogatott birkaságok szórakoztató tárháza. S mint ilyen, kimeríthetetlen.
Okosító, elmepallérozó és agykéreg-fényesítő nyomtatvány, amelynek gyakori lapozgatása következtében úgy eszesednek (szemlátomást) a nebulók, hogy közben gőzöl a kis buksijuk a tömény tudománytól. Szakasztott olyan, mint a dögös kínai divatholmi: sok-sok „világmárka” egyetlen silány termékben. E tankönyvbe éppígy sűrítették bele a történelem, a biológia, a fizika alapesszenciáját.

LAZAR ÉS A CSALÁDFA

Veszem is őket sorjában. A tankönyvszerzők szerint nyilván égbekiáltóan fontos tudnia egy második osztályos (magyar!) kisdiáknak (is), hogy hogyan éltek a szerbek elődei Lazar fejedelem idejében.
Imígyen:
„Lazar fejedelem szerb uralkodó volt, aki több mint 600 évvel ezelőtt élt. Udvarháza Kruševac városában volt.” Ha nem nagyon akarom hasogatni a szőrszálat, éppen csak szőrmentén, akkor is, ez a két mondat legalább két magvas kérdést vet fel. Ugyan miféle „csudoviste” (tudod is te!) lehet az udvarház, és hol van ez az idegenül hangzó város? Ha ezt megfejtettük, máris bővíthetjük tovább az ismereteinket: „Minden nemesi családnak volt jele – címere. Lazar fejedelemnek és vitézeinek is volt címere.” Kíváncsi lennék, hogy magyarázza el a tanító néni, ki a fejedelem meg ki a vitéz? És mi a jófranc a címer? Hát még a lovag?! Akit pedig le is kell festeni…
„Lazar fejedelem ismert lovagjai voltak Jugović Boško és Obilić Miloš.“ Majd megtudhatják azt is, hogy: „Hajdanában az emberek leginkább gyalog vagy lóháton utaztak. Rajzold le, hogyan látod egy lovag és kedvese utazását lóháton!“ (Hűha!)

A családfa jelentésével és ága-bogával is okvetlenül meg kell ismerkednie egy 8 évesnek. (Mikor, ha nem most? Amíg nem késő!) Értelemszerűen először az elődök és az utódok fogalmával, hogy aztán majd meg is tudja válaszolni a csalafinta/hatlövetű kérdést: „Kik az apai nagyapád utódai?” Továbbá: „Kik az ő elődei?” Nekem csak tippen lenne, de mindkettőre: A szüléd! Az!

Ha ez még mind nem elég egy evésre és nem feküdte meg a 8 éves Pöttöm Öcsi érzékeny kis gyomrát, akkor jöhet az újabb ismeretadag, tudásporció. Ugyanis fizikai alapismeretekkel is meg kell patkolni a szemét kerekítő, kíváncsi lurkót. Veretes kiképzést kaphat e tantárgyból szintúgy.

ÍGY LESZ A GYEREKBŐL EGY TÁL ÉSZ…
(De csak ha tudja, hogy hogy hívják a görögök a borostyánkövet. Natürlich!)

Az elektromosság címet viselő lecke lebilincselő. Íme: „Valamikor régen, az ókori görög birodalomban, egy lány gyapjút font. Észrevette, hogy a gyapjú szálai tapadnak a borostyánkőből készült orsóhoz. Dörzsölni kezdte az orsót, hogy eltávolítsa a szálakat, de azok még jobban tapadtak hozzá. A lány ezt elmesélte édesapjának, Thalésznek. Thalész bölcs ember volt és feljegyezte ezt a furcsának tűnő dolgot. A görögök a borostyánkövet elektronnak hívják, ezért kapta ez a jelenség az elektromosság nevet.
E témakörből a gyakorlat, azaz a kísérlet (amit pedig általában szeretnek a gyerekek) sem mindennapi. Ha fizetnének érte, sem tudnék ilyet kiötleni: „Mivel jobb dörzsölni a fésűt – gyapjúval vagy pamuttal?” És: „Mi történik a száraz hajjal, amikor az előzőleg gyapjúba dörzsölt léggömböt közelítjük hozzá?”
Aztán megtanulja azt is, hogy „Mi hat ki a mozgásra?” És sorolja: az erő, a test tömege és az ellenállás. (Nesze neked, másodikos!) Majd pedig megismerkedik az anyag tulajdonságaival is. Pl. hogyan vezetik a hőt és az áramot, vagyis hogy vannak a vezetők és a szigetelők. (Páff!)

MIKOR BOLDOG ZOLI?

A mezőgazdasági termelő fogalmat, foglalkozást is okítják a lurkóknak. És milyen cseles módon! „Amikor a gyümölcsös fehéredni és illatozni kezd a virágoktól, és amikor méhek zümmögik körül, Zoli boldognak érzi magát.” Hát, nem is tudom. Akkor még talán csak örül. Boldog majd akkor lesz, ha a jó termést jó áron eladta, és a jó gyümölcsből főzött jó pálinkából iszik egy jót, utána pedig szundizik is egy jót az almafa jó hűvösében. Na de, bontsuk ki teljesen Zoli boldogságának a titkát: „A gyümölcs értékesítése után új traktort fog vásárolni magának, a fiacskájának, Attilának pedig, egy kis csikót.” Persze. Feltéve, ha Kispesttől a pesti vasútig az összes termőföld az övéké. Egyébként aligha.

Nem minden esetben gyerekjáték kitalálni a tankönyvíró rejtett gondolatát, követni a kacskaringós gondolatmenetét, a csavaros észjárását. Például akkor sem, amikor ezt taglalja: „Az emberek a településekben megosztják a munkát egymás között és különböző szolgálatokat hoznak létre.” Ehhez kapcsolódik a táblázatszerű szövegrész: szállítás, egészségügy, rendőrség, szeméttelep, kereskedelem, élelmiszeripar. (???) Amely nehezebb felfogású gyerek esetleg nem látja azonnal a fogalmak közötti lapuló összefüggéseket, az forduljon bizalommal Zolihoz! A Boldog Zoli bácsihoz.

A BOGLÁROS ÉS A BERKI SZELLŐRÓZSA

Értem én azt, hogy a biológia (mint később tanulandó tantárgy) rejtelmeibe is be kell vezetni a gyerkőcöket, csak az nem világos, hogy miért éppen azokkal a gyéren használatos növénynevekkel kezdik az ismertetést (vagy elrettentést), amelyek után talán még sok felnőttnek is kutatnia kellene. „… a meleg napokat várva várják már az alacsony, pozsgás növények. Ezek közé tartozik a hóvirág, a hunyor, a ciklámen, a kapotnyak, a kankalin, a bogláros és berki szellőrózsa.” Sebaj, ha az unalmas kamillát meg a utálatos csalánt kihagyják, legalább tanulnak valamilyen gyógynövényről! Az orbáncfű kapcsán például ezt: „Ebből a növényből és olívaolajból orbáncfűolajat készíthetünk. Ez a sebek begyógyulását elősegítő népi gyógyír.”

Bár a kiadvány végén – betűrendbe szedve – két oldalon ott sorakoznak a szerzőpáros által fontosnak ítélt szavak, egy fűzérre való olyan kifejezés is szerepel a tankönyvben, amelyek értelmének, jelentésének boncolgatására nem is tesznek kísérletet – mit sem törődve azzal, hogy „vágják-e” azokat a gyerekek vagy sem. (Legfeljebb úgy, mint zsilett a vasat.) Ilyenek hogy: tisztelettel viszonyul, egyedi, mámorító, társadalom, problémafelvetés, közérzet, pannó, házmester, az akció fedőneve, a tényleges helyzet, gesztus.   
Amikor pedig megmagyaráznak egy új – még ismeretlennek hitt – fogalmat, jobban tennék, ha nem tennék. Mondok mindjárt példát is: „A felelősség kötelességtudatot jelent, valamint a negatív viselkedés következményeinek vállalását.” Ez esetben legalább további négy kifejezést kellene értelmezni. Kötelességtudat? Negatív? Negatív viselkedés? Következmény?

A tankönyvszerzők megérdemlik, hogy leírjam a nevüket: Dr. Marinković Simeon és Marković Slavica. Magyarra Dr. Andrić Edit fordította. Használatát 2008-ban hagyta jóvá a Szerbiai Oktatási Minisztérium.

Szabó Angéla

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése